Részletes keresés

Kérjük, állítsa be a paramétereket!


 

Találatok száma: 38

Egészségpolitika

2024. MÁRCIUS 07.

A háziorvoshiány sokkal kiterjedtebben érinti a lakosság egészségét, mint gondolnánk

KUN J. Viktória

Ma több, mint egymillió embernek nincs háziorvosa, helyettesítő látja el őket heti néhány órában. A helyzet évek óta romlik, főleg a kistelepüléseken az elnéptelenedés miatt. Ez a helyzet a teljes betegellátásra komoly hatással van.

Hivatásunk

2023. ÁPRILIS 20.

Teljes értékű, díjmentes egészségügyi szoftver háziorvosoknak és egészségügyi szakdolgozókna

A háziorvosok és szakdolgozók számára fejlesztett miniHIS medikai rendszer teljeskörűen támogatja a betegellátást. Használatával a legkisebb praxisok és a praxisközösségek is eleget tudnak tenni a törvényben előírt adatszolgáltatási kötelezettségüknek. Az ingyenes rendszer számos olyan modullal és funkcióval rendelkezik, amely csökkenti a betegellátás során keletkezett adminisztrációs és dokumentumtárolási terheket.

Lege Artis Medicinae

2022. OKTÓBER 28.

Hogyan és mit tehetünk közösen a hypertoniás betegek gondozásáért a praxisközösségekben?

TORZSA Péter, CSATLÓS Dalma, MÓCZÁR Csaba

Az alapellátás átalakításának első lépése­ként – a kompetenciák, az eszközpark, az alapellátás által nyújtott szolgáltatások bővítésének lehetőségét keresve – létrejöttek az első praxisközösségek. Ennek struktúrája már nem hasonlít a háziorvosi ellátási modell korábbi jellemzőire, az egymástól elszigetelten dolgozó, két-három orvoskollégából álló csapatra. Az új forma a közösségbe szerveződő praxisok hálózata.

Ideggyógyászati Szemle

2022. MÁJUS 30.

Kognitív funkcióromlás vizsgálata praxisközösségekben – tanulságok

VAJER Péter, JANCSÓ Zoltán, CSENTERI Orsolya, SZÔLLÔSI Gergô József, ANDRÉKA Péter

A „Három generációval az egészségért program” praxisközösségeiben a háziorvosok feladata volt a dementia szűrése mini-COG és Mini Mental State vizsgálattal. Célul tűztük ki a bevontak szűrési eredményeinek, ezek orvos általi értékelésének és a betegek további sor­sának bemutatását. A bevontaknál mini-COG teszt után, demen­tiagyanú esetén végezték el az MMSE tesztet. A vizsgáló a kapott eredményt kóros vagy nem kóros kategóriába sorolta, rögzítette a továbbküldés megtörténtét, az adatokat egy online felületen rögzítette. Vizsgálatunk ke­resztmetszeti vizsgálat, a célkitűzésekben leírt para­méterek alakulását, illetve megoszlását írjuk le nyers esetszámokkal és részarányokkal. A páciensek bevonása az 55 év fe­lettiek körében konszekutív módon történt. Csak azokat az eseteket (29 730) elemeztük, ahol rendelkezésre állt a mini-COG és az MMSE teszt eredménye, azok orvos általi értékelése, a szakellátásba való tovább­küldés adatai. A Mini-Cog teszt alapján a vizsgáltak 64%-ánál merült fel kognitív hanyatlás gyanúja. Misz­klasszifikáció 13 015 esetben fordult elő, a Mini-Cog teszt pontszámai alapján a kognitív hanyatlás és a háziorvosok által is kórosnak gondolt elváltozás 21%-ban egyezett. Az MMSE teszt a minta 34%-ánál (10 174 fő) vetett fel dementiagyanút, a részt vevő háziorvosok 4262 (42%) főnél ítélték kórosnak az eredményt. A Mini-Cog teszt pontszámok alapján kóros értékkel rendelkező személyek 11%-a (2095 fő), az MMSE teszt pontszámok alapján dementiagyanús személyek 17%-a (1709 fő) kapott be­utalót szakellátásba. Vizsgálatunk a kognitív hanyatlás detektálásának gyakorlatát mérte fel az egészségügyi alapellátásban. A praxisközösségek a dementia szűrésére elfogadott eszközöket használták, a kapott eredmények értékelése és a dementiagyanús esetek szakellátásba irányítása az elvárt szint alatt maradt. Az alapellátók de­mentiadetektálással, -kezeléssel kapcsolatos isme­re­tei­nek fejlesztése, illetve a szakellátással való kapcsolatának erősítése szükséges.

