Fűben-fában orvosság – gyógyhatású növények és a globális környezeti változások
2024. JANUÁR 28.
2024. JANUÁR 28.
Szöveg nagyítása:
A gyógyhatású vegyületek szerepe
A növényi gyógyhatású vegyületek évezredek óta támogatják az emberi egészséget, azonban az emberi környezetátalakítás ezeket a forrásokat is veszélybe sodorja. Pedig a modern orvoslásban is döntő szerepük van: az elmúlt negyven évben az engedélyezett gyógyszerek nagyjából fele növényekből kivont vagy általuk inspirált. (Annak ellenére, hogy a befektetések és a kutatások aránytalanul nagy része a szintetikus szerek előállítására irányult.) Milliók számára még ma is erősen korlátozott a hozzáférés a gyógyszerekhez, így a gyógyhatású növényekre vannak utalva. Körülbelül 35 000 gyógyhatású növényfaj ismert, jelentőségükhöz képest mégis alig van hangsúly a kutatásukon. Ez gátolja, hogy biztonságos és kellően hatásos módon járuljanak hozzá emberek tömegeinek egészségéhez. Továbbra is szakadék húzódik a hagyományos tudás és a bizonyítékalapú modern orvoslás között e téren (is), ami az elégtelen kutatások és a nem elegendő pénzügyi támogatás következménye. Egyes előrejelzések szerint a század végére a bennszülött nyelvek és kultúrák 30%-a is elveszhet. A gyógynövényekkel kapcsolatos tudásukkal együtt. Ez pedig – amellett, hogy önmagában is tragédia – ellehetetleníti az emberiség története során felhalmozódott releváns tudás átfogó megismerését.
A gyógynövények olyan szemléletű felfogása, amely szerint ökoszisztémáktól független, kereskedelmi értéket jelentő természeti erőforrásról van szó, a növényi gyógyszerek iránti egyre növekvő igénnyel együtt számos esetben kizsákmányoláshoz, túlhasználathoz, egyes populációk kihalás közelébe juttatásához is hozzájárult. Pedig a növények (és endofitáik) által termelt bioaktív anyagok valójában az ökoszisztémák szerves részei, alapvető ökológiai és evolúciós folyamatok résztvevői. A biotikus (például növényevők általi elfogyasztás) és abiotikus stressz (például szárazság) elleni védelemben és a talajegészség fenntartásában komoly szerepet játszanak: számos fajok közötti interakció meghatározó szereplői. Befolyásolják például a beporzást és a magterjesztést. Nem választhatók el tehát az ökológiai rendszerektől és nem érthetők meg alaposabban e szempontok nélkül.
Az emberi pusztítás
Korunk környezeti válságának a biodiverzitás csökkenése is része. A génektől a fajokon keresztül az ökológiai rendszerekig iszonyatos pusztítást végzünk. Az éghajlatváltozás szintén befolyásolja a gyógynövényeket, bár ennek részletei még nem ismertek, ahogy kevés, tudományterületeken átívelő ismeret áll rendelkezésre a globális környezeti változások gyógyhatású forrásokra gyakorolt hatásairól is. A tanulmány szerzői egy olyan keretrendszert javasolnak, amely indikátorok segítségével járul hozzá a gyógyhatású növények összefüggéseinek mélyebb megértéséhez. Olyan dolgokra világítanak rá, mint hogy mennyire változatos a bioaktív anyagok sora egy adott régióban, milyen társadalmi hasznokat hajtanak a gyógyhatású növények, milyen változásokat eredményezhetnek a globális környezeti változások. E kérdések alapos megértése segítheti olyan társadalmi célok elérését, mint az egészséggondozás, a természetközeli élőhelyek védelme és helyreállítása. Ezenfelül alapokat nyújthat a fenntartható gyógynövényhasználathoz is.
szemlézte: Pribéli Levente
Theodoridis, S., Drakou, E. G., Hickler, T., Thines, M., & Nogues-Bravo, D. (2023). Evaluating natural medicinal resources and their exposure to global change. The Lancet Planetary Health, 7(2), e155-e163.
