Egészségpolitika

A tudósok feltérképezik a vak emberek agyát, hogy jobban megértsék az emberi agy specializációját

2015. JANUÁR 28.

Szöveg nagyítása:

-
+

A vak emberek agyának aktivitását tanulmányozva a jeruzsálemi egyetem tudósai olyan kérdésekkel kerültek szembe, mint az agyterületek specializációja, hogyan oldunk meg különböző új feladatokat, hogyan képes agyunk alkalmazkodni a gyors kulturális és technológiai változásokhoz a 21. században. A kutatás főbb kérdésfelvetései és eredményei: (1) a vak emberek agyi aktivitásának megértése segíthet megoldani az egyik legkülönösebb jelenséget: hogyan lehetünk képesek az olvasásra vagy a numerikus szimbólumok felismerésére saját „ősi” agyi régióink működtetésével, ha ezen aktusok csak néhány ezer évvel ezelőtt fejlődtek ki, - ami elhanyagolható evolúciós időskálán? Mi volt a feladata ezen régióknak korábban? (2) Az új kutatások, amelyeket a Nature Communications publikált, bizonyítják, hogy a látás nem előfeltétele a "vizuális" agykérgi régiók ezen funkciói kifejlesztésének. (3) Ez ellentétben áll a jelenlegi uralkodó elméleti irányzattal, amely úgy magyarázza a specializációt, mint adaptációt más vizuális funkciókból, amilyenek például a szögek a vonalak és a csomópontok vizuális feldolgozása.. (4) Ezek az eredmények azt mutatják, hogy a szükséges feltétel nem érzékszervi alapú (látás), hanem konnektivitás és feldolgozása alapú. Például a vak emberek Braille írás ujjaikkal való olvasásakor továbbra is az agy "vizuális" területeit használják.. (5) A kutatás különleges kapcsolatot mutatott ki a szokások közötti vizuális-szám-forma-terület (visual-number-form-area: VNFA) valamint a mennyiség-feldolgozó terület között a jobb agyféltekében, valamint a vizuális-szóalak-terület (visual-word-form-area: VWFA) és a nyelv-feldolgozó területe között a bal agyféltekében. (6) Az ilyen típusú mechanizmusok segíthetnek megmagyarázni, hogyan alkalmazkodik agyunk ilyen gyorsan a változásokhoz, korunk folyamatos kulturális és technológiai innovációihoz. Az elfogadott nézet az elmúlt évtizedekben az volt, hogy az agy régiókra oszlik elsősorban a szenzoros bemenetek szerint, melyek aktiválják ezeket, mint például a vizuális kérget a látás, és hallókérget a hang. Ezen belül nagy régiók,és kisebb területek különíthetőek el, amelyek specializálódtak bizonyos feladatok megoldására. Ilyen például a "vizuális szóalak terület," egy olyan funkcionális agyi régió, amiről azt gondolják, hogy beazonosítja a szavakat és betűket képi megjelenésük alapján, még mielőtt asszociálódnának kapcsolódó hangokkal vagy jelentésekkel. Hasonlóképpen van egy olyan terület, amely a szám-szimbólumokra specializálódott. Most, egy sor tanulmány, köztük a jeruzsálemi egyetem Amedi Laboratóriumának eredményei megkérdőjelezték a hagyományos közelítésmódot, különösen az általuk megalkotott egyedülálló Helyettesítő Eszközök (Substitution Devices SSD). Az érzékszervi Helyettesítő Eszközök információkat nyerhetnek valamely észlelési dimenzióban, és „lefordítják” azt egy másik érzéki dimenzió nyelvére..Így például lehetővé teszik a vak emberek számára, hogy „lássanak” tapintás vagy hallás segítségével. Egy okostelefon vagy webkamera képét az SSD átalakítja egy komplex hallási mintázattá, lehetővé téve a vak felhasználók számára, hogy létrehozzanak egy mentális képet a kamera látóterében levő tárgyakról, informálva őket például a fizikai méretekről és színekről is. Intenzív tréninggel (amely elérhető online https://www.amedilab.com), a vak felhasználók képesek "olvasni," azonosítva a betűket eltérő hangzásmintázatuk alapján. "Ezek az eszközök segítenek a vakok mindennapi életében," magyarázza Prof. Amir Amedi, "de ők is egyedülálló kutatási lehetőségeket tesznek lehetővé azáltal, hogy megvizsgálhatjuk, mi történik az egyes agyi régiókban, amelyek általában egy bizonyos ingerülethez társítottak, akkor, ha az adott információ egy másik érzékszerv másfajta ingerületéből származik. " Szemlézte: elitmed.hu, Kolin Péter Forrás: https://www.ehealthnews.eu/

HOZZÁSZÓLÁSOK

0 hozzászólás

A rovat további cikkei

Egészségpolitika

Van, ahová hajnali 3-kor érkeztek a revizorok

KUN J Viktória

A blokkolóórák után most már személyesen ellenőrök is figyelik, ki tartózkodik a kórházakban. Ki dolgozik, ki fekszik a kórházi ágyakon, és hogyan használják például a diagnosztikai képalkotókat. Bármely nap és a nap bármely órájában érkezhet a mobilegység. Figyelnek, ellenőrzik, leleplezik, „lógnak”-e az egészségügyben dolgozók.

