Hétvégi lapszemle: a hőség növeli a társadalmi egyenlőtlenségeket
LAPSZEMLE eLitMed
2024. JÚNIUS 22.
LAPSZEMLE eLitMed
2024. JÚNIUS 22.
Szöveg nagyítása:
Amerikai kutatások egész sora jutott arra a megállapításra, hogy az egyre gyakoribbá váló hőhullámok különböző élettani hatásokon keresztül végső soron a társadalmi egyenlőtlenségek növekedését eredményezik; érdemes a csimpánzok gyógyító praktikáit követni az új gyógyszerek felfedezéséhez; Magyarország lakosságának pedig lassan már a közel egyharmada tekinthető szegénynek. Hétvégi lapszemle.
A The Guardian számol be egy friss kutatásról, melyben 53 millió, 1993 és 2017 közötti, nagyvárosi területeken lezajlott szülést vettek górcső alá az Egyesült Államokban. A kutatók megállapították, hogy négy egymást követő hőségnap esetén a 37. hét előtt bekövetkezett koraszülések aránya 2 százalékkal, az ezutáni, de még idő előtti szülések aránya 1 százalékkal növekedett. Az egyes népességcsoportokat vizsgálva viszont az is egyértelműen kirajzolódott, hogy a fekete és spanyolajkú lakosság körében ennél is magasabbak voltak az arányok, a kutatók pedig ennek okát abban látják, hogy ezek a csoportok szocioökonómiai helyzetüknél fogva kevésbé tudják csökkenteni a hőhullámok hatását, például légkondicionálók használatával. És mivel a koraszülés az újszülöttek hosszú távú egészségi állapotára is hatással lehet, végső soron ez a későbbiekben újabb szociális és egészségügyi egyenlőtlenségeket fog generálni.
Hasonló összefüggésekre hívja fel a figyelmet a The New York Times cikke, amely a hőség kognitív képességekre gyakorolt hatását járja körül. Az egyik idézett vizsgálat megállapította, hogy már négy fokos hőmérséklet-emelkedés átlagosan 10 százalékos teljesítménycsökkenéshez vezet a memóriát, a reakcióidőt és a végrehajtó funkciókat vizsgáló teszteken, míg egy másik kutatás szerint minél több, az átlagosnál melegebb nap van egy tanév során, annál rosszabbul teljesítenek a diákok a szabványosított teszteken. Utóbbi különösen az alacsonyabb társadalmi státuszú diákok esetében figyelhető meg, a kutatók szerint azért, mert ezek a diákok sokkal kisebb arányban tanulnak légkondicionált lakásokban és iskolákban.
Egy kolumbiai család génjei új nyomot szolgáltatnak az Alzheimer-kór kialakulásának késleltetésével kapcsolatban – írja az euronews. Egy korai Alzheimer-kórban szenvedő családtagot és annak tág értelemben vett (majdnem 1000 rokont magába foglaló) családját tanulmányozó tudósok megállapították, hogy egyesek olyan genetikai mutációt hordozhatnak, amely akár évtizedekkel is késleltetheti a kezdeti tüneteket. A remények szerint ez segíthet a kutatóknak új utakat találni a neurodegeneratív betegség megállítására, amennyiben sikerül kideríteniük, hogy a nagyon ritka génváltozat egy példánya pontosan milyen védelmet és milyen módon nyújt.
A csimpánzok is használnak gyógynövényeket! A BBC számol be egy kutatásról, melyben felfedezték, hogy a vadon élő csimpánzok fájdalomcsillapító és antibakteriális tulajdonságokkal rendelkező növényeket esznek, hogy meggyógyítsák magukat – ezáltal pedig közvetetten akár újfajta gyógyszerek kifejlesztéséhez is hozzájárulhatnak, hiszen ezen növények gyógyító hatása mindeddig többnyire ismeretlen volt számunkra.
Forrás: BBC [Elodie Freymann]
„A válaszadók 45 százaléka – családi vagy házastársi támogatás nélkül – nem tudja biztosítani a szűkös megélhetéshez szükséges anyagi feltételeket” – írja az Egyensúly Intézet a legfrissebb szegénységkutatásában, amit a 444.hu idéz. A kutatásból kiderül, hogy kb. 2,5-3 millió magyar tekinthető szegénynek, és csak a lakosság 45-50 százalékáról mondható el, hogy kijön a jövedelméből, és képes kiegyensúlyozott életvitelt fenntartani; a lakosság kétharmadának problémát jelent a kiadások fedezése; egyharmada pedig nem tudna megbirkózni egy váratlan, 100 ezer forintos kiadással.