Egészségpolitika

2022. MÁRCIUS 03.

KEKSZ: Alapvetések a magyar egészségügyi rendszer fejlesztéséhez – Az egészségügyi alapellátás fejlesztése

Magyarország egészségügyi alapellátási rendszere az utóbbi években súlyosan elégtelenné vált. A 6347 területi ellátási kötelezettséggel bíró háziorvosi praxis 7%-a tartósan betöltetlen. A működő praxisok orvosmegtartó képessége drámaian lecsökkent. 33%-ukat nyugdíjas korú kollégák működtetik, a 73 év feletti és 42 év alattiak aránya azonos (10%). A szakdolgozói létszám a praxisok jelentős részében egy fő, mely nem teszi lehetővé érdemi volumenben önálló tevékenység szakdolgozókra delegálását.

Egészségpolitika

2022. FEBRUÁR 28.

II. KEKSZ Konferencia

Az online konferenciasorozat második állomásához érkezik 2022. március 2-án, melynek témái a következők:

Egészségpolitika

2022. FEBRUÁR 16.

A nemzeti egészségbiztosító szolgáltatásvásárlói funkciójának fejlesztése – az I. KEKSZ Konferencia Szakértői Vitaanyaga

Az Alaptörvényben általánosan garantált egészségügyi közellátás megfelelő finanszírozása nem valósult meg. A hozzáférés jelenleg is egyenetlen, jelentősen eltérő szakmai színvonalon biztosított, így pl. a várólisták szórása területileg elfogadhatatlan. A rendszer átláthatósága jelenleg nem megfelelő és az egészségügyi erőforrások felhasználásának kontrollja elégtelen.

Hypertonia és Nephrologia

2021. DECEMBER 20.

Mit hoz a jövő? A hypertonia-szakellátó helyek és a praxisközösségek kapcsolata

MÓCZÁR Csaba

A háziorvosi ellátás átalakulásának szemtanúi és sokan résztvevői vagyunk. A praxisközösségek nyilvántartásba vétele a cikk megírása pillanatában megtörtént és a következő napokban, hetekben elkezdődik az érdemi munka. A praxisközösségi tevékenység a jelenlegihez képest a legtöbb háziorvosnak új kihívásokat jelent. Ugyanilyen kihívás előtt áll a háziorvosokkal szoros kapcsolatban dolgozó hypertonia-szakellátó helyek hálózata is. A szerző saját tapasztalatai alapján próbálja bemutatni, melyek azok a kapcsolódási pontok, amelyek mentén a szakellátó helyek segíteni tudják a praxisközösségek munkáját.

Hírvilág

2021. SZEPTEMBER 16.

A Magyar Falu-egészségügyi Tudományos Társaság XI. Konferenciája

A koronavírus-fertőzés szövődményei: Alkoholizmus, dohányzás, szerhasználat címmel konferenciát rendez a Magyar Falu-egészségügyi Tudományos Társaság 2021. szeptember 25-én, Budapesten az MTA Nagytermében.

Egészségpolitika

2021. MÁJUS 05.

Valamilyen vízió kell, nem csak pénz

„Össztársadalmi egészségjavításnak, egészségfejlesztésnek kellene minden kormányzati döntés fókuszában lennie – Health in All Policies –, ahogyan azt a WHO, az Egészségügyi Világszervezet vallja csaknem tíz esztendeje. Láthatóan ezt a szemléletet, ezt a megközelítést még nem sajátította el a magyar kormány az eddigi munkavégzése során, pedig nem megspórolható feladat annak tisztázása, mit kell annak érdekében tenni, hogy a magyar lakosság egészségi állapota rapidabb módon javulhasson” – mondja Sinkó Eszter egészségügyi közgazdász. Szerinte tudatos stratégiaalkotásra van szükség nemcsak az egészségügy területén, hanem az oktatás, környezetvédelem területén is, de az iparfejlesztésekben a „zöldesítés” felé való elmozdulás is létfontosságúnak tűnik.