PharmaPraxis

Gyógyszerész által vezetett betegátadás, -átvétel idősek rövid kórházi tartózkodása kapcsán: jelenlegi gyakorlat és a jó gyakorlat útjában álló akadályok

2022. JANUÁR 28.

Szöveg nagyítása:

-
+

A különböző egészségügyi ellátási formák közötti átadás/átvétel kapcsán a 65 évesnél idősebbek különösen veszélyeztetettek az esetleges káros gyógyszer-interakciók és gyógyszermellékhatások kialakulása szempontjából. Az Exploratory Research in Clinical and Social Pharmacy című szaklap vegyes módszertannal dolgozó tanulmánya annak járt utána, hogy a kanadai Montreal területén működő, rövid kórházi geriátriai ellátást biztosító intézmények (short-term geriatric unit, STGU) gyógyszerészei milyen ellátást nyújtanak az idős betegeknek az STGU-ba történő felvétel során, az ott-tartózkodás alatt, valamint az elbocsátás kapcsán. Az idősek gyakrabban kerülnek kórházba, és a kórházi átadás/átvétel kapcsán gyakrabban következik be körükben nemkívánatos esemény; egy közelmúltbeli vizsgálat eredménye szerint a kórházból való eltávozás után az idősek 37%-ánál fordul elő nemkívánatos gyógyszermellékhatás. A mellékhatások megelőzése érdekében a gyógyszerész által vezetett intervenciók nagyon fontosak a betegátadás, -átvétel során, és a klinikai gyógyszerészek a geriátriai gondozó csapatnak is egyre inkább szerves részét alkotják. Mindazonáltal, a gyógyszerelés STGU-ba való felvételkor történő felülvizsgálatán kívül az átadás/átvétel és a beteg intézményben való tartózkodása során alkalmazandó jó gyakorlatokat előíró irányelvek a legtöbb intézményben még nem készültek el. A jelen tanulmány szerzői egy korábbi munkájukban már összefoglalták, hogy mi az a nyolc, gyógyszerész által vezetett intervenció, amit a beteg STGU-ba való felvételekor, ott-tartózkodása és elbocsátása során, illetve az után az STGU gyógyszerészeinek el kellene végezniük, mert bizonyítottan csökkentik a gyógyszermellékhatások kialakulásának gyakoriságát. A nyolc intervenció a következő: 1. a gyógyszerelés felülvizsgálata a beteg STGU-ba való felvételekor, 2. gyógyszerészi gondozási terv készítése a beteg STGU-ban való tartózkodása idejére, 3. betegedukáció, 4. interprofesszionális gondozás, 5. gyógyszerészi gondozási terv készítése a beteg elbocsátásakor, 6. a gyógyszerelés felülvizsgálata a beteg elbocsátásakor, 7. betegedukáció a beteg elbocsátásakor, 8. a beteg utánkövetése az elbocsátás után. A szerzők jelen vizsgálatukban annak jártak utána, hogy a Montreal területén működő STGU-k gyógyszerészei milyen gyakorisággal hajtották végre és milyen gyakorisággal dokumentálták a végrehajtott evidenciaalapú intervenciókat, illetve hogy a gyógyszerészek szerint milyen akadályok állnak a jó gyakorlat bevezetése előtt. A vegyes módszertanú vizsgálat a következő elemekből állt: a bevont STGU-k gyógyszerészei először kérdőívet töltöttek ki azzal kapcsolatban, hogy milyen gyakran hajtották végre és dokumentálták a nyolc evidenciaalapú intervenciót, majd retrospektív, multicentrikus, obszervációs vizsgálattal ellenőrizték ugyanezt az intézmények betegdokumentációi alapján, végül az STGU-k gyógyszerészei félig strukturált, kvalitatív csoportos interjúkban vettek részt. A vizsgálatban csak azok az STGU-k szerepeltek, amelyek