Ökológia

Bőrünk mikrobiomja és a környezet, amiben élünk

2022. ÁPRILIS 26.

Az emberi mikrobiom, különösen a testfelszín mikrobaközössége és a környezet milyensége erősen összefügg. Egy az American Journal of Clinical Dermatology szaklapban megjelent cikk, a Skin Microbiome and its Interplay with the Environment szerzői néhány mikrobiommal kapcsolatos kutatás főbb eredményeit összegzik. A szekvenálás, a bioinformatika és az analatika terén zajló előrelépések lehetővé teszik, hogy nagyobb részletességgel tárjuk fel teljes mikroba-közösségek strukturáját, működését és összefüggéseit. A környezeti és orvosi mikrobiológia határain átívelő multidiszciplináris megközelítések nagyban segítik a különféle mikroba-közösségek viszonyainak alaposabb feltárását. A mikrobiális ökológia kihívásainak egyike a gazdákhoz kapcsolódó mikrobák filogenetikai diverzitásának összekapcsolása azok közösségekben betöltött funkcionális szerepével.


Az emberi mikrobiom, különösen a testfelszín mikrobaközössége és a környezet milyensége erősen összefügg. Egy az American Journal of Clinical Dermatology szaklapban megjelent cikk, a Skin Microbiome and its Interplay with the Environment szerzői néhány mikrobiommal kapcsolatos kutatás főbb eredményeit összegzik. A szekvenálás, a bioinformatika és az analatika terén zajló előrelépések lehetővé teszik, hogy nagyobb részletességgel tárjuk fel teljes mikrobaközösségek struktúráját, működését és összefüggéseit. A környezeti és orvosi mikrobiológia határain átívelő multidiszciplináris megközelítések nagyban segítik a különféle mikrobaközösségek viszonyainak alaposabb feltárását. A mikrobiális ökológia kihívásainak egyike a gazdákhoz kapcsolódó mikrobák filogenetikai diverzitásának összekapcsolása azok közösségekben betöltött funkcionális szerepével.
A mikrobák (baktériumok, vírusok és gombák) mindenütt jelen vannak, és – bár gyakran leginkább patogéneknek tekintjük őket – számos számunkra is fontos szerepet is betöltenek. Végeznek többek között lebontó tevékenységet, termelnek gyógyászatban is hasznosítható anyagokat, pusztítanak kártevőket és különféle élelmiszerek (például szója- és tejtermékek) előállításában is kulcsfontosságúak. A világ mikrobáinak mindössze töredékét ismerjük. Az utóbbi évtizedekben több projekt is indult teljes mikrobaközösségek megismerésének céljából, ilyen például a Human Microbiome Project és az Earth Microbiome Project.

A kutatók a franciaországi Avène termálforrás mikrobaközösségének vizsgálati eredményein keresztül mutatják be, hogy milyen nagy jelentőséggel bírhat egy-egy még szennyezetlen, speciális tulajdonságokkal bíró természetes vízi közeg. Az ilyen kutatásoktól többek között új mikroorganizmusok és hozzájuk kapcsolódóan új bioszintetikus utakat és metabolikai jellegzetességek felfedezését is várhatjuk, ennek a forrásnak köszönhetünk például egy posztbiotikumot. Ezt az itt megtalált mikroorganizmusok egyikéből sikerült kivonni, és kiderült, hogy az atópiás dermatitis farmakológiai modelljeiben immunomoduláns, gyulladáscsökkentő, viszketést enyhítő és tolerogén hatásai vannak – így azóta egy emmoliens részévé is vált.

A mikrobaközösségek vizsgálatának egy másik ígéretes irányát a bálnák mikrobiomjának feltárása jelenti. Több bálnafajjal kapcsolatban végeznek hasonló vizsgálatokat, amelyek mind az állat-környezet interakciókkal, mind az óceáni ökológiai rendszerekkel kapcsolatban fontos információkat nyújthatnak.

