Egészségpolitika

Egyszerű, de rendkívül érzékeny a magnetométer

2014. NOVEMBER 28.

A finnországi VTT Technical Research Centre olyan innovatív magnetométert fejlesztett ki, amely sok esetben helyettesítheti a hagyományos technológiai alkalmazásokat, mint például a képalkotó vizsgálatokban, az ásványkincsek feltárásában, vagy például a és molekuláris diagnosztikában. A gyártási költség 70 és 80 százalékkal alacsonyabb, mint a hagyományos technológiánál, és a készülék nem olyan érzékeny a külső mágneses térre, mint az elődei. A magnetométer kialakítása olyan, hogy megkönnyíti mérőrendszerekbe integrálását.
A magnetométer olyan szenzor, amely méri a mágneses mezőt vagy annak változtatásait. A kinetikus induktivitás magnetométer azt használja ki, hogy a szupravezetők elektromos sajátosságai függenek a mágneses tértől. Ez lehetővé tette a tudósoknak, hogy létrehozzanak egy olyan innovatív érzékelő elemet, amely lényegesen egyszerűbb, mint a hagyományos SQUID érzékelők. Az új magnetométer egyetlen megmunkált vékony filmen alapul. Egy egyfázisú eljárásban lehet előállítani, eltérően az SQUID érzékelőktől, amelyek réteges szerkezetűek, és a többfázisú gyártási folyamatot igényelnek.
Rendkívül előnyös, hogy az új technika elődeinél kevésbé érzékeny a külső zavaró tényezőkre, mint például a Föld mágneses tere, vagy a közeli elektromos rendszerek. Ez a tulajdonság hasznos lesz az olyan új orvosi képalkotó eljárásoknál, mint például az ultra-alacsony mágneses téren alapuló mágneses rezonancia képalkotásnál, ahol a mérési térerő hasonló nagyságrendben van, mint a Föld mágneses térereje.
Nagy érzékenységű magnetométerekre máshol is szükség van az orvostudományban, például az elektromos idegimpulzusok által okozott apró mágneses térelváltozások kimutatásakor. Ez a technika az úgynevezett Magnetoenkefalográfia (MEG), és arra lehet felhasználni, hogy kimutassa a kóros aktivitást az epilepsziás betegekben, hogy diagnosztizálnja az autista pácienseket, vagy, hogy feltérképezze az agyi aktivitást általában.

Szemlézte: elitmed.hu, Kolin Péter
Forrás: http://www.ehealthnews.eu/

HOZZÁSZÓLÁSOK

0 hozzászólás

A rovat további cikkei

Egészségpolitika

Oltásellenesség - a 10 legnagyobb egészségügyi veszély egyike

Az Egészségügyi Világszervezet (World Health Organization, WHO) újabb 5 éves tervében összegyűjtötte az egész világot érintő egészségügyi veszélyeket. A lista az oltásokkal megelőzhető fertőzések elterjedésétől a gyógyszereknek ellenálló kórokozókon és a túlsúlyon át a környezetszennyezésig és a klímaváltozásig számos komoly és sürgős megoldásra váró problémát ölel fel. Ezzel közel egy időben, Amerikában több mint 26 ezer iskolásnak nem engedték meg az iskolakezdést, mert nem voltak beoltatva. Magyarországon a védőoltási rendszer szinte egyedülálló.

Egészségpolitika

A szakdolgozói hiánynak az egészségük látja kárát

12 hónapból 13,5-et dolgoznak, táppénzre és orvoshoz szinte sohasem mennek. A nagyfokú stressz és a sokszor ember feletti munkaterhelés romboló hatását gyakorta káros szenvedéllyel próbálják orvosolni. A felmérések szerint a szakdolgozóktöbb mint 80 százalékakrónikus betegséggel küzd, sokan akár két-hárommal is.Kifejezetten nagy számban fordulnak elő az ízületi,a szív- és érrendszeri betegségek, a visszértágulat, a migrén, az alvászavarok, valamint a lelki és érzelmi problémák. Az egészségügyben dolgozók lelki és fizikális állapota ironikusmódon gyakorta rosszabb, mint az általuk ellátott betegeké.

Egészségpolitika

Már a csecsemőknél is diagnosztizálható a lelki zavar

Szülés körüli depresszió, az újszülött alvási, étkezési, figyelem zavara, a sok sírás, megannyi jelzés, amivel foglalkozni kell. A korábbi teóriákkal szemben nemcsak két éves kor után, hanem már egészen korai időszakban is figyelni kell és diagnózis is felállítható a kisbaba lelki problémájáról. A témában először rendeztek a napokban nemzetközi konferenciát Magyarországon, ahol több mint 240 előadást tartottak az érintett területek neves szakemberei.

Egészségpolitika

Simon Gergely kilépett a Növényvédelmi Bizottságból

A Greenpeace Magyarország képviselője nyolc éve tagja a Növényvédelmi Bizottságnak. Szerinte ez idő alatt hazánk szinte minden fajsúlyos, növényvédő szerekkel kapcsolatos vitában (glüfozát, neonikotinoidok, légi permetezés) a nagyipari mezőgazdasági és vegyszergyártó lobbicsoportok álláspontját támogatta.

Egészségpolitika

Az Európai Uniónak hatékonyabb eszközökre van szüksége a közegészségügyi vészhelyzetetek kezelésére

A koronavírus-járvány megmutatta, hogy az Európai Uniónak hatékonyabb eszközökre van szüksége a közegészségügyi vészhelyzetetek kezeléséhez, fogalmaz az Európa Parlament pénteki állásfoglalása.

Kapcsolódó anyagok

Hírvilág

Mennyit ér a vesém?

A miért illegális a szervkereskedelem? című interjúban Bognár Gergely bioetikus felvázolja e kérdéskör jelenségeit.

Hírvilág

Bilasztin, nem szedáló antihisztamin használata krónikus urtikária esetén, már gyermekkorban is

Az allergiás betegségek, allergiás nátha, urtikária első vonalbeli kezelésére nem szedáló, második generációs antihisztaminok javasoltak. Az egyik legújabb második generációs antihisztamin a bilasztin, amellyel nemcsak felnőtt-, hanem gyermekvizsgálatok is történtek.

PharmaPraxis

Modern kötszerek tudatos választása és alkalmazása a gyógyszertárban

LÉGRÁDI Péter

A megfelelő kötszer kiválasztásának alapja és fő célja, hogy az gyors és optimális sebgyógyulást eredményezzen, csökkentse a fájdalmat, kontrollálja a seb bakteriális állapotát, védjen az infekció ellen, abszorbeálja a sebváladékot, a lehető legkevésbé zavarja a beteget és javítsa az életminőséget. Az alábbi cikkben a modern sebtisztítás, -fertőtlenítés és -kötözés metódusát és eszközeit ismertetjük.

Hírvilág

A kényszerbetegség kulcsa

Népszerű elképzelés, hogy a kényszerbetegségre jellemző cselekvéseket, mint például az állandó kézmosást zavaró obszesszív félelmekre adott reakcióként végzik a betegek. Ezt azonban megkérdőjelezik az új kutatási eredmények.

COVID-19

COVID-19: Gondoljunk a citokinvihar-szindrómára és az immunszupresszióra

A 2020 március 12.-i adatok alapján a COVID-19 által okozott betegségnek 3,7 % a mortalitása, míg az influenzáé az előző évek adatai alapján kevesebb, mint 1 %. A rendelkezésre álló, gyarapodó adatok azt mutatják, hogy a súlyos betegek egy részében citokinvihar-szindróma jelentkezhet.