valamennyi gyógyszerésze beleegyezett a részvételbe (4 STGU összesen 13 gyógyszerésze, ebből 12 nő; átlagosan 15,5 év kórházi munkatapasztalat). Az eredmények szerint a gyógyszerészek leginkább a gyógyszerelés felvételkori felülvizsgálatát végzik el (az önkitöltős kérdőívek szerint 92%-uk legalább az esetek felében), míg leginkább a betegelbocsátás utáni utánkövetése, a betegedukáció és gyógyszerészi gondozási terv elbocsátáskori elkészítése marad el (csak 15%-uk csinált ilyet valaha, illetve 23%-uk és 38%-uk végzi el az adott feladatot legalább az esetek felében). A gyógyszerészek 46%-a dokumentálja mindig az elvégzett betegfelvétel-kori gyógyszerelés-felülvizsgálatot, azonban az elbocsátáskori dokumentáció sokkal rosszabb: csak 40%-uk dokumentálja az ekkor elvégzett munkát legalább az esetek felében. Multidiszciplináris csapatmunkában a gyógyszerészek 77%-a vett részt legalább időnként, azonban 80%-uk ezt csak az esetek kevesebb mint felében dokumentálta. Az obszervációs vizsgálat alapján a gyógyszerészek által gondozott betegek átlagéletkora 85 év volt, a betegek 17–26 napot töltöttek az STGU-n, felvételkor 97-100%-uk esetében történt meg a gyógyszerelés gyógyszerész általi felülvizsgálata. Az elbocsátáskori gyógyszerelés-felülvizsgálatot a betegek 5–63%-a esetében, az elbocsátáskori gyógyszerelési tervet egyetlen esetben sem dokumentálták. Betegedukációban leginkább azok a betegek részesültek, akik elbocsátás után maguk menedzselték gyógyszerelésüket. A következő tényezők bizonyultak a jó gyakorlatok implementálása előtt álló legnagyobb akadálynak: az intézmények nincsenek összekapcsolva, hiányos közöttük az információáramlás, és a gyógyszerészek az intézményen belül sem kommunikálnak elegendő mértékben a többi szakma képviselőjével (előfordul pl., hogy a gyógyszerészt nem értesítik időben arról, hogy a beteget elbocsátják); hiányos standardizáció: a betegfelvétel folyamatai jól meghatározottak, de nincsenek irányelvek az elbocsátás és az utánkövetés során alkalmazandó feladatokkal kapcsolatban, a gyógyszerészek csak az információ továbbadására koncentrálnak, a megoldatlan problémákra nem fókuszálnak; a demens betegekkel hiányzik a hatékony kommunikáció; a technikai támogatás hiánya: a klinikai jegyzeteket valamennyi gyógyszerész kézzel írja; a dokumentációs irányelv hiánya; időhiány (kevés gyógyszerész jut sok betegre, az idős, multimorbid betegek gyógyszerelés-felülvizsgálata kétszer annyi időt vesz igénybe, mint egy átlagos belgyógyászati betegé). Összefoglalóan a szerzők megállapítják, hogy a munkaerőgondokon kívül leginkább az elbocsátáskori gyógyszerészi gondozási terv, az elbocsátáskori gyógyszerelés-felülvizsgálat és betegedukáció, valamint az utánkövetés szakmai irányelveinek hiánya rontja az idősek rövid kórházi tartózkodása során a gyógyszerészi munka minőségét. Szemlézte: Kazai Anita dr. Eredeti közlemény: LeBlanc VC, Desjardins A, Desbiens MP, Dinh C, Courtemanche F, Firoozi F, Gilbert S, Moride Y, Villeneuve Y. Pharmacist-led interventions during transitions of care of older adults admitted to short term geriatric units: Current practices and perceived barriers. Exploratory Research in Clinical and Social Pharmacy 2022 Mar 1;5:100090.

