Az emberi mikrobiom, különösen a testfelszín mikrobaközössége és a környezet milyensége erősen összefügg. Egy az American Journal of Clinical Dermatology szaklapban megjelent cikk, a Skin Microbiome and its Interplay with the Environment szerzői néhány mikrobiommal kapcsolatos kutatás főbb eredményeit összegzik. A szekvenálás, a bioinformatika és az analatika terén zajló előrelépések lehetővé teszik, hogy nagyobb részletességgel tárjuk fel teljes mikroba-közösségek strukturáját, működését és összefüggéseit. A környezeti és orvosi mikrobiológia határain átívelő multidiszciplináris megközelítések nagyban segítik a különféle mikroba-közösségek viszonyainak alaposabb feltárását. A mikrobiális ökológia kihívásainak egyike a gazdákhoz kapcsolódó mikrobák filogenetikai diverzitásának összekapcsolása azok közösségekben betöltött funkcionális szerepével. Az emberi mikrobiom, különösen a testfelszín mikrobaközössége és a környezet milyensége erősen összefügg. Egy az American Journal of Clinical Dermatology szaklapban megjelent cikk, a Skin Microbiome and its Interplay with the Environment szerzői néhány mikrobiommal kapcsolatos kutatás főbb eredményeit összegzik. A szekvenálás, a bioinformatika és az analatika terén zajló előrelépések lehetővé teszik, hogy nagyobb részletességgel tárjuk fel teljes mikrobaközösségek struktúráját, működését és összefüggéseit. A környezeti és orvosi mikrobiológia határain átívelő multidiszciplináris megközelítések nagyban segítik a különféle mikrobaközösségek viszonyainak alaposabb feltárását. A mikrobiális ökológia kihívásainak egyike a gazdákhoz kapcsolódó mikrobák filogenetikai diverzitásának összekapcsolása azok közösségekben betöltött funkcionális szerepével. A mikrobák (baktériumok, vírusok és gombák) mindenütt jelen vannak, és – bár gyakran leginkább patogéneknek tekintjük őket – számos számunkra is fontos szerepet is betöltenek. Végeznek többek között lebontó tevékenységet, termelnek gyógyászatban is hasznosítható anyagokat, pusztítanak kártevőket és különféle élelmiszerek (például szója- és tejtermékek) előállításában is kulcsfontosságúak. A világ mikrobáinak mindössze töredékét ismerjük. Az utóbbi évtizedekben több projekt is indult teljes mikrobaközösségek megismerésének céljából, ilyen például a Human Microbiome Project és az Earth Microbiome Project. A kutatók a franciaországi Avène termálforrás mikrobaközösségének vizsgálati eredményein keresztül mutatják be, hogy milyen nagy jelentőséggel bírhat egy-egy még szennyezetlen, speciális tulajdonságokkal bíró természetes vízi közeg. Az ilyen kutatásoktól többek között új mikroorganizmusok és hozzájuk kapcsolódóan új bioszintetikus utakat és metabolikai jellegzetességek felfedezését is várhatjuk, ennek a forrásnak köszönhetünk például egy posztbiotikumot. Ezt az itt megtalált mikroorganizmusok egyikéből sikerült kivonni, és kiderült, hogy az atópiás dermatitis farmakológiai modelljeiben immunomoduláns, gyulladáscsökkentő, viszketést enyhítő és tolerogén hatásai vannak – így azóta egy emmoliens részévé is vált. A mikrobaközösségek vizsgálatának egy másik ígéretes irányát a bálnák mikrobiomjának feltárása jelenti. Több bálnafajjal kapcsolatban végeznek hasonló vizsgálatokat, amelyek mind az állat-környezet interakciókkal, mind az óceáni ökológiai rendszerekkel kapcsolatban fontos információkat nyújthatnak. Ahogy a bálnáké, úgy a humán bőr mikrobiom is alapvető szerepet játszik a homeosztázisban és védelemben. A bőrünkkel mosakodáson, higiéniás szokásokon, mosáson keresztül szinte folyamatos kapcsolatban lévő víznek fontos szerepe van e mikrobaközösség alakításában. A kommenzalista, illetve patogén mikrobák azonosítása, gazdával való összefüggéseik megértése nagyban elősegítené az egészséges bőr és a bőrproblémák hátterének megfejtését. A bőrünkön található baktériumok legnagyobb része a Actinobacteria, Firmicutes, Proteobacteria és Bacteroidetes törzsekbe tartozik, ezen törzstípusok predominanciáját többféle faktor, például a faggyútartalom, páratartalom, hőmérséklet, pH és UV-kitettség befolyásolja. Más élőhelyek (bél, orális és hüvelyi) mikrobiomjához képest a bőré mutatja a legnagyobb eltérést személyek között, valamint ennek a legnagyobb az időbeli változatossága is. Jellemzően a személyek közötti és időbeli különbségek legnagyobb részét is az egyébként kisebb mértékben jelen lévő baktériumok mutatják, nem a predominánsok. A környezetünk erőteljesen befolyásolja a mikrobiomunkat, a bőr esetén különösen jelentős eltérések figyelhetők meg városi és vidéki környezet esetén. Bár a mikrobagazdagság hasonló, a mikrobaközösségek csoporton belüli változatossága szignifikánsan magasabb volt vidéki emberek esetén, mint városiaknál. A különbségek okait többek között talajjal, vízi és gazdafüggő mikrobaforrásokkal való érintkezés mértéke, illetve a különböző kulturális szokások és életmódbeli sajátosságok jelentik, beleértve a higiéniás szokásokat. A detergensek és a bőr bakteriális diverzitása között negatív korrelációt figyeltek meg, ami azt sugallja, hogy legalább részben ezek okozhatják a bőr bakterális diverzitásának csökkenését városi környezetben. A fokozódó urbanizációval mind a baktériumok, mind a gombák potenciálisan patogén taxonjainak az aránya nőtt, ami magyarázatot nyújthat a tipikus civilizációs betegségek, mint az akne, az atópiás dermatitis és a Staphylococcus aureus-fertőzések magasabb prevalenciájára. Érdekes példa ezzel kapcsolatban, hogy míg nyugati emberek 79–95%-a fertőzött acne vulgarisszal, ez a bennszülött törzsek, illetve nem iparosodott országok emberein egyáltalán nincs jelen – amikor városba költöznek, akkor viszont megjelenik a probléma. Ez jól mutatja a környezet és az életmód hatását a bőrbetegségekre. Szemlézte: Pribléli Levente Eredeti közlemény: Callewaert, C., Ravard Helffer, K., & Lebaron, P. (2020). Skin Microbiome and its Interplay with the Environment. American Journal of Clinical Dermatology, 21(1), 4-11.