PharmaPraxis

A gyógyszerész-hallgatók kommunikációs képességeinek fejlesztése szerepjátékkal és aktív tanulással

2019. FEBRUÁR 14.

Szöveg nagyítása:

-
+

Az egészségügyben dolgozó valamennyi szakember sikeres munkavégzése részben kommunikációs képességeitől és attól függ, mennyire képes odafigyelni másokra. A gyógyszerésznek aktívan kell kommunikálnia a betegekkel és a többi egészségügyi szakemberrel egyaránt. Gyógyszerész-hallgatók esetében ugyanolyan fontos a kommunikációs, mint a klinikai képességek fejlesztése, egyelőre mégis kevés olyan hatékony kommunikációs képzést ismerünk, amit kifejezetten a gyógyszerész-hallgatók számára alakítottak ki. A téma szakirodalma a szerepjátékok és az improvizációs feladatok curriculumba építésének fontosságát hangsúlyozza, illetve azt, hogy a pszichológia és a pszichoterápia eszköztárával a gyógyszerész-hallgatók megtaníthatók annak felismerésére, milyen kommunikációs stílus a hatékony különböző személyiségű emberekkel. A szakirodalom felveti azt is, hogy az orvosokkal való kommunikáció alaphelyzetei – pl. gyógyszerelési problémák és hibák megbeszélése – is jobban kezelhetők, ha a gyógyszerész-hallgatók képzésük során részt vesznek ilyen jellegű szerepjátékokban. Jelen vizsgálatban egy közelmúltban kifejlesztett kommunikációs képzés hatékonyságát vizsgálták a szakemberek. A tanfolyam anyagát Bruce Berger tankönyve (Communication Skills for Pharmacists: Building Relationships and Improving Patient Care; A gyógyszerészek kommunikációs képességei: Kapcsolatépítés és a beteggondozás fejlesztése) alapján állították össze. A képzés céljai a következők voltak: az aktív odafigyelés és az empátia képességének kialakítása/fejlesztése, a professzionális viselkedési jegyek elsajátítása, a betegek változásmenedzsmentjében és motiválásukban való eredményes részvétel képességének fejlesztése, a többi egészségügyben dolgozó szakemberrel való kommunikáció javítása, a gyógyszerész-hallgatók magabiztosságának és előadóképességének fejlesztése. A 92 tanuló részvételével zajló, 2 szemeszteres, kreditpontos tanfolyamot az egyetemi képzés 2. évébe illesztették. A tanulók mindkét szemeszter első felében szerepjátékokban vettek részt; a szerepjátékot videóra vették, jelszóvédett weboldalra töltötték, majd a szemeszter második felében elemezték és értékelték. Minden diákot négy értékelő értékelt (egy-egy gyógyszerész, gyógyszertári technikus, laikus és negyedéves gyógyszerész-hallgató), a végső értékelést a kurzus vezetője adta. A szerepjáték előtt a diákok tanulmányozták a később szereplő három gyógyszer betegtájékoztatóját, átvették a lehetséges forgatókönyveket, és elolvasták a tankönyv kapcsolódó fejezeteit. A forgatókönyvek kiemelték a képzés céljait, és hangsúlyozták a betegekkel való konfliktusok kezelési módjait, a dühös betegekkel való hatékony kommunikáció eszközeit, a támogatás és a meggyőzés technikáit, a nonverbális kommunikáció működési szabályait. A diákok a kurzus elején és végén önértékelő kérdőíveket is kitöltöttek. A diákok a képzés elején szerepjátékukra a maximális 50 pontból átlagosan 28,8 pontot kaptak, ami a képzés végére szignifikáns mértékben, 46 pontra nőtt. A diákok a tanév elején általában magasabb pontszámot adtak maguknak, mint kurzusvezetőjük (csak 10%-uk esetében volt összhang a diákok és a kurzusvezetők értékelése között). A tanulók valamennyi célul tűzött kommunikációs alterületen szignifikáns fejlődést értek el, leginkább a tanácsadás képessége (ezen belül a beteggel való kapcsolat kiépítése és a mérges betegekkel való kommunikáció), a professzionális viselkedési jegyek felmutatása és a gyógyszerészi gondozási terv alkalmazása javult. Összefoglalóan elmondható: szerepjátékkal hatékonyan fejleszthetők a gyógyszerész-hallgatók kommunikációs képességei, akik így a betegekkel való törődésben és a többi egészségügyi szakemberrel való csapatmunkában is eredményesebben tudnak részt venni. Érdemes volna a szerepjátékkal kiegészített kommunikációs képzést valamennyi orvostudományi egyetem tanrendjébe beilleszteni. Eredeti közlemény Luiz Adrian, Julie Ann, Paula Zeszotarski, and Carolyn Ma. "Developing pharmacy student communication skills through role-playing and active learning." American Journal of Pharmaceutical Education 79.3 (2015): 44. Szemlézte: dr. Kovács Bence

