Részletes keresés

Ideggyógyászati Szemle

2022. JANUÁR 30.

Balesetben súlyos agysérülést szenvedett betegek rehabilitációjának eredményei

DÉNES Zoltán, MASÁT Orsolya

Balesetes súlyos agysérült betegek rehabi­litációs eredményének vizsgálata az osztályos kibocsátást követően, majd 5 évvel később. Retrospektív leíró vizsgálat a kórházi rehabilitáció után, majd prospektív vizsgálat 5 évvel később. A vizsgálat alanyai – 2013-ban az Országos Orvosi Rehabilitációs Intézet Agysérültek Rehabilitációs Osztályán kezelt balesetes súlyos agysérült betegek. A vizsgált időszakban 232 esetet kezeltek, ebből 99 volt a baleset következtében súlyos agysérült, mely­ből 66 beteg adatait sikerült feldolgozni. Az után­kö­vetés 50 esetben volt eredményes, 37 férfi és 13 nőbeteget sikerült elérni, megvizsgálni, 3 beteg elhunyt. A betegek át­lag­életkora 42 év (22–72) volt. A betegek többsége (36/50) közlekedési balesetben sérült. A kómás állapot átlagos ideje 19 nap (1–90), a poszttraumás amnézia átlagos ideje 45 nap (5–150) volt. A páciensek a balesettől számolva a 44. (11–111.) napon kerültek át rehabilitációra, amely 95 na­pig (10–335) tartott. Az első kórházi rehabilitáció során ön­el­lá­tóvá 38 beteg vált, és az utánkövetés idején változatla­nul 38 beteg volt önellátó, 2 páciens közepes, egy kis segítséget igényelt. Az utánvizsgálat idején négyen felsőfokú ta­nul­má­nyokat folytattak, 24-en dolgoztak (6 védett, 6 a bal­eset előtti munkakörben, 12-en másik munkahelyen). Nem dolgozott 22 korábbi páciensünk, közülük kettő nyugdíjas volt. Vizsgálatunk alapján súlyos agysérülést követően a betegek kórházi rehabilitációja eredményes volt, többségük sikeresen visszailleszkedett családjába és a munka világába. Kiemelkedően jó rehabilitációs ered­mény­nek tartjuk, hogy a sikeresen rehabilitált páciensek kö­zel fele dolgozott, és négyen továbbtanultak. Az eredmé­nyes rehabilitáció a közel 40 éves tapasztalatnak és a sike­res multidiszciplináris csapatmunkának köszönhető.

HUN 2022;75(01-02)

Idegtudományok

2012. JÚLIUS 17.

Pszilocibin-kiváltotta élmények hatása

A referált tanulmány szerzői a John Hopkins Egyetem kutatói, akik számos más intézettel együttműködésben folytatnak kutatásokat a pszilocibin hatásáról egészséges önkéntesek részvételével. A pszilocibin (a hallucinogén gombák hatóanyaga)hosszú távú pozitív élményeket okozó hatásáról régóta ismerünk anekdotikus beszámolókat, a tudományos vizsgálatok száma azonban elenyésző.

HUN

Magyar Radiológia

2010. DECEMBER 27.

A distalis femurvég orientációjának hatása a tengelykorrekcióra a tibia magas záró ékosteotomiája után - Rövid és középtávú radiológiai vizsgálat

PAPP Miklós, KÁROLYI Zoltán, FAZEKAS Péter, SZABÓ László, PAPP Levente, RÓDE László

A magas tibiaosteotomia (MTO) a varusdeformitással járó, medialis unicompartmentalis térdarthrosis általánosan elfogadott kezelési módja. A varusdeformitás korrekciója befolyásolja a klinikai eredményt. A korrekció mértéke nemcsak a tibián végrehajtott csontos korrekciótól, hanem a distalis femurvég orientációjától is függ.

HUN 2010;84(04)

Ca&Csont

2009. ÁPRILIS 15.

