Egészségpolitika

Praxisközösségek ereje

2017. FEBRUÁR 27.

Kétszázezer ellátási esemény, nyolcvan százalékos átszűrtség, 12 százalékkal kevesebb szakorvoshoz küldött beteg — néhány szám az alapellátás-fejlesztési modellprogram eredményeiből. A négyéves ,,kísérlet” most zárult, de a kormány bejelentése szerint folytatódik. Évente közel 7000 korai haláleset lenne elkerülhető a hatékony háziorvosi működéssel. Ezzel szemben ma közel félmillió embernek nincs biztosítva lakóhelyén háziorvosi ellátás, ha semmi sem változik, 2025-re 2,5 millióan maradnak ,,kapuőr” nélkül.

Lezárult a Svájci-Magyar Együttműködési Program keretében 3,7 milliárd forintos támogatással 2012-ben indult alapellátás-fejlesztési modellprogram, ami négy hátrányos helyzetű észak- és kelet-magyarországi mikrorégiót fogott át, 4 praxisközösséget hoztak létre 24 praxis önkéntes csatlakozásával. Mindezt azért, hogy megmutassák, miként lehetne az alapellátást fejleszteni, s miként lehetne a praxisközösségek kialakításával és a prevenciós szolgáltatások bővítésével hozzájárulni a lakosság egészségi állapotának javításához. Az alapvetően a területi egyenlőtlenségek leküzdésére indított kezdeményezés úgy tűnik, a világon egyedülálló eredményeket hozott: ugyan a népegészségügyi szempontból nagyon rövid – mindössze négyéves periódus rövid a tényleges hatások lemérésére, már most megdöbbentő számokat produkált az egészen új rendszer.

,,A mára világhírűvé vált finn észak-karéliai népegészségügyi programnak 10 év után kellett eredményeket felmutatnia, nekünk négy év után volt szükséges ezt letennünk az asztalra. Már ez a rövid idő is egyértelműen komoly sikereket hozott. A 40 ezer főt érintő programban ez idő alatt 200 000 ellátás történt, vagyis az érintettek átlagosan ötször vettek igénybe praxisközösségi szolgáltatást. Az aktvitást mutatja az is, hogy a lakosság 80 százalékánál végezték el egészségi állapot felmérését, ami nagyban köszönhető a népegészségügyi koordinátoroknak és a toborzásban segítkező – helyi lakosságból kiválasztott – segéd-egészségőröknek. Ők voltak azok, aki sikeresen mozgósítottak a roma lakosság körében is. Ez nemzetközi viszonylatban is példátlan” – sorolja az eredményeket dr. Papp Magor, a modellprogram szakmai vezetője. ,,Ez egy 40 perces vizsgálat, mint egy menedzserszűrés, amelynek köszönhetően nagyon sok magas vérnyomást diagnosztizáltunk, ezen felül 26 százalékkal sikerült csökkenteni a rosszul beállított hipertóniás betegek számát, továbbá számos cukor-, vagy daganatos beteget emeltünk ki. Alapvetően négyféle kategóriába soroltuk a résztvevőket. Voltak az egészségesek, akiknek egészségfejlesztési programokat nyújtottunk. A rizikóállapotban lévők számára a szakemberek életmód tanácsadást biztosítottak, segítve a kockázat csökkentését. A szűrés során a betegségeket nagyobb részt panaszmentes állapotban fedezték fel, de gyakori volt olyan betegségek feltalálása is, ami korábban ismert volt, csak a páciens nem járt vele gondozásra”– folytatta a szakember. Szerinte a projektnek köszönhetően ezek a területek, ahol akár 13 évvel rövidebb életkorra is számíthatnak az itt élők, esélyt kaptak arra, hogy ledolgozzák a hátrányukat. ,,Fontos, hogy a jó gyakorlatot mielőbb kiterjesszük legalább a mintegy 1000, hátrányos helyzetű települést ellátó praxisra és a hozzájuk tartozó lakosságra. Ennek a forrásigénye 6-7 milliárd forint, ami jelentősen képes csökkenteni az itt élők esélyegyenlőtlenségét. Ezen felül elengedhetetlen a legsérülékenyebb területeken működő praxisok kiemelt finanszírozása. Egyértelműen látszik, hogy praxisközösségben közösen dolgozó dietetikus, gyógytornász, népegészségügyi szakember, pszichológus kiemelkedően javítja az alapellátás kapuőri szerepét. A munkát az alacsony iskolázottságú lakosság körében úgynevezett segéd-egészségőr támogathatja. A működési forma nemcsak hatékonyabbá teszi a munkát, de tanulunk is egymástól, és tehermentesít is”– tette hozzá Papp Magor, aki szerint a helyzet most azért is drámai, mert miközben arányaiban sok a betöltetlen praxis, az ellátatlan terület. Európában Magyarországon a legmagasabb a orvos-beteg találkozások száma: míg nálunk évente átlagosan 12 találkozás jön létre, addig például Svédországban mindössze három.

