Ember és környezet

A fészkesvirágzatú növények (Asteraceae) szerepe az emberi egészség védelmében

2022. AUGUSZTUS 14.

Szöveg nagyítása:

-
+

Az Asteraceae család, azaz a fészkesvirágzatúak a világ egyik legszélesebb elterjedésű és legfajgazdagabb növénycsaládja. Olyan növényeket sorolunk ide, mint a pongyola pitypang, a saláta, a cikória, a kamilla és az articsóka. E taxon egészségügyi jelentőségét vizsgálták a The Plants of the Asteraceae Family as Agents in the Protection of Human Health című tanulmány szerzői. Nagy diverzitásuk ellenére a legtöbb faj kémiai összetétele alapjaiban hasonló, a prebiotikus tulajdonságú inulinnak mindegyikük jó forrása. Emellett erős antioxidáns, gyulladáscsökkentő, antimikrobiális, vizelethajtó és sebgyógyító hatást is kifejtenek. Ezek a fitokémiai összetevőiknek köszönhetőek, mint például polifenoloknak, fenolsavaknak, flavonoidoknak, acetiléneknek és triterpéneknek. A növények gyógyászati szempontból mind a belőlük kinyerhető anyagok felhasználása, mind ezek gyógyszerfejlesztési potenciálja miatt jelentősek. Anyagaik, melyek gyakran biológiailag aktív másodlagos anyagcseretermékek, akár új gyógyszerek kifejlesztésére, akár már létezők javítására is használhatók. Közegészségügyi téren fontos, hogy a növényi hatóanyagok általában kevesebb mellékhatással járnak szintetikus alternatíváiknál, valamint világszerte sokak számára könnyebben elérhetőek és olcsóbbak az utóbbiaknál. Sok fészkesvirágzatú jól beilleszthető az egészséges étrendbe. A gyökerek, levelek és virágok is számos kémiai elem és vitamin jó forrásai: tartalmaznak nátriumot, káliumot, kalciumot, magnéziumot, valamint A-, B-, C- és D-vitamint is. A legtöbb e családba tartozó növény zsírtartalma alacsony. A csicsóka gumói foszfort, káliumot is tartalmaznak az inulin mellett. Az utóbbi növeli több ásványi anyag abszorpcióját is, köztük a kalciumét és magnéziumét. Vannak fajok, amelyeket gyógykezelésekben használnak. Ilyen például a fehér üröm (Artemisia absinthimum), melyet alkalmaznak leukémiás kezeléseknél kiegészítőként is, valamint kifejt kígyóméreg-ellenes hatást is. A közönséges cickafark (Achillea millefolium) fitoösztrogéntartalma miatt ösztrogenikus hatású, ilyen vegyületei az apigenin és a luteolin, melyek az esztradiolnál nagyobb affinitással kötődnek a β-ösztrogén-receptorokhoz. Az orvosi körömvirág (Calendula officinalis) sebgyógyító, antibakteriális és vírusellenes hatással bír. A pongyola pitypang (Taraxacum officinale) – feltehetően magas káliumtartalma miatt – vizelethajtó hatású, valamint magas zsírtartalmú étrenden tartott egerek vizsgálata alapján javítja a máj regenerálódó képességét. A máriatövis (Sylibum marianum) többek között májvédő, keringési rendszerre kedvező ('cardioprotective') és sejtvédő hatást is kifejt, és ellenméregként szolgál számos biológiai toxinra: mikotoxinokra, bakteriális toxinokra és kígyóméregre egyaránt. E toxinok mellett olyan, a szervezetünk számára mérgező kémiai anyagok ellen is véd, mint az alumínium, a réz, a kadmium és az ólom. 1. ábra. Mezei katáng (Cichorium intybus) – e növényből nemesítettek számos különböző cikóriafajtát (A fotót készítette: Pribéli Levente, 2022). Antioxidáns és gyulladáscsökkentő hatásaik miatt szintén kiemelkedő a fészkesek gyógyászati jelentősége. Kivonataik fontos védelmet jelentenek a szabad gyökök ellen; antioxidáns hatásuk erős pozitív korrelációt mutat a fenoltartalmukkal. Gyulladáscsökkentő hatásuk terén meghatározó szerepe van az arctiinnek, mivel ez képes gátolni a gyulladásmediátorok keletkezését. Napjainkban egyre nagyobb érdeklődés övezi az étrend egészségben betöltött szerepét és a természetalapú kezelési módokat. Bizonyított, hogy a legjobb antioxidánsokban, a növényekben gazdag étrend fontos számos betegség megelőzésében. A pitypanggyökérből készített kávé előnyösebb a hagyományos kávénál, mivel az előbbinek nincs narkotikus hatása; a cikóriából pedig például fehérliszt-helyettesítő is kinyerhető. Tekintve a fészkesvirágzatúak gazdag változatosságát, érdemes lenne további kutatásokban vizsgálni a különféle növényekben rejlő gyógyászati és étkezési alkalmazási lehetőségeket. Szemlézte: Pribéli Levente Eredeti közlemény: Rolnik, A., & Olas, B. (2021). The plants of the Asteraceae family as agents in the protection of human health. International Journal of Molecular Sciences, 22(6), 3009.