DOI: https://doi.org/10.1016/S2542-5196(22)00317-5
Ember és környezet
A szerző ökológus, a hazai környezet-, és természetvédelem ismert szakembere és a fenntartható fejlődés fáradhatatlan kutatója és propagátora. Gyulai Iván e kötetében a fenntartható fejlődés koncepcióját mutatja be. Nagyon világosan, közérthetően, rendszerszemléletben. Onnan indul el, hogy a megközelítésmód fókuszában nem az emberi igények, hanem a szükségletek kielégítésének biztosítása áll. Ez a kérdéskör magyar irodalmában gyakran összekeveredik.
Ember és környezet
A kötet alapján teljes bizonyossággal látható, hogy a klíma változása, a tiszta ivóvíz hiánya, a lecsökkent biológiai sokféleség rengeteg viszontagságot hoz még az emberiség számára.
Ember és környezet
Az SZVT Kutatási és Fejlesztési Központ székházában került sor arra az interaktív konferenciára, melynek témája Gyulai Iván „Fenntartható fejlődés” tanulmányának három fejezete volt. Az egyes fejezetekhez korreferátumok hangzottak el Gyulai Iván rövid ismertetőit követően, majd a hallgatóság oszthatta meg észrevételeit...
Az Asteraceae család, azaz a fészkesvirágzatúak a világ egyik legszélesebb elterjedésű és legfajgazdagabb növénycsaládja. Olyan növényeket sorolunk ide, mint a pongyola pitypang, a saláta, a cikória, a kamilla és az articsóka. E taxon egészségügyi jelentőségét vizsgálták a The Plants of the Asteraceae Family as Agents in the Protection of Human Health című tanulmány szerzői. Nagy diverzitásuk ellenére a legtöbb faj kémiai összetétele alapjaiban hasonló, a prebiotikus tulajdonságú inulinnak mindegyikük jó forrása. Emellett erős antioxidáns, gyulladáscsökkentő, antimikrobiális, vizelethajtó és sebgyógyító hatást is kifejtenek.
Ember és környezet
A klímaváltozással foglalkozó szakirodalom áttekintését is elvégző közleményben Luke Kemp és munkatársai (amerikai, kínai, brit, holland és német kutatók) kifejtik: bár a kulcsfontosságú Torontói Deklaráció már 1988-ban megállapította, hogy a klímaváltozás lehetséges következményeinél csak egy globális nukleáris háború következményei lehetnek rosszabbak...
Járványügy
A tudomány megreformálására szólít fel a Covid-19-pandémia kezelésének abszurd vonásait összefoglalva a Journal of Evaluation in Clinical Practice cikke. Kemény kijelentéssel kezdik „Mit tanított nekünk valójában a Covid-19 a tudományról, a bizonyítékokról és a társadalomról?”
Ember és környezet
Bár az antibiotikumok felfedezése forradalmasította a fertőző betegségek kezelését, túlhasználatuk és helytelen alkalmazásuk globális antibiotikumrezisztencia-válsághoz vezetett. Használatuk számos negatív hatást gyakorol az emberi egészségre, például a bélmikrobiom módosításán keresztül. Az ezzel kapcsolatos ismereteket összegezte egy, a MicrobiologyOpen szaklapban megjelent tanulmány, az Impact of antibiotics on the human microbiome and consequences for host health.
Ember és környezet
A napjainkban zajló globális környezeti változások közvetlen és közvetett módokon egyaránt fenyegetik az emberi egészséget. Hogy pontosan milyen változások hogyan, arról az Environment International szakfolyóiratban jelent meg egy tanulmány Current and future threats to human health in the Anthropocene címmel.
Ember és környezet
Az éghajlatváltozás és más súlyos környezeti problémák mérsékléséhez – sok egyéb mellett – az élelmezésünknek is változnia kell. A termelési módszereken túl az étrend átalakulásának is jelentős szerep jut: a magas jövedelmű országokra általában jellemző nagyarányú állatitermék-fogyasztást csökkenteni kellene; a növényeknek kellene nagyobb teret kapniuk.
Több ezer ehető növényfajból alig néhányra épül az élelmezésünk, ami egészségügyi és élelmiszer-biztonsági szempontból is baj
Antibiotikum-rezisztencia a környezetben
1.
2.
3.
4.
5.
Egészségpolitika
Hadiállapotként kezeli és így is reagál a kormány az egészségügy „rendezésére”1.
Idegtudományok
Neurofeedback: az ADHD-val küzdő gyerekek fejlesztéséhez is használható módszert oktatnak Vácon2.
3.
4.
5.