Ahogy a bálnáké, úgy a humán bőr mikrobiom is alapvető szerepet játszik a homeosztázisban és védelemben. A bőrünkkel mosakodáson, higiéniás szokásokon, mosáson keresztül szinte folyamatos kapcsolatban lévő víznek fontos szerepe van e mikrobaközösség alakításában. A kommenzalista, illetve patogén mikrobák azonosítása, gazdával való összefüggéseik megértése nagyban elősegítené az egészséges bőr és a bőrproblémák hátterének megfejtését. A bőrünkön található baktériumok legnagyobb része a Actinobacteria, Firmicutes, Proteobacteria és Bacteroidetes törzsekbe tartozik, ezen törzstípusok predominanciáját többféle faktor, például a faggyútartalom, páratartalom, hőmérséklet, pH és UV-kitettség befolyásolja. Más élőhelyek (bél, orális és hüvelyi) mikrobiomjához képest a bőré mutatja a legnagyobb eltérést személyek között, valamint ennek a legnagyobb az időbeli változatossága is. Jellemzően a személyek közötti és időbeli különbségek legnagyobb részét is az egyébként kisebb mértékben jelen lévő baktériumok mutatják, nem a predominánsok.

A környezetünk erőteljesen befolyásolja a mikrobiomunkat, a bőr esetén különösen jelentős eltérések figyelhetők meg városi és vidéki környezet esetén. Bár a mikrobagazdagság hasonló, a mikrobaközösségek csoporton belüli változatossága szignifikánsan magasabb volt vidéki emberek esetén, mint városiaknál. A különbségek okait többek között talajjal, vízi és gazdafüggő mikrobaforrásokkal való érintkezés mértéke, illetve a különböző kulturális szokások és életmódbeli sajátosságok jelentik, beleértve a higiéniás szokásokat. A detergensek és a bőr bakteriális diverzitása között negatív korrelációt figyeltek meg, ami azt sugallja, hogy legalább részben ezek okozhatják a bőr bakterális diverzitásának csökkenését városi környezetben. A fokozódó urbanizációval mind a baktériumok, mind a gombák potenciálisan patogén taxonjainak az aránya nőtt, ami magyarázatot nyújthat a tipikus civilizációs betegségek, mint az akne, az atópiás dermatitis és a Staphylococcus aureus-fertőzések magasabb prevalenciájára. Érdekes példa ezzel kapcsolatban, hogy míg nyugati emberek 79–95%-a fertőzött acne vulgarisszal, ez a bennszülött törzsek, illetve nem iparosodott országok emberein egyáltalán nincs jelen – amikor városba költöznek, akkor viszont megjelenik a probléma. Ez jól mutatja a környezet és az életmód hatását a bőrbetegségekre.

Szemlézte:
Pribléli Levente

Eredeti közlemény:
Callewaert, C., Ravard Helffer, K., & Lebaron, P. (2020). Skin Microbiome and its Interplay with the Environment. American Journal of Clinical Dermatology, 21(1), 4-11.

HOZZÁSZÓLÁSOK

0 hozzászólás

A rovat további cikkei

Ökológia

Túlfogyasztás és lelki kiteljesedés – Gyulai Iván új kötetéről

A szerző ökológus, a hazai környezet-, és természetvédelem ismert szakembere és a fenntartható fejlődés fáradhatatlan kutatója és propagátora. Gyulai Iván e kötetében a fenntartható fejlődés koncepcióját mutatja be. Nagyon világosan, közérthetően, rendszerszemléletben. Onnan indul el, hogy a megközelítésmód fókuszában nem az emberi igények, hanem a szükségletek kielégítésének biztosítása áll. Ez a kérdéskör magyar irodalmában gyakran összekeveredik.

Ökológia

Minamata kór – Valami új a nap alatt

A kötet alapján teljes bizonyossággal látható, hogy a klíma változása, a tiszta ivóvíz hiánya, a lecsökkent biológiai sokféleség rengeteg viszontagságot hoz még az emberiség számára.

Ökológia

Mennyi az elég?

Az SZVT Kutatási és Fejlesztési Központ székházában került sor arra az interaktív konferenciára, melynek témája Gyulai Iván „Fenntartható fejlődés” tanulmányának három fejezete volt. Az egyes fejezetekhez korreferátumok hangzottak el Gyulai Iván rövid ismertetőit követően, majd a hallgatóság oszthatta meg észrevételeit...