HOZZÁSZÓLÁSOK

0 hozzászólás

A rovat további cikkei

Ember és környezet

Túlfogyasztás és lelki kiteljesedés – Gyulai Iván új kötetéről

A szerző ökológus, a hazai környezet-, és természetvédelem ismert szakembere és a fenntartható fejlődés fáradhatatlan kutatója és propagátora. Gyulai Iván e kötetében a fenntartható fejlődés koncepcióját mutatja be. Nagyon világosan, közérthetően, rendszerszemléletben. Onnan indul el, hogy a megközelítésmód fókuszában nem az emberi igények, hanem a szükségletek kielégítésének biztosítása áll. Ez a kérdéskör magyar irodalmában gyakran összekeveredik.

Ember és környezet

Minamata kór – Valami új a nap alatt

A kötet alapján teljes bizonyossággal látható, hogy a klíma változása, a tiszta ivóvíz hiánya, a lecsökkent biológiai sokféleség rengeteg viszontagságot hoz még az emberiség számára.

Ember és környezet

Mennyi az elég?

Az SZVT Kutatási és Fejlesztési Központ székházában került sor arra az interaktív konferenciára, melynek témája Gyulai Iván „Fenntartható fejlődés” tanulmányának három fejezete volt. Az egyes fejezetekhez korreferátumok hangzottak el Gyulai Iván rövid ismertetőit követően, majd a hallgatóság oszthatta meg észrevételeit...

Ember és környezet

A katasztrofikus klímaváltozási szcenáriók kutatása

A klímaváltozással foglalkozó szakirodalom áttekintését is elvégző közleményben Luke Kemp és munkatársai (amerikai, kínai, brit, holland és német kutatók) kifejtik: bár a kulcsfontosságú Torontói Deklaráció már 1988-ban megállapította, hogy a klímaváltozás lehetséges következményeinél csak egy globális nukleáris háború következményei lehetnek rosszabbak...

Ember és környezet

Big Pharma és Big Ag

BRYS Zoltán

A gyógyszergyárak gyakorlatát számos magas színvonalú kritika érte az elmúlt évtizedben, ezzel szemben a Big Ag viszonylag kevesebb figyelmet kapott orvostudományi folyóiratokban. Számos betegséggel összefüggésbe állítható a táplálkozás. Jelentőségénél fogva hasonlóan kiemelt szakmai figyelmet érdemelne.

Kapcsolódó anyagok

Ember és környezet

Úton a karbonsemleges intenzív ellátás felé

SZEMLE eLitMed

A rangos BMJ szakfolyóiratban megjelent tanulmány az intenzív ellátás környezeti hatásainak mérséklését járja körül. Milyen utak vezethetnek a fenntarthatóbb működéshez, miközben az ellátás minősége nem romlik, hanem javul?

Ember és környezet

Fűben-fában orvosság – gyógyhatású növények és a globális környezeti változások

Az emberen túli élővilág számtalan módon megalapozza az életünket. Többek között gyógyhatású szerek forrásaként szolgál, legyen szó akár az ilyen anyagok kinyeréséről, akár a lemásolásukról. Egy a The Lancet Planetary Health lapban megjelent tanulmány, az Evaluating natural medicinal resources and their exposure to global change a gyógyhatású növényeket és bioaktív vegyületeiket, valamint ezek globális környezeti változásoknak való kitettségét járja körül.

Hírvilág

Hétvégi lapszemle: alkoholmámorban Európa

LAPSZEMLE eLitMed

A WHO adatai szerint Európában halnak meg legtöbben az alkohol miatt. Gyaloglással a hátfájás ellen, hibrid munkavégzés a boldogságért, ijesztően mosolygó japán robotok; mágnesterápia a skizofréniára, végül egy élhető nagyváros követendő példája. Hétvégi lapszemle – külföldről és itthonról.