Ember és környezet

Egyenlőtlen újraerdősülés a neotropikus és az ázsiai-csendes-óceáni térségben a „kolumbiai csere” hatására

2021. AUGUSZTUS 24.

Szöveg nagyítása:

-
+

A tizenötödik századi európai hódítások nagyban hozzájárultak az emberi bioszféra-átalakításhoz. Új mezőgazdasági gyakorlatok, fajták, technológiák, sőt világnézetek terjedtek el világszerte, a kontinensek összekapcsolása, összekapcsolódása pedig utat nyitott mindenféle élőlénynek, illetve vírusoknak is. A hódítók szándékos népirtásai és az őslakosokra nézve gyakran halálos új betegségek a helyi lakosság drámai csökkenését okozták. A Nature Ecology & Evolution szaklapban megjelent cikk (Non-uniform tropical forest responses to the ‘Columbian Exchange’ in the Neotropics and Asia-Pacific) a népességcsökkenés hatására bekövetkező újraerdősülés területi összefüggéseit, és a különbségek mögött húzódó okokat vizsgálja. A kolumbiai csere (Columbian Exchange) az 1492 utáni spanyol és portugál hódításokat jelöli. A kutatók palinológiai (pollentani), paleoökológiai ismeretek segítségével tárták fel az erdőborítottság múltbeli változásait, törekedve arra, hogy széles földrajzi régiók szisztematikus vizsgálatával minél pontosabb képet alkossanak az ökoszisztémák népesség- és földhasználat-változásra adott válaszairól. A vizsgált Neotropikus és Ázsiai-Csendes-óceáni térség egyaránt szerves része volt az interkontinentális személy- és áruszállításnak. Ez nagyban hozzájárult különféle halálos betegségek terjedéséhez, amelyek a hódításokat megelőző időszak népességéhez képest akár 30–90%-os csökkenést is előidézhettek. Azt feltételezhetjük, hogy a földhasználatra gyakorolt hatás miatt hasonló mértékű ökoszisztéma-változások, újraerdősülés következhettek be. A tanulmányból kiderül, hogy – bár mind a trópusi Afrikában, mind az Ázsiai-Csendes-óceáni régióban jelen volt – az újraerdősülés bekövetkezte és mértéke számos térben változó kulturális és klimatikus hatástól függ, összefüggésben az ökorégió-specifikus rezilienciával. Az eredmények erősen vegyes képet mutatnak, az újraerdősülés mértéke nem homogén. Ez azt is jelenti, hogy az erdősülés nem jó jelzője az adott terület népességcsökkenésének, mivel számos földrajzi és kulturális tényező erősen befolyásolja. A szerzők felhívják rá a figyelmet, hogy a különböző adatok közötti jelentős eltérések jelzik, hogy a változatos földhasználati stratégiák, és más kulturális, társadalmi és biofizikai tényezők is meghatározó szerepet játszottak a megfigyelhető vegetációs és tűzaktivitási változások kiváltásában. Kiemelendő például, hogy bizonyos térségekben olyan földhasználati gyakorlatokat alkalmaztak az őslakosok, amelyek fenntartották az erdőborítottság mértékét, így ezekben az esetekben nem helytálló az erdősültség változására az őslakosok népességcsökkenését jól jelző egyetlen indikátorként tekinteni. A kutatásból kiderül, hogy a légköri-humán hajtóerők, társadalmi összeomlás, és akár a prekoloniális ökoszisztéma-mérnöki tevékenység jelentősebb mértékben befolyásolhatták az erdősültséget az ibériai kapcsolatnál. A klimatikus tényezők erősebben hathattak a szezonálisan változó ökoszisztémák esetében – azonban szintén jelentősek az éghajlati tényezőkre adott emberi alkalmazkodási megoldások (erre egy példa az éghajlati szélsőségek ellen alkalmazott adaptív agroerdészeti megoldások és más, új gyakorlatok kialakítása). Az adatok az erdőborítottság növekedése mellett más esetekben csökkenést mutatnak az ibériai érkezést követően, ami bekövetkezhetett akár közvetlenül az érkezés után, akár később, a kolonizáció tágabb következményeinek hatására (példa a kapitalista európai hegemónia kiterjedése, vagy a nagy felgyorsulás). Szintén áttételes következmény lehetett egyes esetekben, hogy az őslakosok olyan területekre kényszerültek vándorolni, ahol korábban nem folytattak mezőgazdasági művelést. A Neotropikus régió átalakított tájaiban az iparosodás korában bekövetkező erdőterület-vesztés azonban messze meghaladja az elmúlt kétezer év minden erdősültség-változását. Az őslakosok sok térségben való meggyilkolása, áttelepítése és megfertőzése, és a flóra és fauna „cseréje” mind az Antropocén újraértékelésére kell, hogy ösztönözzön minket – egy időben is változatos, biogeográfiailag és kulturálisan egyenlőtlen folyamatról van szó. Az erdősülési dinamikák összefüggéseinek még mélyebb feltárásához részletesebb vegetációs és tájhasználat-változási adatokra van szükség a trópusok különböző területeiről, az archeológiai, paleoökológiai ismereteket és az őslakosok ökológiai tudását kombinálva. Ezzel alaposabban fel lehetne tárni, hogy hogyan hatott az őslakosok ellenállása, az invazív fajok, a gazdasági egyenlőtlenségek, valamint a koloniális hatalom és a profit által hajtott tájhasználat szerte a trópusi világban. A múltbeli események alaposabb megértése nagyban segítheti a természetvédelmi törekvéseket azzal, hogy segít megbirkózni a változatos társadalmi-politikai, kulturális és gazdasági tényezőkkel, amelyek alakították és alakítják ma is a trópusi tájak szerkezetét, sokféleségét és rugalmas ellenálló képességét. Szemlézte: Pribéli Levente Eredeti közlemény: Wiegand Thorsten, et al. Consequences of spatial patterns for coexistence in species-rich plant communities. Nature Ecology & Evolution 2021;1-9.