Ökológia

Antidepresszánsok hatékonysága - szubjektív szempont

BUDA Béla

Az antidepresszánsokból valamiféle elixír lett, valamiféle „szóma”, a „Prozac-korszak” embere a szerek révén a „jobbnál is jobban” (better than well) érezheti magát. A depresszió meghatározása kitágult, egyfajta „kisgömböc” lett, amely minden kórképet lassanként magába foglalt.

Ökológia

A boldogság közgazdaságtana

Elmondható, hogy a piacok leginkább a boldogtalan és elégedetlen fogyasztókra várnak. Ők ugyanis a vásárlói azoknak a nagy mennyiségben előállított komforttermékeknek – pl. cipők, autók, TV-k -, amelyek használata rövidtávon közvetlen ösztönzést és kellemes érzetet nyújt. Azonban ezeknek a termékeknek gyorsan csökken a hasznosságuk, sőt tartós fogyasztásuk hosszútávon függőséghez vezet(het), ugyanis a múltbeli örömérzet megszerzéséhez a jelenben még több komfortjószágot kell fogyasztani.

Kapcsolódó anyagok

Klinikum

Az immunitás nemi különbségeinek hatása a vakcinafejlesztésre

Bár a vakcináció az egyik legsikeresebb közegészségügyi intervenció, a klasszikus vakcinafejlesztés leginkább empirikus alapokon folyik, a vakcinák biztonságossági és immunogenitási profilja patogénspecifikus. Az oltási rezsimek minden beoltandó számára ugyanazt az oltást ajánlják, holott jól ismert: a beoltott egyén sajátosságai – életkor, nem, komorbiditások, egyéb infekciók, mikrobiom – jelentősen befolyásolják a vakcinációra adott individuális választ. A Frontiers in Immunology összefoglaló közleménye áttekinti a férfi, illetve női nem hatását az oltásokkal kapcsolatos immunválaszra, és az „ugyanazt az oltást mindenkinek”, illetve az „egy kórokozó, egy vakcina” szemlélet helyett a különböző populációkat figyelembe vevő oltásfejlesztési és oltási stratégia mellett érvel.

Klinikum

Gyorsan változó bélflóránk

A Nature-ben megjelent kutatás eredményei alapján táplálékunk akár egy héten belül is megváltoztatja a bélrendszerünket kolonizáló mikroflóra összetételét. Az állati eredetű étrendet követők bélflórájában elszaporodtak az epetűrő mikroorganizmusok, míg a növényi poliszacharidokat fermentáló baktériumok száma csökkent. A bélflóra gyors változásában tapasztalt egyéni különbségek új megközelítésbe helyezhetik a mikrobiom gyulladásos bélbetegségek kialakulásában játszott szerepéről alkotott eddigi elképzeléseinket.

Ökológia

Mit tudunk a biodiverzitás és az emberi egészség kapcsolatáról?

A természetes vagy természetközeli környezet, a zöldterületek egészségre gyakorolt pozitív hatása jól ismert és alaposan alátámasztott összefüggés, a biodiverzitás ezzel kapcsolatos jelentőségéről azonban sokkal kevesebb ismerettel rendelkezünk. A Biodiversity and human health: mechanisms and evidence of the positive health effects of diversity in nature and green spaces tanulmány szerzői a British Medical Bulletin szakfolyóiratban megjelent cikkükben az ezzel kapcsolatos ismereteket összegzik.

Hírvilág

Nyolcezer éves edényekben találták meg a világ legrégibb borának nyomait

Két georgiai ásatási helyen nyolcezer éves agyagedények cserepein találtak kanadai tudósok olyan vegyületeket, amelyeket a borkészítés legrégibb nyomainak tartanak - számolt be róla a BBC.

Ökológia

Döntően a környezet határozza meg az emberibél-mikrobiomot, nem az egyén genetikai háttere

Bélmikrobiomunk összetétele többféle tényezőn múlik, ezek relatív fontosságával kapcsolatban azonban még számos kérdés nyitott. Egy a Nature folyóiratban megjelent cikk, az Environment dominates over host genetics in shaping human gut microbiota szerzői kutatásuk során több mint ezer egészséges ember genotípusát és mikrobiomját vizsgálták meg. A rokonsági viszonyokról, környezeti hatásokról, és életmódbeli sajátosságokról gyűjtött információk mellett a vizsgálatuk a fenotípusos jellemzőkre is kiterjedt.