A projektzáró fórumon Sinkó Eszter, a Semmelweis Egyetem Egészségügyi Közszolgálati Kar dékán-helyettese arról számolt be, hogy a stroke és az infarktus területén a kumulatív incidencia jelentősen javult: az első esetében 24, a másodiknál 41 százalékosra becsülik a relatív kockázat csökkenését. Szerinte 20 évvel ezelőtt kellett volna elkezdeni a programot, 2020-25-re a háziorvosi helyzet miatt muszáj lépni: ez a tény és a projekt sikere indokolja a modellprogram kiterjesztését – érvelt Sinkó Eszter, aki szerint az országos kiterjesztéshez szükséges 35 milliárd forint „nem pénz" a látványos eredmények tükrében.

Sándor János, a Debreceni Egyetem Megelőző Orvostani Intézetének tanszékvezető egyetemi tanára ugyan az eredményekről szkeptikusabban nyilatkozott, igaz, azt az idő rövidségével is indokolta, annyit azért elismert: az érintett lakosság egészségügyi ellátással kapcsolatos attitűdjében drámai áttörést ugyan nem tudtak elérni, de csökkent az elutasító magatartás. Leginkább a kezelt hipertóniások körében javult a helyzet. Vannak nyereségek, szögezte le, de kérdés, hogy ki tudják-e bontani a rendszert potenciális nyereséget nyújtó szolgáltatásokra. Erre azonban égető szükség van, szintén az ő számításai szerint évente 6800 korai, vagyis 65 évnél fiatalabb korban bekövetkező halálesetet lehetne megelőzni.

És néhány szomorú adat, ami miatt konganak a vészharangok: a 2010-ben dolgozó háziorvosok egyhatoda már nem dolgozik praxisban. 75 százaléka azért, mert kiszállt, 25 százaléka azért, mert meghalt, az elhunyt háziorvosok közel fele nem élte meg a 65 éves kort sem. A jelenlegi orvosok 44 százaléka elmúlt 60 éves, 11 százalék idősebb 70 évesnél, 26 százalékuk fiatalabb 50-nél, míg alig kilenc százalékuk az, aki még a 40-et nem töltötte be. A fiatalokat pedig egyáltalán nem vonzza a háziorvosi pálya. A rezidensek, medikusok körében végzett felmérés egyértelműen ezt bizonyítja. A változáshoz Papp Magor szerint több dologra lenne szükség: tovább növelni a praxisok finanszírozását, a hátrányos helyzetű településeken nettó 800-900 ezer forint orvosi bér az, ami segítené az üres praxisok betöltését. Ellátási biztonságot nyújthat – a fiatal orvosok számára vonzó – praxisközösségi működés, amiben a lehetséges kompetenciabővülésen túl csapatmunka is segítheti a pályakezdést. Külön kiemelte azt, hogy az orvosképzésben nagyobb hangsúlyt igényel a házi orvoslás: a jelenlegi orvosi képzésben ugyanis mindössze két hét az, amiben ilyen elméleti és gyakorlati ismereteket szerezhetnek a hallgatók.

Kun J. Viktória
eLitMed.hu
2016.február 27.

HOZZÁSZÓLÁSOK

0 hozzászólás

A rovat további cikkei

Egészségpolitika

Módosításra szorul az új egészségügyi jogállásról szóló törvény

Mindenképpen módosításra szorul az új egészségügyi jogállásról szóló törvény - állították egybehangzóan munkajogász szakértők egy, az egészségügyi szolgálati jogviszonyról szóló törvényről szervezett videókonferencián. Ahogy elfogadhatatlan ennyire méltatlan, elkapkodott, kidolgozatlan és indokolatlanul nehéz körülményeket teremteni, és ilyen választásra kényszeríteni valakit az élethivatását illetően.

Egészségpolitika

Gyerekek és gyermekeket várók, tervezők – szabad-e oltani?

