Artérián keresztüli embolizáció a gyomorfekély gyógyítására
2011. AUGUSZTUS 15.
2011. AUGUSZTUS 15.
Szöveg nagyítása:
Azokban a gyomorfekélyekben, ahol az endoszkópos beavatkozás nem képes kezelni a vérzést, az artérián keresztüli embolizáció lehet a biztonságos megoldás, mely csökkenti a műtétek szükségességét, és a halálozási arányt – olvasható a Gastrointestinal Endoscopy folyóirat legfrissebb számában.
A fekélybetegség a gyomor, vagy a nyombél nyálkahártyáját érintő felmaródás. A nyálkahártya normális esetben védekezik az azt károsító tényezők, így a gyomorsav ellen, amennyiben ez a védő funkció zavart szenved, gyulladás és fekély alakul ki. A fekélybetegség súlyos szövődménye a vérzés, mely akár életveszélyes is lehet. Az orvosi és endoszkópos lehetőségek ellenére a fekélybetegek mintegy 13 százalékában a vérzést nem lehet csillapítani, illetve kiújul. Ez sürgős sebészeti beavatkozást tesz szükségessé, azonban ennek halálozási aránya igen magas, mintegy 30 százalék körüli. A transzartériás embolizáció (TAE) nyújthatja a probléma alternatív megoldását.
A TAE során a verőerekben keltenek vérrögöket, ami elzárja a sérült eret, ezáltal szűntetve a vérzést. A speciális összetételű alvadáskeltő alkalmazásának hatásfoka 52-98 százalék, ismételt kezelésre csak az esetek 10-20 százalékában kerül sor. Tiffany Cho-Lam Wong és a Hong Kongi Egyetem munkatársai a TAE és a hagyományos sebészet eredményeit hasonlították össze: a TAE sikerrel csökkentette a sürgős műtétek számát anélkül, hogy a halálozást nőtt volna.
A munka során a Hong Kongi Egyetem Walesi Herceg Kórházának archívumában szereplő felső emésztőtraktusi vérzéseket tanulmányozták, abból a szempontból, hogy a sikertelen endoszkópos beavatkozást követően TAE-ra, vagy műtétre került-e sor? A vizsgált 24 órás kimenetelek között a halálozási arány, a vérzés kiújulása, az újabb beavatkozás szükségessége, és a szövődmények aránya szerepelt. A tanulmányozott esetek közül 32-nél alkalmaztak embolizációt, míg 56-an műtéten estek át. A TAE célpontja 25 betegnél a gyomor-nyombél artéria, 4-nél a bal gyomorartéria, 2-nél a jobb gyomorartéria, 1-nél a lépet ellátó verőér volt. Vérzéskiújulás a TAE-csoportban 11 betegnél (34,4 százalék), a műtétes csoportban 7 betegnél (12,5 százalék) jelentkezett. A szövődmények aránya TAE esetén 40,6 százalékban, operáció esetén 67,9 százalékban jelentkeztek. A 30 napos halálozási arány a két módszerben nem mutatott számottevő különbséget (25, illetve 30,4 százalék). Szintén hasonló volt a kórházban eltöltött napok száma (17,3, illetve 21,6 nap), valamint a vérátömlesztés szükségessége (15,5, illetve 14,2 százalék). A két csoport minden egyéb paraméterben (például: életkor, társbetegségek) hasonló eloszlást mutatott.
Forrás: Medipress
Kapcsolódó anyagok: LAM (Lege Artis Medicinæ) - 2008;18(3) A nyombél- és gyomorfekély kezelése
Ígéretes vakcina a gyomorfekély és a gyomorrák ellen
Gondolat
Karl Friedrich Hieronymus von Münchhausen báró, német katonatiszt, akinek neve a nagyotmondással forrott össze, 295 éve, 1720. május 11-én született.
A paleontológiai leletek és a genetikai vizsgálatok egyértelműen azt mutatják, hogy az emberiség Afrikából származik. Nem kellene használnunk az ezt tagadó, elavult kifejezést.
Gondolat
A látásra vonatkozó igehelyek és értelmezésük, szimbolikus jelentőségük a Bibliában.