Egészségpolitika

Módosításra szorul az új egészségügyi jogállásról szóló törvény

Mindenképpen módosításra szorul az új egészségügyi jogállásról szóló törvény – állították egybehangzóan munkajogász szakértők egy, az egészségügyi szolgálati jogviszonyról szóló törvényről szervezett videókonferencián. Ahogy elfogadhatatlan ennyire méltatlan, elkapkodott, kidolgozatlan és indokolatlanul nehéz körülményeket teremteni, és ilyen választásra kényszeríteni valakit az élethivatását illetően.

Egészségpolitika

Már a csecsemőknél is diagnosztizálható a lelki zavar

Szülés körüli depresszió, az újszülött alvási, étkezési, figyelem zavara, a sok sírás, megannyi jelzés, amivel foglalkozni kell. A korábbi teóriákkal szemben nemcsak két éves kor után, hanem már egészen korai időszakban is figyelni kell és diagnózis is felállítható a kisbaba lelki problémájáról. A témában először rendeztek a napokban nemzetközi konferenciát Magyarországon, ahol több mint 240 előadást tartottak az érintett területek neves szakemberei.

Egészségpolitika

Gyerekek és gyermekeket várók, tervezők – szabad-e oltani?

Úgy tűnik ebben a hazai álláspont egyértelmű, de számos országban már kismamákat oltanak. A jelenlegi szakértői vélemények szerint az mRNS-oltások nem veszélyesek a terhes kismamákra, de klinikai kísérletek hiányában ezt mégsem lehet százszázalékos biztonsággal állítani. Magyarországon éppen ezért nem ajánlják az oltást várandósoknak, de az Egyesült Államokban, Izraelben, vagy Angliában a kismamákra bízzák a döntést. Gyermekeknek egyelőre sehol sem adnak vakcinát.

Egészségpolitika

Szakmai javaslat a Covid-19-járvány okozta tömeges megbetegedések és halálozások csökkentése érdekében hozandó intézkedésekre a negyedik hullámban

Tisztában vagyunk azzal, hogy a járvány elleni védekezésbe már mindenki belefáradt. Mégis, egészségügyi szakemberként tudjuk, hogy a Covid-19-járvány 4. hulláma során sem lesznek elkerülhetők a racionális korlátozó intézkedések. Hazánk jelenlegi átoltottsági szintjén a nyájimmunitás kialakulásával egyelőre nem számolhatunk, az ismét erősödő járvány a következő hónapokban több ezer áldozattal jár majd, elsősorban az oltatlanok között. Le kell számolnunk azzal a tévhittel is, hogy a beoltottság önmagában teljes biztonságot jelent! A hamis biztonságérzet az oltottak körében, a kiegészítő védelmi szabályok sutba dobása a járvány fellángolásának a melegágyát képezi az átoltottság mai szintje mellett.

Kapcsolódó anyagok

Egészségpolitika

Van, ahová hajnali 3-kor érkeztek a revizorok

KUN J Viktória

A blokkolóórák után most már személyesen ellenőrök is figyelik, ki tartózkodik a kórházakban. Ki dolgozik, ki fekszik a kórházi ágyakon, és hogyan használják például a diagnosztikai képalkotókat. Bármely nap és a nap bármely órájában érkezhet a mobilegység. Figyelnek, ellenőrzik, leleplezik, „lógnak”-e az egészségügyben dolgozók.

Egészségpolitika

Alapvetően alakulhat át a gyógyszerhozzáférés - Interjú Molnár Márkkal

KUN J Viktória

„A beteg egyre gyakrabban találkozik majd azzal, hogy amikor a támogatott, és eddig viszonylag olcsó készítményéért bemegy a patikába, a korábbi óriási választékból csak egy-kettő maradt, aztán már egy sem. Az utóbbi egy évben jelentősen megnőtt az ellátási problémák száma és súlyossága, és az is érezhető, hogy a háttérben meghúzódó okok tendenciózusak” – nyilatkozta az eLitMednek Molnár Márk egészségügyi közgazdász, gyógyszerpiaci szakértő, aki beszélt a gyógyszerellátás múltjáról, jelenéről és jövőjéről is.

Idegtudományok

Egymásra ható elmék

SZEMLE eLitMed

Az agyak közötti szinkronitás szintje – ami minél erősebb, annál nagyobb élvezettel jár – szociális állatoknál, így az embernél is, előre jelzi a kapcsolat minőségét, állítja a gyorsan növekvő új kutatási terület, a kollektív idegtudomány.

Idegtudományok

Hogyan csökkenthetnénk a Parkinson-kór kialakulásának kockázatát?

SZEMLE eLitMed

A magányosság 1,4-szeresre növeli a Parkinson-kór kialakulásának kockázatát, míg számos gyógyszer szedése csökkenti, még több gyógyszer pedig növeli incidenciáját.

Egészségpolitika

Az egészségügy vergődik a túlzott centralizáció és a pénzhiány miatt

KUN J Viktória

Interjú Sinkó Eszterrel, a Semmelweis Egyetem Egészségügyi Menedzserképző Központ egészségügyi közgazdászával. Meglátása szerint az egészségügy jelenleg „betegelhárító üzemmódban” dolgozik, zajlik az összeomlása.