Bár van olyan antibiotikum is, ami csökkenti a pszichózis valószínűségét, a legtöbb növeli, főleg a makrolidek és a fluoroquinolonok; fertőzés esetén érdemes a pszichiátriai betegeket nem ez utóbbiakkal kezelni. Direkt kapcsolat van az antibiotikum-expozíció és az akut pszichózis között, állapította meg a Brain, Behavior, & Immunity – Health című szaklap tanulmánya. Az egyesült államokbeli kutatók cikke az első olyan tanulmány, ami az egyes antibiotikumok pszichiátriai mellékhatásainak (insomnia, hallucináció, delúzió, delírium, katatónia, paranoia, érzelmi elszíntelenedés, pszichózis) gyakoriságát értékeli. A kutatók az FDA adverz eseményeket önkéntesen jelentő, publikus rendszerének 18 és 64 éves kor közöttieket érintő adatai alapján dolgoztak, annak indulásától 2020. márciusáig. 23 különböző antibiotikum mellékhatásait értékelték. Az összesen 183.265 nemkívánatos esemény 10,7%-a volt pszichiátriai mellékhatás, a pszichiátriai mellékhatások 15%-a volt pszichózis (pszichotikus tünet vagy viselkedés). Az antiboitikum-használat következtében kialakult leggyakoribb pszichiátriai mellékhatás a hallucináció volt. A szerzők a 23 vizsgált antibiotikum pszichiátriai mellékhatásainak gyakoriságát összehasonlították egy olyan antibiotikuméval, ami ismert módon segíti a pszichózis kezelését (minocyclin). Minocyclinnel összehasonlítva, a 23 vizsgált antibiotikum közül 15 statisztikailag szignifikánsan (α = 0,05) növelte a pszichózis kockázatát. A 23-ból 6 antibiotikum nem szignifikánsan növelte a pszichózis kialakulásának esélyét, míg 2 nem szignifikánsan csökkentette. A tanulmány alapján a következő antibakteriális szerek fokozzák szignifikánsan a pszichózis kockázatát (esélyhányados/OR: 1,67–9,48): amoxicillin/klavulánsav, ceftriaxon, szulfametoxazol, cephalexin, azithromycin, doxycyclin, nitrofurantoin, erythromycin, cefuroxim, amoxicillin, cefepim, levofloxacin, metronidazol, ciprofloxacin, clarithromycin. Mint gyógyszerosztály, a pszichózis kialakulásának legnagyobb kockázatával a makrolidek (OR: 7,04) és a fluoroquinolonok (OR: 6,11) járnak. A következő antibakteriális szerek fokozzák nem szignifikánsan a pszichózis kockázatát: tetracyclin, clindamycin, amikacin, piperacillin, penicillin, meropenem, míg nem szignifikánsan a vancomycin és a gentamicin csökkenti a pszichózis kockázatát. Az antibiotikumok pszichiátriai mellékhatásainak hatásmechanizmusával kapcsolatban egyelőre csak találgat a tudomány. Tudjuk pl., hogy a makrolid clarithromycin GABA-A antagonista hatással bír, illetve gátolja a CYP3A4-et, aminek révén növeli a kortizol- és a prosztaglandin-szintet. A fluoroquinolonok szintén GABA-A antagonista, valamint NMDA-receptor agonista hatásúak. A metronidazol citotoxikus és vazogén ödémát okozhat. A penicillinek és a cephalosporinok GABA-A antagonisták. Az aminoglikozidok NMDA-receptor agonisták és a neuronok sejthalálát eredményezik. Ezzel ellentétben, a tetraciklinek gyulladásgátló hatásúak, leginkább a leglipofilebb mynocyclin, és legkevésbé a legkevésbé lipofil doxycyclin, ami így kevésbé képes átjutni a vér-agy gáton, és a mynocyclinhez képest kétszeres eséllyel okoz pszichózist. A kutatók azt a párhuzamos lehetőséget is figyelembe vették, hogy esetleg maga a fertőzés, nem a kezelésére szolgáló antibiotikum okozza a pszichotikus tüneteket. Mint írják, ezzel kapcsolatban csak olyan tanulmányokkal rendelkezünk, amik nem alkalmasak az ok-okozati kapcsolat feltárására: bizonyított, hogy a húgyúti infekciók az akut pszichózis megnövekedett kockázatával járnak, továbbá tudjuk, hogy akut pszichózis esetén 1,7-szeres a Toxoplasma gondii infekció gyakorisága, egy dán populáció alapú vizsgálat pedig azt mutatta ki, hogy kapcsolat van a fertőzésre és a szkizofréniára való genetikai fogékonyság között. Összefoglalójukban a szerzők hangsúlyozzák: a sérülékeny populáció körében fertőzés esetén érdemes elkerülni a nagy pszichóziskockázatot eredményező antibiotikumok használatát, így lehetőség szerint ne adjunk pszichiátriai betegeknek – illetve azoknak, akiknek a családjában pszichiátriai betegség fordult elő – makrolideket és fluoroquinolonokat. Eredei közlemény Essali, Norah, and Brian J. Miller. "Psychosis as an adverse effect of antibiotics." Brain, Behavior, & Immunity-Health 9 (2020): 100148. Szemlézte Kovács Bence dr. ERRATUM: 2020.november 6.-án az eLitMed.hu orvostudományi portál Klinikum rovatában megjelent "A pszichózis az antibiotikumok gyakori mellékhatása" című referáló, online cikk címe pontatlanul jelent meg. A referátum helyes, javított címe: "Pszichózis mint az antibiotikumok mellékhatása". eLitMed.hu szerkesztősége, 2020. november 17.