HOZZÁSZÓLÁSOK

0 hozzászólás

A rovat további cikkei

PharmaPraxis

Modern kötszerek tudatos választása és alkalmazása a gyógyszertárban

LÉGRÁDI Péter

A megfelelő kötszer kiválasztásának alapja és fő célja, hogy az gyors és optimális sebgyógyulást eredményezzen, csökkentse a fájdalmat, kontrollálja a seb bakteriális állapotát, védjen az infekció ellen, abszorbeálja a sebváladékot, a lehető legkevésbé zavarja a beteget és javítsa az életminőséget. Az alábbi cikkben a modern sebtisztítás, -fertőtlenítés és -kötözés metódusát és eszközeit ismertetjük.

PharmaPraxis

Antimikrobás szerek a patikai gyakorlatban

TÓSAKI Árpád

A baktériumfertőzés esetén alkalmazható készítmények széles tárháza áll a gyógyítók rendelkezésére. Egyes csoportjaik eltérő hatásmechanizmussal pusztítják el a kórokozókat. Jelen cikkben a baktériumok sejtfalszintézisére ható gyógyszerekkel ismerkedünk meg részletesebben.

PharmaPraxis

D vitamin és kálcium pótlás polycisztás ovárium szindrómában szenvedők betegek esetében

D-vitamin és kálcium pótlással kiegészített kezelés hatékonyan csökkenti a hyperandrogenizmus tüneteit, jótékonyan hat a menstruációs ciklus zavarait és eredményesen csökkenti testtömegindexet.

PharmaPraxis

Elavult a gyógyszertári asszisztensek oktatása

A szakmai szervezet több ízben jelezte a mindenkori kormányzat és szaktárca felé, hogy a képzést meghaladta a kor gyógyszergyártási és gyógyszertári gyakorlata, és javasolták, hogy ehhez igazítva szervezzék át az oktatást, ám a döntéshozóknál egyelőre nem sikerült eredményt elérniük.

PharmaPraxis

Gyógyszerész-beteg kapcsolat

A tudományos életet a gyógyszeriparra, az ott kivívott vezetői pozícióját pedig alkalmazott gyógyszerészi státuszra cserélte dr. Kádár Tibor gyógyszertárvezető gyógyszerész. Ma már egy kis budai patika vezetője és résztulajdonosa, de nem csak az adminisztrációval foglalkozik. A gyógyszertár törzsvásárlói gyakorta találkoznak vele a tára mögött.

Kapcsolódó anyagok

Hírvilág

Test és lélek kapcsolata

Kónya Ilona klinikai szakpszichológus a daganatos megbetegedések, köztük az emlődaganat kialakulásának lélektani vonatkozásait, pszichológiai hatásait és az onkopszichológiai tudományág feladatait vizsgálja.

Egészségpolitika

Őrségváltás a MOK élén

Kapócs Gábor interjúja Álmos Péterrel, a MOK frissen megválasztott és a leköszönt elnökével, Kincses Gyulával. A MOK két vezetője beszél a kamara elmúlt 4 évéről, a sikerekről és kudarcokról. Beszámolnak a vezetőség előtt álló feladatokról, a társkamarákkal való kapcsolatokról, a közeljövő terveiről és feladatairól. Az interjúban szóba kerül a kormányzattal való viszony is.

Gondolat

A filmek gyógyító ereje

Az ember számára olykor fontosabb, hogy meg tudja élni érzelmeit, mint hogy azonnal csökkentse, vagy elviselhetőbbé tegye azokat. Ebben a folyamatban sok esetben egy film is segíthet. Kapitány-Fövény Máté pszichiáter, az „Ember a filmben” videók alkotója a filmek pszichológiájáról mesélt.

Egészségpolitika

„A rólam elnevezett kórházi szárnyat már nem fogom látni…”

Dr. Karsai Dániel 2022 nyarán szembesült halálos diagnózisával. Tavaly ősszel a Strasbourgi Emberi Jogok Európai Bíróságához adta be kérelmét az aktív eutanázia magyarországi engedélyezéséről. A fiatal alkotmányjogász szinte celeb lett Magyarországon, aki – mint hangsúlyozza – nem csak magáért küzd. Kapócs Gábor, a hatályos egészségügyi törvény eredeti előkészítője a LAM alapító főszerkesztőjeként készített vele interjút aktuális jogi, etikai, orvosi kérdésekről.

Klinikum

Csökkentett dózisú szisztémás thrombolysis masszív tüdőembóliában

A tüdőembolia potenciálisan életveszélyes kórkép, mely korai diagnózist és terápiát igényel. A thrombolyticus terápia gyakran alkalmazott masszív tüdőembóliával jelentkező betegek esetében.