KULCSSZAVAK

HOZZÁSZÓLÁSOK

0 hozzászólás

A rovat további cikkei

PharmaPraxis

Modern kötszerek tudatos választása és alkalmazása a gyógyszertárban

LÉGRÁDI Péter

A megfelelő kötszer kiválasztásának alapja és fő célja, hogy az gyors és optimális sebgyógyulást eredményezzen, csökkentse a fájdalmat, kontrollálja a seb bakteriális állapotát, védjen az infekció ellen, abszorbeálja a sebváladékot, a lehető legkevésbé zavarja a beteget és javítsa az életminőséget. Az alábbi cikkben a modern sebtisztítás, -fertőtlenítés és -kötözés metódusát és eszközeit ismertetjük.

PharmaPraxis

Antimikrobás szerek a patikai gyakorlatban

TÓSAKI Árpád

A baktériumfertőzés esetén alkalmazható készítmények széles tárháza áll a gyógyítók rendelkezésére. Egyes csoportjaik eltérő hatásmechanizmussal pusztítják el a kórokozókat. Jelen cikkben a baktériumok sejtfalszintézisére ható gyógyszerekkel ismerkedünk meg részletesebben.

PharmaPraxis

D vitamin és kálcium pótlás polycisztás ovárium szindrómában szenvedők betegek esetében

D-vitamin és kálcium pótlással kiegészített kezelés hatékonyan csökkenti a hyperandrogenizmus tüneteit, jótékonyan hat a menstruációs ciklus zavarait és eredményesen csökkenti testtömegindexet.

PharmaPraxis

Elavult a gyógyszertári asszisztensek oktatása

A szakmai szervezet több ízben jelezte a mindenkori kormányzat és szaktárca felé, hogy a képzést meghaladta a kor gyógyszergyártási és gyógyszertári gyakorlata, és javasolták, hogy ehhez igazítva szervezzék át az oktatást, ám a döntéshozóknál egyelőre nem sikerült eredményt elérniük.

PharmaPraxis

Gyógyszerész-beteg kapcsolat

A tudományos életet a gyógyszeriparra, az ott kivívott vezetői pozícióját pedig alkalmazott gyógyszerészi státuszra cserélte dr. Kádár Tibor gyógyszertárvezető gyógyszerész. Ma már egy kis budai patika vezetője és résztulajdonosa, de nem csak az adminisztrációval foglalkozik. A gyógyszertár törzsvásárlói gyakorta találkoznak vele a tára mögött.

Kapcsolódó anyagok

Egészségpolitika

Van, ahová hajnali 3-kor érkeztek a revizorok

KUN J Viktória

A blokkolóórák után most már személyesen ellenőrök is figyelik, ki tartózkodik a kórházakban. Ki dolgozik, ki fekszik a kórházi ágyakon, és hogyan használják például a diagnosztikai képalkotókat. Bármely nap és a nap bármely órájában érkezhet a mobilegység. Figyelnek, ellenőrzik, leleplezik, „lógnak”-e az egészségügyben dolgozók.

Egészségpolitika

Alapvetően alakulhat át a gyógyszerhozzáférés - Interjú Molnár Márkkal

KUN J Viktória

„A beteg egyre gyakrabban találkozik majd azzal, hogy amikor a támogatott, és eddig viszonylag olcsó készítményéért bemegy a patikába, a korábbi óriási választékból csak egy-kettő maradt, aztán már egy sem. Az utóbbi egy évben jelentősen megnőtt az ellátási problémák száma és súlyossága, és az is érezhető, hogy a háttérben meghúzódó okok tendenciózusak” – nyilatkozta az eLitMednek Molnár Márk egészségügyi közgazdász, gyógyszerpiaci szakértő, aki beszélt a gyógyszerellátás múltjáról, jelenéről és jövőjéről is.

Idegtudományok

Egymásra ható elmék

SZEMLE eLitMed

Az agyak közötti szinkronitás szintje – ami minél erősebb, annál nagyobb élvezettel jár – szociális állatoknál, így az embernél is, előre jelzi a kapcsolat minőségét, állítja a gyorsan növekvő új kutatási terület, a kollektív idegtudomány.

Egészségpolitika

Hadiállapotként kezeli és így is reagál a kormány az egészségügy „rendezésére”

KUN J Viktória

„Ez egy veszélyes irány” – az eLitMednek nyilatkozó szakértőkkel értékeltük a jelenlegi helyzetet, illetve a most elfogadott salátatörvény részleteit.

Egészségpolitika

Őrségváltás a MOK élén

Kapócs Gábor interjúja Álmos Péterrel, a MOK frissen megválasztott és a leköszönt elnökével, Kincses Gyulával. A MOK két vezetője beszél a kamara elmúlt 4 évéről, a sikerekről és kudarcokról. Beszámolnak a vezetőség előtt álló feladatokról, a társkamarákkal való kapcsolatokról, a közeljövő terveiről és feladatairól. Az interjúban szóba kerül a kormányzattal való viszony is.