Ökológia

Mivel tehetjük pontosabbá a társadalmi-ökológiai rendszerek modellezését?

2021. SZEPTEMBER 22.

A társadalmi-ökológiai rendszer megközelítés lényege, hogy a természeti és társadalmi rendszerek egymástól való függetlensége helyett azok szoros összekapcsoltságát hangsúlyozza. Az ilyen rendszereket értelmezhetjük akár lokális léptékben is, például egyes földhasználati vagy halászközösségek szintjén, de akár nagyobb léptékben is. A vezetési rendszer (irányítás, „kormányzás”) befolyásolja az ökológiai rendszerek és az aktorok kölcsönhatásait, ugyanakkor az aktorok és az ökológiai rendszer változásai is visszahatnak a vezetésre. Az úgynevezett ágensalapú modellezés jól alkalmazható a tanulmányozásukra, az interakciók feltárására, a létrejövő kollektív viselkedés leírására és a menedzsment eredményeinek előrejelzésére.

Az ilyen rendszerek modellezésében is számos különböző vezetéstípus fordul elő, és a modellek sokszor erősen eltérő elméletekre épülnek. Az Ecology and Society szaklapban megjelent cikk, a Governance in social-ecological agent-based models: a review szerzői a társadalmi-ökológiai rendszerek modellezéséhez kapcsolódó szakirodalmat tekintették át, végül 45 publikációt elemeztek. Vizsgálták, hogy milyen elméleti alapokra épülnek a modellek, milyen előfeltevésekkel élnek az aktorok döntéshozásával kapcsolatban. Kategorizálták az egyes vezetési típusokat és azt, hogy maga a vezetés ágensként vagy változóként van jelen az egyes modellekben. Ha ágens, akkor lehetnek céljai, képes a kommunikációra, lehet döntéshozási mechanizmus és különféle cselekvések is lehetségesek. Ha a modell változóalapú, akkor a vezetést változók (állapotváltozók vagy paraméterek) összessége reprezentálja: például piaci támogatások vagy sebességkorlátozás. Az elemzett cikkek négyötöde ezt a típust alkalmazta. A különbség nagy jelentőségű, mert az ágensek képesek a környezet érzékelésére és felfogására, interakcióba léphetnek vele, és kommunikálhatnak egymással – összességében tehát egy jóval komplexebb vezetést jelentenek.

A cikkek egy részében nem volt explicit módon kifejezve, hogy milyen elméletre építenek a döntéshozással kapcsolatban. A konkrét elméletre utaló cikkek között pedig kicsi volt az elméletek változatossága, és ezek az elméletek a neoklasszikus közgazdaságtanhoz kötődtek. A főáramú közgazdaságtant meghaladó, kritizáló ökológiai közgazdaságtani elméletekre nem volt utalás, az úgynevezett commons rendszerek kutatója, Elinor Ostrom kollektív cselekvési elméletére pedig egyetlen cikkben hivatkoztak. A vezetés módjaiban szintén kicsi volt a változatosság. A szerzők ezért felvetnek néhány további vezetési megközelítést: az adaptív menedzsment mint a környezet változásaira érzékenyen reagáló működésmód, vagy Ostrom policentrikus vezetési megközelítése gazdagíthatja a modelleket. A policentrikus vezetés lényege, hogy a különböző léptékek irányítási egységei együttműködnek a szabályok létrehozása és végrehajtása érdekében.

Az alkalmazott elméletek főleg a racionális választáshoz és hasonló feltevésekhez kapcsolódnak. Néhány ilyen cikkben az aktoroknak nincsenek közvetlen interakciói egymással, és a döntéshozásukat kizárólag pénzügyi tényezők befolyásolják. Ezek a modellek tehát közelebb állnak egy gazdasági rendszerhez, mint egy társadalmihoz. Ez azokra a modellekre is igaz, amelyekben a vezetés nincs reprezentálva.

A szerzők szerint érdemes lenne a vezetési típusok nagyobb diverzitását alkalmazni a modellekben, explicit módon megjeleníteni a modell alapjául szolgáló elméleteket, illetve a vezetés ágensként való felfogása szintén segíti az eredmények jobb alkalmazhatóságát. A kutatók hangsúlyozzák, hogy a felmerülő modellezési nehézségek ellenére szükség lenne a valósághoz közelebb álló elméletekre építeni az emberi viselkedés kapcsán, mint például az úgynevezett tervezett viselkedés (planned behavior) elméletére. A klímaváltozás miatt is bizonytalanabbá váló körülmények megnövelik a jelentőségét a vezetés tanulási képességének, mivel ez teszi lehetővé az adaptív válaszokat. Ez további érv lehet arra, hogy a vezetésre ne egy passzív keretként, változóként tekintsünk, hanem ágensként, amely képes adaptív válaszokat adni a rendszer különböző területein létrejövő változásokra.

