Egészségpolitika

KEKSZ: Alapvetések a magyar egészségügyi rendszer fejlesztéséhez – Az egészségügyi alapellátás fejlesztése

2022. MÁRCIUS 03.

Az egészségügyi alapellátás fejlesztése
Magyarország egészségügyi alapellátási rendszere az utóbbi években súlyosan elégtelenné vált. A 6347 területi ellátási kötelezettséggel bíró háziorvosi praxis 7%-a (451 praxis) tartósan betöltetlen. A működő praxisok orvosmegtartó képessége drámaian lecsökkent. 33%-ukat nyugdíjas korú kollégák működtetik, a 73 év feletti és 42 év alattiak aránya azonos (10%). A szakdolgozói létszám a praxisok jelentős részében egy fő, mely nem teszi lehetővé érdemi volumenben önálló tevékenység szakdolgozókra delegálását.
A munkaerő-megtartó képesség lecsökkenésében meghatározó szerepet játszott az az ellátásszervezési gyakorlat, mely az egészségügyi költségvetés megőrzésének fontos eszközeként tekintett a nagyobb értékű szolgáltatások utalványozási jogának alapellátási szintről szakorvosi körbe vonására. Ez egyszerre értékelte le a háziorvosi működést és terhelte túl a járóbeteg-ellátókat. A háziorvosok meglévő egyéb szakorvosi kompetenciáit a finanszírozási rendszer jelenleg figyelmen kívül hagyja.

Cél:
Az egészségügyi erőforrásokkal felelősséggel gazdálkodni képes, kiterjesztett kompetenciájú és hatáskörű alapellátói orvosi és szakdolgozói működés feltételeinek megteremtése.
Eszközök:

  • A szolgáltatás-vásárló funkció érvényre juttatásával az utalványozási jog visszahelyezése a szakorvosi kompetenciából az alapellátók kompetenciájába a korrekt utalványozási gyakorlatot folytató praxisközösségek esetén, szoros minőségbiztosítási szabályokkal és a működés rendszeres ellenőrzésével.

  • Az irányított betegellátási és az alapellátási modellkísérletek tapasztalatainak felhasználásával egy felülvizsgált pénzügyi és szakmai jogosultságokkal és felelősséggel rendelkező praxisközösségi rendszer kialakítása.

  • A minőségi háziorvosi szakmai működés ösztönzése, méltó anyagi elismerése, ugyanakkor az önálló működés jogának megvonása szisztematikus szakmai hibák esetén.

  • Az egészségügyi alapellátási kötelezettségnek az egyes települések szintjéről magasabb szintre (pl. járási) emelése.

  • A praxishatárok rendszeres felülvizsgálata, tekintettel a területi mobilitásra, lakosságszámra, a korösszetételre, illetve a megbetegedési adatok változására, valamint a határos ellátatlan praxisok egyedi sajátosságaira. A kötelező ellátási területek felett azon területek meghatározása, melyből az alapellátó választása megengedett.

  • A kereslet-kínálat szabályai szerint alakított kiegészítő szorzók a hátrányos helyzetű térségek finanszírozásában.

  • A praxisjog intézményének megújítása (pl. praxisjog életjáradékra váltása, praxisközösséghez való csatlakozás lehetőségének megteremtése praxisjog nélkül is)
  • A praxisnővérek és az APN-ek (advanced practice nurse) számának és kompetenciájának normatívvá tétele.

  • A praxismenedzser, praxiskoordinátorok, betegút-szervezők integrálása és normatív finanszírozása a praxisközösségi rendszerekben.

  • A háziápolási szolgáltatások és szociális munkások által nyújtott ellátások funkcionális integrálása a praxisközösségek munkájába, kapacitásaik bővítése segédápolók és nyugdíjas ápolók foglalkoztatásával.

  • A háziorvosok regionális érdekvédelmi képviseletének megteremtése a járási egészségügyi ellátás szervezésében.


  • Forrás: Konszenzus az Egészségért Kör

    HOZZÁSZÓLÁSOK

    0 hozzászólás

    A rovat további cikkei

    Egészségpolitika

    Módosításra szorul az új egészségügyi jogállásról szóló törvény

    Mindenképpen módosításra szorul az új egészségügyi jogállásról szóló törvény – állították egybehangzóan munkajogász szakértők egy, az egészségügyi szolgálati jogviszonyról szóló törvényről szervezett videókonferencián. Ahogy elfogadhatatlan ennyire méltatlan, elkapkodott, kidolgozatlan és indokolatlanul nehéz körülményeket teremteni, és ilyen választásra kényszeríteni valakit az élethivatását illetően.