HOZZÁSZÓLÁSOK

0 hozzászólás

A rovat további cikkei

Ember és környezet

Túlfogyasztás és lelki kiteljesedés – Gyulai Iván új kötetéről

A szerző ökológus, a hazai környezet-, és természetvédelem ismert szakembere és a fenntartható fejlődés fáradhatatlan kutatója és propagátora. Gyulai Iván e kötetében a fenntartható fejlődés koncepcióját mutatja be. Nagyon világosan, közérthetően, rendszerszemléletben. Onnan indul el, hogy a megközelítésmód fókuszában nem az emberi igények, hanem a szükségletek kielégítésének biztosítása áll. Ez a kérdéskör magyar irodalmában gyakran összekeveredik.

Ember és környezet

Minamata kór – Valami új a nap alatt

A kötet alapján teljes bizonyossággal látható, hogy a klíma változása, a tiszta ivóvíz hiánya, a lecsökkent biológiai sokféleség rengeteg viszontagságot hoz még az emberiség számára.

Ember és környezet

Mennyi az elég?

Az SZVT Kutatási és Fejlesztési Központ székházában került sor arra az interaktív konferenciára, melynek témája Gyulai Iván „Fenntartható fejlődés” tanulmányának három fejezete volt. Az egyes fejezetekhez korreferátumok hangzottak el Gyulai Iván rövid ismertetőit követően, majd a hallgatóság oszthatta meg észrevételeit...

Ember és környezet

A fészkesvirágzatú növények (Asteraceae) szerepe az emberi egészség védelmében

Az Asteraceae család, azaz a fészkesvirágzatúak a világ egyik legszélesebb elterjedésű és legfajgazdagabb növénycsaládja. Olyan növényeket sorolunk ide, mint a pongyola pitypang, a saláta, a cikória, a kamilla és az articsóka. E taxon egészségügyi jelentőségét vizsgálták a The Plants of the Asteraceae Family as Agents in the Protection of Human Health című tanulmány szerzői. Nagy diverzitásuk ellenére a legtöbb faj kémiai összetétele alapjaiban hasonló, a prebiotikus tulajdonságú inulinnak mindegyikük jó forrása. Emellett erős antioxidáns, gyulladáscsökkentő, antimikrobiális, vizelethajtó és sebgyógyító hatást is kifejtenek.

Ember és környezet

A katasztrofikus klímaváltozási szcenáriók kutatása

A klímaváltozással foglalkozó szakirodalom áttekintését is elvégző közleményben Luke Kemp és munkatársai (amerikai, kínai, brit, holland és német kutatók) kifejtik: bár a kulcsfontosságú Torontói Deklaráció már 1988-ban megállapította, hogy a klímaváltozás lehetséges következményeinél csak egy globális nukleáris háború következményei lehetnek rosszabbak...

Kapcsolódó anyagok

Klinikum

Gyakran használt, nem antibiotikus gyógyszerek is károsíthatják a bélmikrobiomot

Sok bélbaktérium tartalmaz a genomjába integráltan fágokat, amik bizonyos környezeti feltételek, így egyes bélbe jutó gyógyszerek indukáló hatására kiszabadulnak, és lyticussá válnak.

Gondolat

Kétpetéjű ikrekből egypetéjű ikrek – Elcserélt fivérek Kolumbiában

FILMKRITIKA eLitMed

A Netflixen streamelhető Véletlen szülte ikrek (The Accidental Twins) című dokumentumfilm bemutatja Jorge, Carlos, William és Wilber történetét, akik 25 évesen jöttek rá, hogy egy bogotai kórházban történt hiba miatt nem saját ikertestvérükkel nőttek fel, hanem valaki máséval.

Egészségpolitika

MKSZ: Művészi gyógyításhoz szükséges szabad atmoszférát!

SAJTÓKÖZLEMÉNY eLitMed

A Magyar Kórházszövetség XXXVI. háromnapos kongresszusát tartotta csaknem 860 fő részvételével Mátraházán. A kongresszus nyitónapján a közgyűlés az alábbi állásfoglalást fogadta el.

Hírvilág

Hétvégi lapszemle: a hőség növeli a társadalmi egyenlőtlenségeket

LAPSZEMLE eLitMed

Hőhullámok okozta társadalmi egyenlőtlenségek, gyógyfűvekkel gyógyító csimpánzok, új eredmények az Alzheimer kutatásában; elszegényedő magyar társadalom és egy katartikus színdarab Karsai Dánielről. Hétvégi lapszemle – külföldről és itthonról.

PharmaPraxis

Kétoldalú információcsere a patikák és a többi egészségügyi szolgáltató között

SZEMLE eLitMed

Amikor a közvetlen lakossági gyógyszerellátásban dolgozó gyógyszerészek az egészségügyi információcserén keresztül hozzáférnek a betegadatokhoz, képesek növelni a betegellátás színvonalát.