Szemlézte:
Pribéli Levente

Eredeti közlemény:
Bourceret A, Amblard L, Mathias JD. Governance in social-ecological agent-based models: a review. Ecology and Society 2021;26(2).

HOZZÁSZÓLÁSOK

0 hozzászólás

A rovat további cikkei

Ökológia

Túlfogyasztás és lelki kiteljesedés – Gyulai Iván új kötetéről

A szerző ökológus, a hazai környezet-, és természetvédelem ismert szakembere és a fenntartható fejlődés fáradhatatlan kutatója és propagátora. Gyulai Iván e kötetében a fenntartható fejlődés koncepcióját mutatja be. Nagyon világosan, közérthetően, rendszerszemléletben. Onnan indul el, hogy a megközelítésmód fókuszában nem az emberi igények, hanem a szükségletek kielégítésének biztosítása áll. Ez a kérdéskör magyar irodalmában gyakran összekeveredik.

Ökológia

Minamata kór – Valami új a nap alatt

A kötet alapján teljes bizonyossággal látható, hogy a klíma változása, a tiszta ivóvíz hiánya, a lecsökkent biológiai sokféleség rengeteg viszontagságot hoz még az emberiség számára.

Ökológia

Mennyi az elég?

Az SZVT Kutatási és Fejlesztési Központ székházában került sor arra az interaktív konferenciára, melynek témája Gyulai Iván „Fenntartható fejlődés” tanulmányának három fejezete volt. Az egyes fejezetekhez korreferátumok hangzottak el Gyulai Iván rövid ismertetőit követően, majd a hallgatóság oszthatta meg észrevételeit...

Ökológia

Antidepresszánsok hatékonysága - szubjektív szempont

BUDA Béla

Az antidepresszánsokból valamiféle elixír lett, valamiféle „szóma”, a „Prozac-korszak” embere a szerek révén a „jobbnál is jobban” (better than well) érezheti magát. A depresszió meghatározása kitágult, egyfajta „kisgömböc” lett, amely minden kórképet lassanként magába foglalt.

Ökológia

Reflexiók a kibontakozó ökológiai krízisre az 1970-es évek művészetében

Az ökológiai gondolkodás az 1970-es évekig nem volt számottevő jelentőségű, bár Aldo Leopold ökológus már a század elején felhívta a figyelmet az erőforrások kimerülésével kapcsolatos aggodalmaira.

Kapcsolódó anyagok

Ökológia

Túlfogyasztás és lelki kiteljesedés – Gyulai Iván új kötetéről

A szerző ökológus, a hazai környezet-, és természetvédelem ismert szakembere és a fenntartható fejlődés fáradhatatlan kutatója és propagátora. Gyulai Iván e kötetében a fenntartható fejlődés koncepcióját mutatja be. Nagyon világosan, közérthetően, rendszerszemléletben. Onnan indul el, hogy a megközelítésmód fókuszában nem az emberi igények, hanem a szükségletek kielégítésének biztosítása áll. Ez a kérdéskör magyar irodalmában gyakran összekeveredik.

Ökológia

Minamata kór – Valami új a nap alatt

A kötet alapján teljes bizonyossággal látható, hogy a klíma változása, a tiszta ivóvíz hiánya, a lecsökkent biológiai sokféleség rengeteg viszontagságot hoz még az emberiség számára.

Ökológia

Mennyi az elég?

Az SZVT Kutatási és Fejlesztési Központ székházában került sor arra az interaktív konferenciára, melynek témája Gyulai Iván „Fenntartható fejlődés” tanulmányának három fejezete volt. Az egyes fejezetekhez korreferátumok hangzottak el Gyulai Iván rövid ismertetőit követően, majd a hallgatóság oszthatta meg észrevételeit...

Ökológia

Az ember teljesen új dimenziója az evolúciónak – videointerjú Gyulai Ivánnal

Gyulai Iván ökológust az SZVT-n tartott előadását követően az emberiség endoszomatikus és exoszomatikus energiaigényéről kérdeztük. Az ismert kutató meglátása szerint a modern emberiség által épített technoszféra nem adaptatív, túl merev és kevéssé diverz, ez jelentős veszélyt jelent a túlélésére.

Ökológia

Szuperterjesztők és az ökológiai immunológia

Ez az összefoglaló a betegség-ökológia és az ökológiai immunológia erősödő fogalmi és tapasztalati összefüggéseit tárgyalja. Leírja ezen két terület lehetséges összefonódási vonatkozásait kitérve a szuperterjesztők és kulcsgazdák fertőző betegségekben betöltött szerepére, a környezeti tényezők hatására, a beteg közérzetre,mint immunológiai tényezőre és a társuló fertőzések következményeire és immunfolyamataira.