Egészségpolitika

A nemzeti egészségbiztosító szolgáltatásvásárlói funkciójának fejlesztése – az I. KEKSZ Konferencia Szakértői Vitaanyaga

2022. FEBRUÁR 16.

Szöveg nagyítása:

-
+

Az Alaptörvényben általánosan garantált egészségügyi közellátás megfelelő finanszírozása nem valósult meg. A hozzáférés jelenleg is egyenetlen, jelentősen eltérő szakmai színvonalon biztosított, így pl. a várólisták szórása területileg elfogadhatatlan. A rendszer átláthatósága jelenleg nem megfelelő és az egészségügyi erőforrások felhasználásának kontrollja elégtelen.

Cél:

– A földrajzi, illetve szolgáltatói egységek gazdálkodói szerepkörének megteremtése – a szubszidiaritás elvét követve.

– A szolgáltatásvásárlók a valós lakossági szükségletek alapján tervezzék meg az egészségügyi források felhasználását.

– Ennek során vegyék figyelembe az ellátás kimeneti mutatóit és egyenlítsék ki a:

– területi és társadalmi csoportok közötti egészségegyenlőtlenségeket és

– hozzáférési egyenlőtlenségeket.

Eszközök:

– Evidenciaalapú egészségpolitikai prioritásképzés és erre alapuló szolgáltatásegyüttes kialakítása és karbantartása az érintett szakemberek, lakosság- és betegcsoportok, valamint civil szervezetek bevonásával. Ennek színtere a Nemzeti Egészségügyi Tanács újbóli létrehozása (lásd az Egészségügyi irányítási és igazgatási rendszer fejezetet).

– Szolgáltatásvásárlói szerepek ellátási szintenkénti diverzifikálása (ország – régió – megye – város – praxisközösség).

– Az ellátás iránti szükségletek és az elérhető technológiák rendszeres felülvizsgálata alapján a kapacitások időszakos újratervezése.

– A közvásárló (finanszírozó) az egészségügyi szolgáltatások kapacitáslekötése és -vásárlása során figyelembe veszi a hatékonysági, fenntarthatósági és minőségi szempontokat. Az ehhez szükséges adatokat egy erre a célra létrehozott, a finanszírozótól független intézmény szolgáltatja (lásd az Ágazati Információs és Kommunikációs fejezetet).

– A szolgáltatásvásárló a leggyakoribb betegségek ellátására kidolgozott, az aktuális tudományos bizonyítékokon alapuló szakmai irányelvek, az ellátotti kör összetétele és a valós költségek alapján határozza meg a finanszírozás mértékét.

– Befogadáspolitika és kizárási elvek kialakítása, ún. egészségügyi technológiai értékelésre (HTA) alapozva (különös tekintettel az egészségügyben megjelenő diszruptív technológiákra, megteremtve azok befogadásának feltételeit).

– Olyan informatikai rendszer létrehozása (lásd részletesen az Ágazati Információs és Kommunikációs fejezetben), mely szektorsemlegesen (lásd a Köz- és magánellátás viszonya fejezetet) képes az egyes szolgáltatók valós teljesítményének, minőségügyi mutatóinak és utalványozási gyakorlatának nyomon követésére.

– A működési adatok kiértékelésére független szakmai grémiumok létrehozása és transzparens, mind a lakosság, mind a szakma számára értelmezhető módon történő működtetése. Ezek paritásos összetétele garantálja a szakmai és az ellátotti szempontok érvényre jutását.

Forrás: A Konszenzus az Egészségért Kör Szakértői

HOZZÁSZÓLÁSOK

0 hozzászólás

A rovat további cikkei

Egészségpolitika

Van, ahová hajnali 3-kor érkeztek a revizorok

KUN J Viktória

A blokkolóórák után most már személyesen ellenőrök is figyelik, ki tartózkodik a kórházakban. Ki dolgozik, ki fekszik a kórházi ágyakon, és hogyan használják például a diagnosztikai képalkotókat. Bármely nap és a nap bármely órájában érkezhet a mobilegység. Figyelnek, ellenőrzik, leleplezik, „lógnak”-e az egészségügyben dolgozók.

Egészségpolitika

Módosításra szorul az új egészségügyi jogállásról szóló törvény

Mindenképpen módosításra szorul az új egészségügyi jogállásról szóló törvény – állították egybehangzóan munkajogász szakértők egy, az egészségügyi szolgálati jogviszonyról szóló törvényről szervezett videókonferencián. Ahogy elfogadhatatlan ennyire méltatlan, elkapkodott, kidolgozatlan és indokolatlanul nehéz körülményeket teremteni, és ilyen választásra kényszeríteni valakit az élethivatását illetően.

