Egészségpolitika

A számítógépes modellezés segít az implantátumok fejlesztésében

2013. DECEMBER 31.

Szöveg nagyítása:

-
+

Az agy hangfeldolgozásának számítógépes modellezése segít az implantátumok fejlesztésében A gyerekek beszédtanulása a funkcionális hallástól függ. Az úgynevezett cochleáris implantátumok lehetővé teszik, hogy a siketek halljanak, azáltal, hogy a hallóideget közvetlenül stimulálják. A müncheni Technische Universität (TUM) kutatói azon dolgoznak, hogy meghaladják a technológia jelenlegi korlátait oly módon, hogy számítógépes modelleket fejlesztettek ki az implantált jelek feldolgozási folyamatának modellezésére. Az ép hallás a beszédtanulás előfeltétele: ezért kell a süketen született gyermekeket mielőbb ellátni cochleáris implantátumokkal. Ezek két részből állnak: egy beszéd processzorból, amely egy traszmitterrel a fül mögött van elhelyezve, és a tényleges implantátumból, amely egy kapszulában levő mikroprocesszor a bőr alá beültetve, hogy közvetlenül stimulálja a hallóideget egy elektródával. A felnőttek számára, akik elvesztették a hallásukat, szintén előnyös lehet a cochleáris implantátum. Ezeket az eszközöket jogosan tartjuk manapság a legsikeresebb neuroprotéziseknek. Lehetővé teszik, hogy a betegek újra megértsék a kimondott szót. Ám a technológia elérte a határait; például a beszédértés gyakorlatilag megszűnik, amikor sokan beszélnek egyszerre, vagy zene szól. További jelentős előre lépés volna elérhető a térbeli hallás helyreállításával. Mivel a két fül egymástól néhány centiméterre található, a hanghullámok egy adott forrásból általában előbb érik el az egyik fület, mint a másikat. A különbség csupán néhány milliomod másodperc, de ez elegendő ahhoz, hogy az agy lokalizálja a hang forrását. A modern mikroprocesszorok elég gyorsan reagálnak, de ahhoz, hogy az ingerület megfelelő időzítéssel érjen célba az idegi pályákon, a teljes halló rendszer pontosabb megértése szükséges. Az idegsejtek fiziológiai sajátosságainak mérései alapján a munkacsoport sikeresen megalkotta a belső fül akusztikus kódolásának és az agytörzs idegi információfeldolgozásának számítógépes modelljét. Ez a modell lehetővé teszi a kutatók számára, hogy tovább fejlesszék az implantátumok kódolási stratégiáját. A kifejlesztett számítógépes modell hatalmas idő-és költségmegtakarítást eredményez az előzetes tesztelések során. "Lehetővé teszi, hogy csak a legígéretesebb ötleteket próbáljuk ki a sokkal nehézkesebben kivitelezhető betegekkel végzett kísérletek során", mondja Werner Hemmert, a TUM illetékes részlegének igazgatója. Szemlézte: elitmed.hu, Kolin Péter Forrás: https://www.ehealthnews.eu/

HOZZÁSZÓLÁSOK

0 hozzászólás

A rovat további cikkei

Egészségpolitika

Van, ahová hajnali 3-kor érkeztek a revizorok

KUN J Viktória

A blokkolóórák után most már személyesen ellenőrök is figyelik, ki tartózkodik a kórházakban. Ki dolgozik, ki fekszik a kórházi ágyakon, és hogyan használják például a diagnosztikai képalkotókat. Bármely nap és a nap bármely órájában érkezhet a mobilegység. Figyelnek, ellenőrzik, leleplezik, „lógnak”-e az egészségügyben dolgozók.

Egészségpolitika

Módosításra szorul az új egészségügyi jogállásról szóló törvény

Mindenképpen módosításra szorul az új egészségügyi jogállásról szóló törvény – állították egybehangzóan munkajogász szakértők egy, az egészségügyi szolgálati jogviszonyról szóló törvényről szervezett videókonferencián. Ahogy elfogadhatatlan ennyire méltatlan, elkapkodott, kidolgozatlan és indokolatlanul nehéz körülményeket teremteni, és ilyen választásra kényszeríteni valakit az élethivatását illetően.

