A 20. század vége óta ismert, hogy részben a helytelen antibiotikum-használat következtében is gyorsuló ütemben alakulnak ki antibiotikum-rezisztens baktériumok; a humán gyógyászatban az antibiotikum-használat 90%-a ambuláns keretek között történik, ezért óriási a közvetlen lakossági gyógyszerellátásban dolgozó gyógyszerészek szerepe a helytelen antibiotikum-használat megelőzésében. Bár Magyarországon az európai országokkal összehasonlítva viszonylag alacsony az antibiotikum-fogyasztás mennyisége, a széles spektrumú antibiotikumok használatának aránya az EU-ban nálunk az egyik legnagyobb. A Szegedi Tudományegyetem Gyógyszerhatástani és Biofarmáciai, illetve Közegészségügyi Intézetének kutatói keresztmetszeti vizsgálat keretében mérték fel a közvetlen lakossági gyógyszerellátásban dolgozó gyógyszerészek antibiotikum-használattal és fertőző betegségekkel kapcsolatos tudását, attitűdjét és gyakorlati hozzáállását. A Magyarországon alkalmazásban lévő közvetlen lakossági gyógyszerellátásban dolgozó 5575 gyógyszerész (4566 teljes állás, 1027 részmunkaidős állás) közül 339-et kerestek meg az anonim, strukturált és pilóta-vizsgálatban tesztelt kérdőívvel 2016 januárja és 2018 januárja között, akik közül 192 fő válaszolt a kérdésekre (70% nő, 41% 35 évesnél idősebb: az életkor mediánja: 30,5 év). A kérdőívet a kutatók a szakirodalom széles körű áttekintése után állították össze; a kérdések a demográfiai adatokon kívül a gyógyszerészek saját maguk által vélt tudásszintjével és antibiotikum-diszpenzálási szokásaikkal voltak kapcsolatosak, és rákérdeztek arra is, hogy a patikusok mennyire érzik magukat felelősnek az antibiotikum-rezisztencia fokozódásában. Bár elméletben a gyógyszerészek 100%-a értett egyet azzal, hogy a nem megfelelő antibiotikum-használat fontos közegészségügyi probléma, 22%-uk a megelőző egy évben már legalább egyszer adott ki a beteg kérésére recept nélkül antibiotikumot (Spanyolországban ez az arány 65%). A gyógyszerészek gyakorlati kompetenciája mindemellett magasnak bizonyult: 92%-uk mondta, hogy probiotikumot is ajánlott az antibiotikum mellé, és 98%-uk magyarázta el a megfelelő antibiotikum-használat módját a receptet kiváltók számára (azonban az Európai Betegségmegelőzési Központ/ECDC felmérése szerint a magyar gyógyszerészek kevesebb mint 50%-a válaszolt valamennyi kérdésre helyesen az antibiotikum-használattal és -rezisztenciával kapcsolatos kérdésekre). A gyógyszerészek 79%-a vélte úgy, hogy a lakosság antibiotikum-használata jobb lenne akkor, ha a gyógyszerészeknek lenne idejük a gyógyszerészi gondozás feladataival foglalkozni (az Állami Egészségügyi Ellátó Központ számítása szerint 7500-8000 közvetlen lakossági gyógyszerellátásban dolgozó gyógyszerészre lenne szükség Magyarországon). A magyar gyógyszerészek 19%-a gondolta, hogy a helytelen antibiotikum-használat nem növeli az egészségügyi kiadást (az albán gyógyszerészek között ez az arány 30%). A kutatók a szerep-kiterjesztéssel kapcsolatos attitűdökre is rákérdeztek, így kiderült, hogy a gyógyszerészek 46%-a nem támogatja, hogy egyszerű fertőzésekkel kapcsolatosan (pl. húgyúti infekció, bakteriális tonsillitis) terápiás döntéseket kelljen/lehessen hoznia, és 60%-uk a vakcinációk menedzsmentjében, adminisztrációjában sem szeretne részt venni. Mindazonáltal, 95%-uk vélte úgy, hogy gyógyszerekkel kapcsolatban a gyógyszerész tanácsadó szerepe ugyanolyan fontos, mint az orvosé, ugyanakkor hasonlóan nagy százalékuk hibáztatta az orvosokat a nem megfelelő betegedukáció miatt. A 35 éven aluli gyógyszerészek antibiotikum-használattal és fertőző betegségekkel kapcsolatos bevallott tudása szignifikánsan magasabb volt, mint az idősebbeké, és a fiatalabbak kevésbé voltak hajlamosak recept nélkül antibiotikumot diszpenzálni. Az elméleti tudás azonban nem akadályozta meg a patikusokat abban, hogy engedjenek a betegek viselkedésének/személyiségének, és recept nélkül antibiotikumot adjanak ki. Ennek az oka saját bevallásuk szerint a beteg követelőzése és a vásárló elvesztésétől való félelem (Magyarországon az elmúlt 12 hónapban a lakosság 33%-a fogyasztott antibiotikumot). Összefoglalójukban a kutatók hangsúlyozzák: bár a magyar patikusok megfelelő tudással rendelkeznek az antimikrobiális terápia területén, a közvetlen lakossági gyógyszerellátásban dolgozó gyógyszerészek elképzelése saját antibiotikum-használattal és fertőző betegségekkel kapcsolatos tudásukkal kapcsolatban nem jelzi előre megfelelő attitűdjüket és gyakorlati/preventív hozzáállásukat. Eredeti közlemény: Gajdács M, Paulik E2, Szabó A.: Knowledge, Attitude and Practice of Community Pharmacists Regarding Antibiotic Use and Infectious Diseases: A Cross-Sectional Survey in Hungary (KAPPhA-HU study). Antibiotics (Basel). 2020 Jan 21;9(2). pii: E41. doi: 10.3390/antibiotics9020041. Szemlézte: dr. Kovács Bence