Gondolat
VIII. Henrik betegségei
Gondolat
Tiltakozó közleményekkel „szavaznak” sorra az egyetemek az alapítványi átalakítás, illetve annak intézési módja ellen. Professzorok, munkatársak, hallgatók, legutóbb az MTA doktorai adtak ki hivatalos állásfoglalást. Megkérdeztünk „kívülállókat”, Freund Tamást, az MTA elnökét, Tillmann József filozófus, esztéta, egyetemi tanárt, Fleck Zoltán jogász, szociológust, tanszékvezető egyetemi tanárt a kialakult helyzetről, a folyamatról, illetve Fábián Istvánt, a debreceni egyetem korábbi rektorát is. Többen a tudományos és kutatómunka, az egyetemi autonómia ellehetetlenülésétől félnek, veszélyes ugyanis, ha ezek a szellemi műhelyek politikai irányítás alá kerülnek. Az MTA elnöke kiemelte az egyetemi autonómia tiszteletben tartásának és a döntések előtti tisztázó vitáknak a fontosságát.
Több mint egy éve indították útjára az interneten és különböző fórumokon azt a figyelmeztető hírt, hogy az étkezésre szánt konyhasó kálium-kloriddal kevert, dúsított, sőt akár 100%-ban csak azt tartalmazza. A hírközlő(k) és/vagy annak terjesztői még azt is kihangsúlyozták, összeesküvés elméletekhez illően, hogy ennek következtében a magyar lakosság tudtán és akaratán kívül nátriumszegény diétára van „fogva”. Még azt is megkockáztatták, hogy szerintük egy gyalázatos biológiai népirtásról van szó, hiszen csökken az „egészséges NaCl” bevitel és nő a szervezet számára igen „ártalmas KCl” fogyasztása. Ezáltal -írták embertársaik megsegítésére- számtalan betegségnek lehetünk áldozatai, sőt a krónikus bajainkból éppen ezért nem tudunk meggyógyulni (nemzőképtelenség, allergia, vesebetegség, magas vérnyomás).
Idegtudományok
Az encephalitis lethargicában elhunytak agyának boncolása hyperaemiás agyhártyákat, ödémás agyat és az agytörzs vörös elszíneződését mutatta; a legkifejezettebb eltérések von Economo szerint a substantia nigrában voltak felfedezhetők, azonban jellemző volt a széleskörű, diffúz vérzés és gyulladás is. A krónikus szakaszban elhunytak agyában atrófia és perzisztens gyulladás, az agytörzsben pedig neuronpusztulás és gliózis, valamint neurofibrillum-lerakódás volt kimutatható.
Idegtudományok
Régóta ismert tény, hogy a migrén gyakoribb nőkben, mint férfiakban. Noha a jelenség pontos háttere nem ismert, egyre több adat utal arra, hogy a nem specifikus hormonszintek fontos szereplői lehetnek a történetnek. Például az agyalapi mirigy által kiválasztott prolaktin, melynek szintjét a gonadalis hormonok szabályozzák, a calcitonin gene-related peptide-del (CGRP-vel) interakcióba lépve fokozza annak migrént kiváltó hatását, állítja Avona és munkatársainak az Annals of Neurology-ben megjelent cikke.
2021-ben látszólag nem invenció a betegség, a járvány témája köré szervezni egy tudományos rendezvényt. Azonban a Bölcsészettudományi Kutatóközpont Irodalomtudományi Intézete már évek óta tervezett egy betegség/egészség témájú konferenciát, amely végül idén szeptemberben tudott megvalósulni. Azt, hogy ez a téma nem csupán az utcán hever, hanem kultúratudományi szempontból is igen termékeny, a négynapos konferencia sokszínű programja bizonyította, a filológia és az irodalomtörténet mellett tudomány- és társadalomtörténeti (pl. várostörténeti), antropológiai, eszmetörténeti és teológiai szempontokat is megszólaltatva.
Kezdetben úgy tűnt, hogy a tudományos gondolkodás uralkodóvá válása után az élet mindennapjainak mitológiai megközelítésű magyarázata elvesztette jelentőségét az emberi társadalmak életében. A felvilágosodás, majd a pozitivizmus - mert nem értette az értékeit - a tudomány “magasáról” lenézte, a babonás szokások szintjére degradálta, majd száműzte, eltűntette az emberiség évezredes tapasztalatait hagyományokba foglaló mitologikus és vallási formákat és helyükbe új hitet, a tudományba, mint az emberiség minden bajára gyógyírt nyújtó megismerő útba, minden kérdésre választ adó világmagyarázatába vetett hitet kínálta.
1.
2.
3.
Ideggyógyászati Szemle Proceedings
Egészségügyi szakmai irányelv az akut ischaemiás stroke diagnosztikájáról és kezeléséről4.
5.
1.
2.
Klinikai Onkológia
A rosszindulatú daganatok fenotípusának plaszticitása és az immunogén mimikri3.
Klinikai Onkológia
A szarkopénia mérése komputertomográfiával és jelentősége az onkológiai betegeknél4.
5.
HOZZÁSZÓLÁSOK
0 hozzászólás