A calcitonin gene-related peptide (CGRP-) útvonalat célzó gyógyszerek használata nagymértékben megváltoztatta a migrén kezelését.

A Lancet Neurology-ban megjelent összefoglaló a migrénnel kapcsolatos kutatásokból származó 2022-es eredményeket mutatja be. Számos vizsgálat igazolta a CGRP-t vagy ennek receptorát célzó monoklonális antitestek eredményességét a nehezen kezelhető migrén profilaxisában. Egy 2022-es vizsgálat az intravénás eptinezumab hatékonyságát bizonyítja olyan betegekben, akik korábban már 2–4 sikertelen profilaktikus terápiás próbálkozásban vettek részt. Az erenumabra vonatkozó adatok post hoc elemzése ezenfelül igazolta a gyógyszer hatékonyságát aurás migrénben és olyan betegekben, akiknél anamnesztikus adatok alapján időnként jelentkezik aura.

A randomizált, kontrollált, kettős vak HER-MES vizsgálat a CGRP-célzó gyógyszerek profilaktikus hatékonyságát vetette össze a szájon át szedhető gyógyszerekével. Az erenumab tolerálhatósága jóval magasabbnak bizonyult a topiramáténál (a betegek 10 százaléka kontra 39 százaléka hagyta el az erenumabot, illetve a topiramátot a 24 hetes vizsgálati időszakban), továbbá azoknak a betegeknek az aránya, akik legalább 50 százalékos csökkenésről számoltak be a migrénes napok gyakoriságát tekintve, szintén magasabb volt az erenumabot használók körében. Post hoc analízis alapján a topiramátot toleráló betegekhez képest is superiornak bizonyult az erenumab (a 46 százalékkal szemben 61 százalék számolt be a migrénes napok legalább 50 százalékos csökkenéséről topiramát, illetve erenumab mellett). Ugyanakkor szükség van a CGRP-rendszert befolyásoló gyógyszereknek az egyéb profilaktikus szerekkel (például béta-blokkolók, amitriptilin) való összehasonlítását bemutató eredményekre is.

Több vizsgálat is igazolta, hogy sikeres profilaxist követően a CGRP-, illetve CGRP-receptor-ellenes monoklonális antitestek elhagyása a migrén gyors romlásához vezethet. Egy kutatás például úgy találta, hogy a migrénes napok gyakorisága a kezelés előttihez képest a gyógyszerelhagyást követő harmadik hónaptól megegyezik a gyógyszerhasználatot megelőző gyakorisággal. A pontos különbség a CGRP-, illetve a CGRP-receptor-ellenes antitestek között viszont még nem ismert.

A kis molekulájú, orálisan alkalmazható gepántok (CGRP-receptor-agonisták), köztük az atogepant és a rimegepant, szintén alkalmasak a profilaktikus kezelésre. Akut terápiaként egy nyílt vizsgálat igazolta, hogy a fájdalommentes időszak aránya kétszeresére nő, amennyiben az egyik gepánt (ubrogepant) akkor kerül bevételre, amikor a fájdalom enyhe, nem pedig akkor, amikor a fájdalom közepes vagy súlyos erősségű. Ezek az eredmények hasonlítanak a triptánokkal kapcsolatban megfigyeltekre. 2022-ben egy intranasalisan is alkalmazható CGRP-receptor-antagonista, a zavegepant sikeresen teljesített egy fázis 2 vizsgálatban a migrén akut kezelésében.

Noha a CGRP-t célzó gyógyszerek sok betegnél segítenek a fájdalom jelentős enyhítésében, gyógymódot mégsem jelentenek a migrén esetében. Továbbá, a kezdeti várakozásokkal szemben az erenumab sajnos nem bizonyult hatékonynak a trigeminus neuralgia kezelésében. A fejfájás kórélettani komplexitását egy, az occipitalis fejfájás miatt kezelt betegeken folytatott vizsgálat is illusztrálja. Ezeknek a betegeknek az occipitalis periostealis szövetében található immunsejtek génexpresszióját nagyban megváltoztatja az onabotulinumtoxin A-tartalmú injekció azoknál a pácienseknél, akiknél ezzel a neurotoxinnal fájdalomcsillapító hatást lehetett elérni. A kutatás alapján felértékelődhet az immunsejteknek tulajdonított szerep a fejfájások patomechanizmusában.

Szemlézte:
Cséke Balázs dr.

Eredeti közlemény:

Reuter U. Headache research in 2022: advances and remaining challenges. Lancet Neurol. 2023;22(1):14-15.