Egészségpolitika

Már a csecsemőknél is diagnosztizálható a lelki zavar

Szülés körüli depresszió, az újszülött alvási, étkezési, figyelem zavara, a sok sírás, megannyi jelzés, amivel foglalkozni kell. A korábbi teóriákkal szemben nemcsak két éves kor után, hanem már egészen korai időszakban is figyelni kell és diagnózis is felállítható a kisbaba lelki problémájáról. A témában először rendeztek a napokban nemzetközi konferenciát Magyarországon, ahol több mint 240 előadást tartottak az érintett területek neves szakemberei.

Egészségpolitika

Gyerekek és gyermekeket várók, tervezők – szabad-e oltani?

Úgy tűnik ebben a hazai álláspont egyértelmű, de számos országban már kismamákat oltanak. A jelenlegi szakértői vélemények szerint az mRNS-oltások nem veszélyesek a terhes kismamákra, de klinikai kísérletek hiányában ezt mégsem lehet százszázalékos biztonsággal állítani. Magyarországon éppen ezért nem ajánlják az oltást várandósoknak, de az Egyesült Államokban, Izraelben, vagy Angliában a kismamákra bízzák a döntést. Gyermekeknek egyelőre sehol sem adnak vakcinát.

Egészségpolitika

Szakmai javaslat a Covid-19-járvány okozta tömeges megbetegedések és halálozások csökkentése érdekében hozandó intézkedésekre a negyedik hullámban

Tisztában vagyunk azzal, hogy a járvány elleni védekezésbe már mindenki belefáradt. Mégis, egészségügyi szakemberként tudjuk, hogy a Covid-19-járvány 4. hulláma során sem lesznek elkerülhetők a racionális korlátozó intézkedések. Hazánk jelenlegi átoltottsági szintjén a nyájimmunitás kialakulásával egyelőre nem számolhatunk, az ismét erősödő járvány a következő hónapokban több ezer áldozattal jár majd, elsősorban az oltatlanok között. Le kell számolnunk azzal a tévhittel is, hogy a beoltottság önmagában teljes biztonságot jelent! A hamis biztonságérzet az oltottak körében, a kiegészítő védelmi szabályok sutba dobása a járvány fellángolásának a melegágyát képezi az átoltottság mai szintje mellett.

Kapcsolódó anyagok

Egészségpolitika

Nihil faciendum?

KAPÓCS Gábor

A közelmúltban elképesztő képek jelentek meg a hazai sajtóban egy határszéli szociális otthon ágyipoloska-fertőzöttségét bemutatva. A tudósítások egyöntetűen arról szóltak, hogy az elmúlt időszakban az ágyipoloskák az otthon különböző épületeiben, lakószobáiban általánosan elterjedtek, így a bemutatott jelenség valójában több száz ott élő (és dolgozó) ember életét keseríti meg, és már huzamosabb ideje. Nem csupán megkeseríti mindennapjaikat, hanem egészségüket is veszélyezteti. Mert az ágyi poloska (Cimex lectularius) a vérszívó poloskák családjába tartozva elsősorban emberek vérével táplálkozik, így súlyos betegségek terjesztője is lehet.

Egészségpolitika

Őrségváltás a MOK élén

Kapócs Gábor interjúja Álmos Péterrel, a MOK frissen megválasztott és a leköszönt elnökével, Kincses Gyulával. A MOK két vezetője beszél a kamara elmúlt 4 évéről, a sikerekről és kudarcokról. Beszámolnak a vezetőség előtt álló feladatokról, a társkamarákkal való kapcsolatokról, a közeljövő terveiről és feladatairól. Az interjúban szóba kerül a kormányzattal való viszony is.

Hírvilág

XXII. Szekszárdi Kardiológiai Napok

2024. március 22–23-án rendezik meg a XXII. Szekszárdi Kardiológiai Napokat. A rendezvénynek a Babits Mihály Kulturális Központ ad helyt. A konferencia a kardiológia aktuális tudományos kérdéseit járja körül, a szakma jeles képviselőinek részvételével. A részvétel díjtalan, vizsgával zárul. A szabadon választható kongresszust az OFTEX 12 pontra akkreditálta.

Egészségpolitika

Kórházi vezércserék – katonás rendben

KUN J Viktória

A kórházigazgatók „tisztogatása” jelenthet megoldást az egészségügy kritikussá vált helyzetére – legalábbis a Belügyminisztérium szerint. A vezetőváltások azonban egyelőre több kérdést generálnak, mint választ.

Egészségpolitika

Betegfogadási listák – soktényezős a vállalhatatlanul hosszú idő

Várakozás az egészségügyi ellátásra – várólisták és betegfogadási listák megannyi formája képződött mára. Tény, hogy szinte nincs már olyan terület, ahol ne lenne olykor teljesen beláthatatlan vége a sornak.