A csípőtáji törések ellátási gyakorlata, eredményei és problémái az elmúlt évtizedben

KRICSFALUSY Mihály, FLÓRIS István, CSERHÁTI Péter

Az osteoporosisra visszavezethető törések közül a legsúlyosabb következményekkel és a legnagyobb költségvonzattal a csípőtáji törések járnak. Műtéti kezelésük folyamatos fejlődésen megy át még napjainkban is. Az újabb és újabb implantátumok, módszerek bevezetésének célja a műtét utáni szövődmények visszaszorítása.

HUN 2009;12(01)

Ideggyógyászati Szemle

2003. FEBRUÁR 20.

A medencetájéki decubitusok műtéti kezelése gerincvelõsérült betegeknél

JÓSVAY János, DONÁTH Antal, KERTÉSZ Györgyi, KLAUBER András

Gerincvelősérült betegeknél a mély medencetájéki decubitusok konzervatív módszerekkel és műtéttel egyaránt gyógyíthatók. Műtéttel a gyógyulási idő lerövidíthető és tartós eredmény érhető el. A szerzők 1993 és 2001 között 64 esetben végeztek műtétet, minden esetben musculocutan vagy musculofasciocutan lebennyel fedték a defektust.

HUN 2003;56(01-02)

Lege Artis Medicinae

2002. AUGUSZTUS 20.

A gestatiós diabetes mellitus és a neuropathia összefüggésének vizsgálata

STELLA Péter, KERÉNYI ZSUZSA, NÁDASDI Ágnes, TABÁK Gy. Ádám, TAMÁS GYULA

Kevés adat áll rendelkezésre a gestatiós diabetes és a neuropathia kapcsolatáról. Vizsgálatunkban a két betegség közötti összefüggéseket kívántuk jellemezni.

HUN 2002;12(08)

Ideggyógyászati Szemle

1997. NOVEMBER 20.

Az igen kis súlyú újszülöttek életkilátása

BEKE Anna, FEHÉRNÉ Szekszárdi Márta, CSIKY Erzsébet, KUCSERÁNÉ Gráf Rózsa, NÉMETH Tünde, SZABÓ Györgyné

A szerzők 1989. január 1. és 1996. szeptember 30. között született 357 igen kis súlyú, azaz 1500 g-os és ez alatti születési súlyú koraszülött utánvizsgálatának eredményeiről számolnak be. A 357 igen kis súlyú koraszülött közül kilencen a 28. életnapon túl meghaltak, ez 2,5 %-os késői halálozást jelent. A 348 túlélő gyermeket a születési év alapján két csoportra osztották, az 1989-től 1992 végéig terjedő időszakban (168) és az 1993-tól 1996. szeptember végéig (180) születettekre. A két négyéves időintervallum a szülészeti és neonatológiai ellátás vonatkozásában részben különbözik. A szerzők összehasonlították a két betegcsoport összetételét, a neonatalis adatokat, valamint az utóképek előfordulásának időbeni változását. Az utánvizsgálatokat megfelelő protokoll szerint, teammunkában végezték. A korai ellátás javulásának köszönhetően a túlélés 61%-ról 78%-ra nőtt a második négyéves időtartamban, különösen az extrém kis súlyúak (1000 g alattiak) túlélési aránya javult, 19,8%-ról 41%-ra. Az idegrendszeri károsodások aránya lényegében változatlan maradt, míg lényeges javulás történt a súlyos látásromlások előfordulásában. Megállapítható, hogy az igen kis súlyú koraszülöttek túlélésének növekedésével nem következett be még minden területen e csecsemők és kisgyermekek életminőségének lényeges javulása.