Úgy tűnik ebben a hazai álláspont egyértelmű, de számos országban már kismamákat oltanak. A jelenlegi szakértői vélemények szerint az mRNS oltások nem veszélyesek a terhes kismamákra, de klinikai kísérletek hiányában ezt mégsem lehet száz százalékos biztonsággal állítani. Magyarországon éppen ezért nem ajánlják az oltást várandósoknak, de az Egyesült Államokban, Izraelben, vagy Angliában a kismamákra bízzák a döntést. Gyermekeknek egyelőre sehol sem adnak vakcinát.

Egészségpolitika

Oltásellenesség - a 10 legnagyobb egészségügyi veszély egyike

Az Egészségügyi Világszervezet (World Health Organization, WHO) újabb 5 éves tervében összegyűjtötte az egész világot érintő egészségügyi veszélyeket. A lista az oltásokkal megelőzhető fertőzések elterjedésétől a gyógyszereknek ellenálló kórokozókon és a túlsúlyon át a környezetszennyezésig és a klímaváltozásig számos komoly és sürgős megoldásra váró problémát ölel fel. Ezzel közel egy időben, Amerikában több mint 26 ezer iskolásnak nem engedték meg az iskolakezdést, mert nem voltak beoltatva. Magyarországon a védőoltási rendszer szinte egyedülálló.

Egészségpolitika

Már a csecsemőknél is diagnosztizálható a lelki zavar

Szülés körüli depresszió, az újszülött alvási, étkezési, figyelem zavara, a sok sírás, megannyi jelzés, amivel foglalkozni kell. A korábbi teóriákkal szemben nemcsak két éves kor után, hanem már egészen korai időszakban is figyelni kell és diagnózis is felállítható a kisbaba lelki problémájáról. A témában először rendeztek a napokban nemzetközi konferenciát Magyarországon, ahol több mint 240 előadást tartottak az érintett területek neves szakemberei.

Egészségpolitika

Vége a TVK 16 éves uralmának – újraszabták a kórházi finanszírozást

A teljesítmény-volumenkorlát elve szerinti számolás tizenhét év után megszűnik a szakellátásban.Bevezetik az éves keretet a finanszírozásban, illetve szakmákra lesz kiosztva ez a pénz. Az idén életbe lépett változás megkérdezett szakértőink szerint leginkább átnevezés, de nem jelent átütő változást. Igaz, várhatóan megszűnik a kórházak mozgástere abban, hogy a jól és kevésbé jól fizetett területek között „játszanak”.

Kapcsolódó anyagok

Klinikum

Korai pszichózis – mit tegyen a nem-pszichiáter orvos?

Sami és munkatársainak a British Medical Journalben megjelent két áttekintő közleménye a 2007 és 2017 közötti tíz év során megjelent tanulmányokat összegezve arról számol be, hogy a háziorvosok, illetve az egészségügyi ellátórendszer egyéb területein dolgozó nem pszichiáter szakorvosok (így a sürgősségi osztályokon dolgozók és a társbetegségek kezelői, továbbá a gyermekorvosok) hogyan ismerhetik fel a korai pszichózis jeleit, és hogyan segíthetik a beteget

Egészségpolitika

A háziorvosok kompetenciája túlmutat a receptek, beutalók felírásán

Fejfájás, alvászavar, húgyúti fertőzés, csontritkulás, reumatológiai bántalom, bőrgyógyászati problémák? Sokszor eszünkbe se jutna, hogy ne beutalót kérjünk, hanem a háziorvosunk is segíthet. Pedig problémáink nagy része orvosolható már az alapellátásban, nincs szükség a hosszú várakozásra a különböző szakrendeléseken. Az Oktató Családorvosok Magyarországi Kollégiuma arra hívja fel mind a páciensek, mind a kollégák figyelmét, hogy a panaszok jelentős része alapszinten is kiszűrhető, többségük akár orvosolható is.

PharmaPraxis

Praxisközösségben dolgozó gyógyszerészek gyógyszeroptimalizációs hatása

Az Egyesült Királyságban végzett multicentrikus, randomizált, kontrollált vizsgálat értékelte a családorvosi praxisközösségben dolgozó gyógyszerészek által végzett gyógyszerelési optimalizáció hatását a mellékhatások és az egészségügyi kiadások csökkenésére, továbbá a betegkimenetek javulására.

PharmaPraxis

Minősített háziorvosok

A minőségi betegellátásért szövetkeztek a magánellátók

Hírvilág

Felháborodott háziorvosok

Felháborodtak a háziorvosok, mert visszamenőleg kamatostól kell visszafizetniük azt a kártyapénzt, amit az orvoshoz nem járó páciensek után kaptak.