    Egészségpolitika

    Gyerekek és gyermekeket várók, tervezők – szabad-e oltani?

    Úgy tűnik ebben a hazai álláspont egyértelmű, de számos országban már kismamákat oltanak. A jelenlegi szakértői vélemények szerint az mRNS-oltások nem veszélyesek a terhes kismamákra, de klinikai kísérletek hiányában ezt mégsem lehet százszázalékos biztonsággal állítani. Magyarországon éppen ezért nem ajánlják az oltást várandósoknak, de az Egyesült Államokban, Izraelben, vagy Angliában a kismamákra bízzák a döntést. Gyermekeknek egyelőre sehol sem adnak vakcinát.

    Egészségpolitika

    Szakmai javaslat a Covid-19-járvány okozta tömeges megbetegedések és halálozások csökkentése érdekében hozandó intézkedésekre a negyedik hullámban

    Tisztában vagyunk azzal, hogy a járvány elleni védekezésbe már mindenki belefáradt. Mégis, egészségügyi szakemberként tudjuk, hogy a Covid-19-járvány 4. hulláma során sem lesznek elkerülhetők a racionális korlátozó intézkedések. Hazánk jelenlegi átoltottsági szintjén a nyájimmunitás kialakulásával egyelőre nem számolhatunk, az ismét erősödő járvány a következő hónapokban több ezer áldozattal jár majd, elsősorban az oltatlanok között. Le kell számolnunk azzal a tévhittel is, hogy a beoltottság önmagában teljes biztonságot jelent! A hamis biztonságérzet az oltottak körében, a kiegészítő védelmi szabályok sutba dobása a járvány fellángolásának a melegágyát képezi az átoltottság mai szintje mellett.

    Egészségpolitika

    Már a csecsemőknél is diagnosztizálható a lelki zavar

    Szülés körüli depresszió, az újszülött alvási, étkezési, figyelem zavara, a sok sírás, megannyi jelzés, amivel foglalkozni kell. A korábbi teóriákkal szemben nemcsak két éves kor után, hanem már egészen korai időszakban is figyelni kell és diagnózis is felállítható a kisbaba lelki problémájáról. A témában először rendeztek a napokban nemzetközi konferenciát Magyarországon, ahol több mint 240 előadást tartottak az érintett területek neves szakemberei.

    Egészségpolitika

    Oltásellenesség - a 10 legnagyobb egészségügyi veszély egyike

    Az Egészségügyi Világszervezet (World Health Organization, WHO) újabb 5 éves tervében összegyűjtötte az egész világot érintő egészségügyi veszélyeket. A lista az oltásokkal megelőzhető fertőzések elterjedésétől a gyógyszereknek ellenálló kórokozókon és a túlsúlyon át a környezetszennyezésig és a klímaváltozásig számos komoly és sürgős megoldásra váró problémát ölel fel. Ezzel közel egy időben, Amerikában több mint 26 ezer iskolásnak nem engedték meg az iskolakezdést, mert nem voltak beoltatva. Magyarországon a védőoltási rendszer szinte egyedülálló.

    Kapcsolódó anyagok

    Hírvilág

    Koncepció készül: mi történik az alapellátásban?

    Szuperbruttó a 130 ezer forintos fix díj

    Egészségpolitika

    Lehetetlen elvárások előtt a háziorvosok?

    Alapjaiban kell átrendezni a háziorvosi ellátást, hogy a praxisok eleget tudjanak tenni előírt feladataiknak. Tűzoltás helyett a feladatuk: a tájékoztatás, a figyelmeztetés, a beutalás lenne, csakhogy a feltételeket nem kapják meg hozzá. Szakemberek sora dolgozott, dolgozik a helyzet rendezésén, érintettek egy csoportja most több megoldási javaslatról kezdett egyeztetéseket a tárcával.

    Hírvilág

    Mikola István: Az orvos a belső tartalék

    Biztonságos és minőségi a magyar élelmiszer

    Hírvilág

    Feloldott korlátok

    Előbb-utóbb feladatarányos lehet finanszírozás?

    Alapellátás sürgősségi szempontú átalakítása