HUN 1997;50(11-12)

Lege Artis Medicinae

1994. MÁJUS 25.

Emlőprotézis beültetése videoendoszkópos módszerrel

SEFFER István

A szerző emlőimplantált betegek CT- és MRI-utánvizsgálatai során felfigyelt arra, hogy az implantációt általában nagy behatolásból végezték. Olyan biztonságos műtéti módszer alkalmazását javasolja, amely kiküszöböli a hagyományos műtét hátrányait, biztonságossá téve az implantációt, ugyanakkor a behatolást is minimalizálja. Egy év alatt 21 esetben végzett esztétikai céllal augmentációt, 3 alkalommal capsularis contracturat oldott meg, és 2 alkalommal musculus latissi musdorsi musculocutan lebeny alá helyezett protézist minimálisan invazív módszerével. A módszer lényege, hogy belső világítást adó, hideg fényű lapocokat használ a feltáráshoz, és a preparált üreget áttekinti videoendoszkóppal is. A legkisebb metszés 30 mm, a legnagyobb 47 mm volt. Szövődmény nem fordult elő. A bemutatott, nyílt műtéti módszer jelentősen csökkenti a szövődményeket és a műtéti behatolás nagyságát, ezért bizonyára felváltja a hagyományos implantációs módszereket.

HUN 1994;4(05)

Ideggyógyászati Szemle

1993. JANUÁR 20.

Tapasztalataink a thoracolumbalis gerinc kompressziós töréseinek konzervatív kezelésében

URBÁN Ferenc, TAKÁCS Ferenc

A szerzők a DOTE Traumatológiai Tanszékén 1988–1991 között konzervatívan kezelt, 136 alsó háti, ágyéki kompressziós csigolyatörött beteg utánvizsgálatát végezték el. 63 esetben (46,3%) gipszkorzettel, 73 alkalommal (53,7%) a módosított Magnus módszer szerint látták el a betegeiket. Vizsgálták a kétféle kezelési mód alkalmazhatóságát, eredményességét. A korzett felhelyezésének általános feltételekent Böhler (3) javallata alapján nőknél az 55, férfiaknál a 60 éves korhatárt, a megfelelő testalkatot és általános állapotot fogadták el azokban az esetekben, amikor a kompresszió mértéke a 10 fokot meghaladta. Á funkcionálisan kezelt sérültek 47,9%-a, a korzettel ellátottak 47,6%-a jó, 31,5%-a, illetve 46,0%-a kielégítő eredménnyel gyógyult. Míg az előbbi csoportban 17,8%-ban, addig az utóbbiban csupán 6,4%-ban fordult elő tartós fájdalom, rossz sanatio. A szerzők megállapítják, hogy bár az anatómiai repozíciós helyzetet tartósan megtartani nem tudták, nagyfokú - 10–15 fokot meghaladó - kompresszió esetén célszerű a gipszkorzettet felhelyezni. A deformitás csökkenésével jelentősen mérséklődnek a szubjektív panaszok is. Kis kompresszió esetén korai funkcionális kezelést javasolnak, fektetést csak a fájdalom megszűnéséig tartanak indokoltnak. A két módszert megfelelő feltételek mellett alkalmazva egymást kiegészítő, egyenértékű eljárásnak tartják.

HUN 1993;46(01-02)

Lege Artis Medicinae

1992. NOVEMBER 30.

Új műtéti technika az arteria carotis interna sebészetében

ENTZ László, MOGÁN István, JÁRÁNYI Zsuzsa, PAPP Sándor, NEMES Atilla

Az első szerző 1990-ben 1 évet töltött a Nürnbergi Városi Kórház Érsebészeti Osztályán, ahol egy új sebészeti módszert ismerhetett meg. Az everziós carotis endarteriectomiát a nürnbergi munkacsoport dolgozta ki 1985-ben. Azóta több mint 1500 ilyen műtétet végeztek. 1991. január 1-től az ottani tapasztalatokat felhasználva a budapesti Ér- és Szívsebészeti Klinikán is bevezették a módszert és 1992. június 30-ig 213 műtétet végeztek. Rövidtávú eredményeit illetően az új módszer megállja a helyét a hagyományos mód szerek mellett. Hosszútávú eredményekről a módszer újszerű volta miatt csak két szerző tollából olvashatunk. Kieny 5 éves utánvizsgálat kapcsán 212 műtét után 1,3%-ban, Kasprzak 105 műtét után 1,9%-ban talált restenosist. Az eredmények reményteliek ha összevetjük a hagyományos műtétek 10– 25%-os restenosis rátájával.

HUN 1992;2(11)