2014. NOVEMBER 28.
A finnországi VTT Technical Research Centre olyan innovatív magnetométert fejlesztett ki, amely sok esetben helyettesítheti a hagyományos technológiai alkalmazásokat, mint például a képalkotó vizsgálatokban, az ásványkincsek feltárásában, vagy például a és molekuláris diagnosztikában. A gyártási költség 70 és 80 százalékkal alacsonyabb, mint a hagyományos technológiánál, és a készülék nem olyan érzékeny a külső mágneses térre, mint az elődei. A magnetométer kialakítása olyan, hogy megkönnyíti mérőrendszerekbe integrálását.
A magnetométer olyan szenzor, amely méri a mágneses mezőt vagy annak változtatásait. A kinetikus induktivitás magnetométer azt használja ki, hogy a szupravezetők elektromos sajátosságai függenek a mágneses tértől. Ez lehetővé tette a tudósoknak, hogy létrehozzanak egy olyan innovatív érzékelő elemet, amely lényegesen egyszerűbb, mint a hagyományos SQUID érzékelők. Az új magnetométer egyetlen megmunkált vékony filmen alapul. Egy egyfázisú eljárásban lehet előállítani, eltérően az SQUID érzékelőktől, amelyek réteges szerkezetűek, és a többfázisú gyártási folyamatot igényelnek.
Rendkívül előnyös, hogy az új technika elődeinél kevésbé érzékeny a külső zavaró tényezőkre, mint például a Föld mágneses tere, vagy a közeli elektromos rendszerek. Ez a tulajdonság hasznos lesz az olyan új orvosi képalkotó eljárásoknál, mint például az ultra-alacsony mágneses téren alapuló mágneses rezonancia képalkotásnál, ahol a mérési térerő hasonló nagyságrendben van, mint a Föld mágneses térereje.
Nagy érzékenységű magnetométerekre máshol is szükség van az orvostudományban, például az elektromos idegimpulzusok által okozott apró mágneses térelváltozások kimutatásakor. Ez a technika az úgynevezett Magnetoenkefalográfia (MEG), és arra lehet felhasználni, hogy kimutassa a kóros aktivitást az epilepsziás betegekben, hogy diagnosztizálnja az autista pácienseket, vagy, hogy feltérképezze az agyi aktivitást általában.
Szemlézte: elitmed.hu, Kolin Péter
Forrás: http://www.ehealthnews.eu/
Egészségpolitika
Az Egészségügyi Világszervezet (World Health Organization, WHO) újabb 5 éves tervében összegyűjtötte az egész világot érintő egészségügyi veszélyeket. A lista az oltásokkal megelőzhető fertőzések elterjedésétől a gyógyszereknek ellenálló kórokozókon és a túlsúlyon át a környezetszennyezésig és a klímaváltozásig számos komoly és sürgős megoldásra váró problémát ölel fel. Ezzel közel egy időben, Amerikában több mint 26 ezer iskolásnak nem engedték meg az iskolakezdést, mert nem voltak beoltatva. Magyarországon a védőoltási rendszer szinte egyedülálló.
Egészségpolitika
12 hónapból 13,5-et dolgoznak, táppénzre és orvoshoz szinte sohasem mennek. A nagyfokú stressz és a sokszor ember feletti munkaterhelés romboló hatását gyakorta káros szenvedéllyel próbálják orvosolni. A felmérések szerint a szakdolgozóktöbb mint 80 százalékakrónikus betegséggel küzd, sokan akár két-hárommal is.Kifejezetten nagy számban fordulnak elő az ízületi,a szív- és érrendszeri betegségek, a visszértágulat, a migrén, az alvászavarok, valamint a lelki és érzelmi problémák. Az egészségügyben dolgozók lelki és fizikális állapota ironikusmódon gyakorta rosszabb, mint az általuk ellátott betegeké.
Egészségpolitika
Orvoshiány – talán az egészségügy egyre égetőbb és az egyik legnagyobb problémája. Külföld, illetve a magánszféra mind többeket csábít a megélhetés és persze a munkakörülmények miatt. Bérrendezésük folyamatosan napirenden van, érdemi változás azonban eleddig nem történt. A napokban nagyjából egy időben a Magyar Orvosi Kamara lépett fel határozottan a bérrendezés ügyében, illetve Lázár János beszélt arról, másfél és három millió forint lenne a reális bérezése a magyar orvosoknak.
Egészségpolitika
A Greenpeace Magyarország képviselője nyolc éve tagja a Növényvédelmi Bizottságnak. Szerinte ez idő alatt hazánk szinte minden fajsúlyos, növényvédő szerekkel kapcsolatos vitában (glüfozát, neonikotinoidok, légi permetezés) a nagyipari mezőgazdasági és vegyszergyártó lobbicsoportok álláspontját támogatta.
Egészségpolitika
Falus András immunológus akadémikussal, a Semmelweis Egyetem Genetikai, Sejt- és Immunbiológiai Intézet emeritus egyetemi tanárával, az MTA folyóirata, az 1840-ben alapított Magyar Tudomány főszerkesztőjével beszélgettünk arról, hogy mely értékek veszhetnek el, ha a tervezett intézkedéseket a nemzetközi tiltakozás ellenére végig viszi a kormányzat.
Hírvilág
A miért illegális a szervkereskedelem? című interjúban Bognár Gergely bioetikus felvázolja e kérdéskör jelenségeit.
Hírvilág
Népszerű elképzelés, hogy a kényszerbetegségre jellemző cselekvéseket, mint például az állandó kézmosást zavaró obszesszív félelmekre adott reakcióként végzik a betegek. Ezt azonban megkérdőjelezik az új kutatási eredmények.
A megfelelő kötszer kiválasztásának alapja és fő célja, hogy az gyors és optimális sebgyógyulást eredményezzen, csökkentse a fájdalmat, kontrollálja a seb bakteriális állapotát, védjen az infekció ellen, abszorbeálja a sebváladékot, a lehető legkevésbé zavarja a beteget és javítsa az életminőséget. Az alábbi cikkben a modern sebtisztítás, -fertőtlenítés és -kötözés metódusát és eszközeit ismertetjük.
Hírvilág
Az allergiás betegségek, allergiás nátha, urtikária első vonalbeli kezelésére nem szedáló, második generációs antihisztaminok javasoltak. Az egyik legújabb második generációs antihisztamin a bilasztin, amellyel nemcsak felnőtt-, hanem gyermekvizsgálatok is történtek.
A spondylarthritisek (SpA-k) patogenezisének központi helyszíne a számtalan kisebb-nagyobb enthesis, ahol mechanikai stressz és szisztémás IL23-túltermelődés következtében aktiválódnak az enthesis szövetéhez kötött speciális, Th17 fenotípusú rezidens T-sejtek. A szisztémás IL23 fő forrása a vastagbél, a betegség fő genetikai kóroki tényezője, a HLA-B27 molekula pedig a szintézisének végső lépései során fellépő kóros sejtélettani reakció révén váltja ki macrophagokban az IL23 túltermelődését.
1.
2.
3.
4.
5.
1.
2.
Egészségpolitika
Az Európai Uniónak hatékonyabb eszközökre van szüksége a közegészségügyi vészhelyzetetek kezelésére3.
4.
5.
HOZZÁSZÓLÁSOK
0 hozzászólás