Egészségpolitika

Már a csecsemőknél is diagnosztizálható a lelki zavar

Szülés körüli depresszió, az újszülött alvási, étkezési, figyelem zavara, a sok sírás, megannyi jelzés, amivel foglalkozni kell. A korábbi teóriákkal szemben nemcsak két éves kor után, hanem már egészen korai időszakban is figyelni kell és diagnózis is felállítható a kisbaba lelki problémájáról. A témában először rendeztek a napokban nemzetközi konferenciát Magyarországon, ahol több mint 240 előadást tartottak az érintett területek neves szakemberei.

Egészségpolitika

Gyerekek és gyermekeket várók, tervezők – szabad-e oltani?

Úgy tűnik ebben a hazai álláspont egyértelmű, de számos országban már kismamákat oltanak. A jelenlegi szakértői vélemények szerint az mRNS-oltások nem veszélyesek a terhes kismamákra, de klinikai kísérletek hiányában ezt mégsem lehet százszázalékos biztonsággal állítani. Magyarországon éppen ezért nem ajánlják az oltást várandósoknak, de az Egyesült Államokban, Izraelben, vagy Angliában a kismamákra bízzák a döntést. Gyermekeknek egyelőre sehol sem adnak vakcinát.

Egészségpolitika

Szakmai javaslat a Covid-19-járvány okozta tömeges megbetegedések és halálozások csökkentése érdekében hozandó intézkedésekre a negyedik hullámban

Tisztában vagyunk azzal, hogy a járvány elleni védekezésbe már mindenki belefáradt. Mégis, egészségügyi szakemberként tudjuk, hogy a Covid-19-járvány 4. hulláma során sem lesznek elkerülhetők a racionális korlátozó intézkedések. Hazánk jelenlegi átoltottsági szintjén a nyájimmunitás kialakulásával egyelőre nem számolhatunk, az ismét erősödő járvány a következő hónapokban több ezer áldozattal jár majd, elsősorban az oltatlanok között. Le kell számolnunk azzal a tévhittel is, hogy a beoltottság önmagában teljes biztonságot jelent! A hamis biztonságérzet az oltottak körében, a kiegészítő védelmi szabályok sutba dobása a járvány fellángolásának a melegágyát képezi az átoltottság mai szintje mellett.

Kapcsolódó anyagok

Hírvilág

Test és lélek kapcsolata

Kónya Ilona klinikai szakpszichológus a daganatos megbetegedések, köztük az emlődaganat kialakulásának lélektani vonatkozásait, pszichológiai hatásait és az onkopszichológiai tudományág feladatait vizsgálja.

Egészségpolitika

A politika érdemben nem foglalkozik az egészségüggyel, helyi szinten ugyanakkor nagyon is

KUN J Viktória

Hogyan lehet szétverni egy régió egészségügyi „fellegvárait” néhány év alatt? – interjú prof. dr. Barkai Lászlóval.

PharmaPraxis

A ChatGPT a gyógyszertári gyakorlatban

Keresztmetszeti vizsgálat a patikusok percepciójáról, praxisáról és véleményéről: a Journal of Pharmaceutical Policy and Practice tanulmányának célja az volt, hogy kiderítse, mennyit tudnak a jordániai közvetlen lakossági gyógyszerellátásban dolgozó gyógyszerészek a ChatGPT-ről, és hogyan használják azt munkájukban.

Ember és környezet

Ökológiai gyász: kockázat a mentális egészségre vagy egy funkcionális válasz?

Az éghajlatváltozás egyre több ember számára válik a hétköznapok megkerülhetetlen valóságává. A már megtörtént vagy várható környezeti változások hosszú távú érzelmi következményekkel járnak – például ökológiai gyásszal, szolasztalgiával, ökoszorongással.

Ember és környezet

Az antibiotikum-rezisztencia mérsékléséhez meg kell haladnunk az emberközpontúságot

Az antibiotikum-rezisztenciát gyakran keretezik az „Egy Egészség koncepción” keresztül – azaz olyan problémaként, amely az ember, más állatok és a környezet egészségének az egységével kapcsolatos.