Bemutatták a Hatszín Teátrumban a halálos betegséggel küzdő Karsai Dániel alkotmányjogász darabját, az Egy tökéletes nap – Az életről, a halálról és más démonokról című drámát. „A premieren a tapsrend idején a közönség tagjai egyszer csak felálltak és Karsai Dániel felé fordultak. Őt ünnepelték, így vált ez a színházi este sokkal többé, mint egy új kortárs darab bemutatójává” – írja a Népszava az előadásról.
Forrás: 6szin.hu
Hírvilág
A miért illegális a szervkereskedelem? című interjúban Bognár Gergely bioetikus vázolja fel e kérdéskör jelenségeit.
Hírvilág
Az allergiás betegségek, allergiás nátha, urtikária első vonalbeli kezelésére nem szedáló, második generációs antihisztaminok javasoltak. Az egyik legújabb második generációs antihisztamin a bilasztin, amellyel nemcsak felnőtt-, hanem gyermekvizsgálatok is történtek.
Több mint egy éve indították útjára az interneten és különböző fórumokon azt a figyelmeztető hírt, hogy az étkezésre szánt konyhasó kálium-kloriddal kevert, dúsított, sőt akár 100%-ban csak azt tartalmazza. A hírközlő(k) és/vagy annak terjesztői még azt is kihangsúlyozták, összeesküvés elméletekhez illően, hogy ennek következtében a magyar lakosság tudtán és akaratán kívül nátriumszegény diétára van „fogva”. Még azt is megkockáztatták, hogy szerintük egy gyalázatos biológiai népirtásról van szó, hiszen csökken az „egészséges NaCl” bevitel és nő a szervezet számára igen „ártalmas KCl” fogyasztása. Ezáltal -írták embertársaik megsegítésére- számtalan betegségnek lehetünk áldozatai, sőt a krónikus bajainkból éppen ezért nem tudunk meggyógyulni (nemzőképtelenség, allergia, vesebetegség, magas vérnyomás).
Orvosai tavaly diagnosztizálták Patrick Swayze betegségét. A kezeléseknek köszönhetően talpra állt, és hónapokig forgatta a "The Beast" c. új televíziós sorozatot. Önéletrajzi könyvet készült írni közösen feleségével.
A népszerű glükozamin kiegészítő egy új tanulmány szerint kevés vagy semmilyen enyhülést sem nyújt osteoartritis okozta krónikus derékfájásra.
Világviszonylatban a stroke a harmadik vezető halálozási és rokkantsági ok. Korábbi vizsgálatok szerint az alacsony társadalmi-gazdasági státusz (TGS) – függetlenül attól, hogy azt országok között vagy országokon belül mérik – összefüggésbe hozható a stroke fokozott kockázatával, a súlyosabb stroke-kal és a rossz kimenetellel, beleértve a magasabb halálozást és a súlyosabb rokkantságot.
Helyünk a világban
Az EUROSTAT legfrissebb adatai szerint az uniós tagállamokat tekintve ennél csak három országban rosszabb a helyzet, ráadásul hazánkban jelentősen romlott az adat a 2022-es évhez képest.
Helyünk a világban
Az EUROSTAT legfrissebb jelentése szerint hazánkban 100-ból 15 embernek nincsen pénze arra, hogy minden második nap tápanyagdús ételhez jusson – a medián jövedelem alatt még drámaibb a helyzet.
A hétvégi alvás jótékony hatásai, tinédzsereket védő korlátozások a YouTube-nál, rémisztő magánpszichiátria az USA-ban; nehéz helyzetbe került veseátültetettek Budapesten. Hétvégi lapszemle – külföldről és itthonról.
Hétvégi lapszemle: dopping helyett szódabikarbóna
Hétvégi lapszemle: ne szégyelljünk aludni hétvégén!
1.
2.
3.
4.
5.
Egészségpolitika
Hadiállapotként kezeli és így is reagál a kormány az egészségügy „rendezésére”1.
Helyünk a világban
A felzárkózás kudarca – 5+1 súlyos megállapítás Orosz Éva tanulmányából2.
3.
Idegtudományok
Neurofeedback: az ADHD-val küzdő gyerekek fejlesztéséhez is használható módszert oktatnak Vácon4.
5.
Orvoslás és társadalom
Országos férfiegészség-kampány és PSA-szűrés indul a prosztatarák ellen