Lege Artis Medicinae

Emlőprotézis beültetése videoendoszkópos módszerrel

SEFFER István1

1994. MÁJUS 25.

Lege Artis Medicinae - 1994;4(05)

Gyors közlemény

A szerző emlőimplantált betegek CT- és MRI-utánvizsgálatai során felfigyelt arra, hogy az implantációt általában nagy behatolásból végezték. Olyan biztonságos műtéti módszer alkalmazását javasolja, amely kiküszöböli a hagyományos műtét hátrányait, biztonságossá téve az implantációt, ugyanakkor a behatolást is minimalizálja. Egy év alatt 21 esetben végzett esztétikai céllal augmentációt, 3 alkalommal capsularis contracturat oldott meg, és 2 alkalommal musculus latissi musdorsi musculocutan lebeny alá helyezett protézist minimálisan invazív módszerével. A módszer lényege, hogy belső világítást adó, hideg fényű lapocokat használ a feltáráshoz, és a preparált üreget áttekinti videoendoszkóppal is. A legkisebb metszés 30 mm, a legnagyobb 47 mm volt. Szövődmény nem fordult elő. A bemutatott, nyílt műtéti módszer jelentősen csökkenti a szövődményeket és a műtéti behatolás nagyságát, ezért bizonyára felváltja a hagyományos implantációs módszereket.

AFFILIÁCIÓK

  1. Kaposi Mór Megyei Kórház I. Sebészeti Osztály Kaposvár

HOZZÁSZÓLÁSOK

0 hozzászólás

A kiadvány további cikkei

Lege Artis Medicinae

Felnőtt betegek komplex úraélesztése

A European Resuscitation Council 1990-ben azzal a céllal alakult meg, hogy a cardiopulmonalis újraélesztés európai színvonalának emelése, valamint az érdekelt szervezetek és egyének tevékenységének összehangolása révén életeket mentsen. E tekintetben nemcsak Kelet- és Nyugat-Európa belgyógyászait és sebészeit sikerült összefognia, hanem az American Heart Association-nel, valamint Kanada, Ausztrália és Dél- Afrika hasonló tevékenységi körű szervezeteivel is kapcsolatot teremtett.

Lege Artis Medicinae

A gyakorlatok sajátosságai a holland és a magyar főiskolai ápolóképzésben

NÁNÉSI Judit

A hazai egészségügyi ellátási rendszer korszerűsítése során lényeges vonásként jelentkezett a korszerű felsőfokú (főiskolai) ápolóképzési hálózat igénye. Az új szemléletű képzés keretében végzett szakembereknek lesz majd az a feladata – erkölcsi és anyagi megbecsülésük megteremtésével párhuzamosan -, hogy jelentős részt vállaljanak az egészségmegőrző, a kórházi és az alapellátási, valamint az utógondozói munkában. Ez a célkitűzés a jelenlegi feltételrendszer mellett merésznek tűnhet, de a következő évtizedben egyre inkább realitássá válhat.

Lege Artis Medicinae

A tuberculosis az immunológus szemével

GERGELY Péter

A tuberculosis a világon talán a legelterjedtebb fertőző betegség; az emberiség legalább egyharmada tekinthető fertőzöttnek. Az utóbbi években a betegség előretörése észlelhető a fejlett országokban. Az emberi szervezet nem tud teljesen hatékony immunválaszt létrehozni a kórokozóval szemben. A Mycobacterium tuberculosis elleni immunitás az alábbiakban foglalható össze. A M. tuberculosis intracelluláris kórokozó, amely a macrophagokban él, kivédve a sejtek anyagcseretermékeinek baktericid hatását. A kórokozó elleni védekezés lokális jellegű, a baktériumok és a szervezet között törékeny egyensúlyi állapot jön létre; a tuberculoticus granulomában a baktériumok általában életben maradnak, bármikor készen az újrafertőzésre; az immunreaktivitás gyengülésekor ez be is következhet. A védekezésben az akti vált macrophagok kiemelt szerepet játszanak. A T-sejtek megfelelő aktivációja és koordinált működése határozza meg a protektív és nem protektív (túlérzékenységi) immunitást. A BCG-védőoltás nem vált ki protektív immunitást, csak az újszülötteket védi a disszeminált tuberculosistól. A protektív immunitás kialakításához új típusú vakcinára vagy vakcinációs eljárásra volna szükség.

Lege Artis Medicinae

A tuberculosis immunkezelése az immunológiai ismeretek klinikai vonatkozásai

VADÁSZ Imre

A tuberculosis immunkezelésére irányuló törekvések azokon a megismeréseken alapulnak, amelyek a késői hiperszenzivitás és a celluláris immunitás szerepére, jelentőségére vonatkoznak. Az immunkezelés célja a celluláris immunitás erősítése, hogy az immunrendszer képes legyen elpusztítani a kemoterápia után életben maradt baktériumokat. A kemoterápia mellett a környezetből izolált Mycobacterium vaccae megfelelő adagja (10%) kontrollált kettős vak vizsgálatokban szignifikánsan javította a tbc-s betegek gyógyulási eredményeit, és csökkentette a halálozást. Ugyancsak kedvező hatást tapasztaltak polirezisztens, krónikus betegek és HIV-pozitív tbc-s betegek kezelésében. Az immunkezelés mellett a kemoterápia idő tartama jelentősen megrövidíthető.

Lege Artis Medicinae

Az arteria uterinák véráramlási jellegzetességei a normális terhesség második felében színkódolt és pulzatilis Doppler-ultrahangvizsgálatok

SZABÓ István, PAULIN Ferenc, RINGÓ János Jun, NÉMETH Lajos, CSABAY László, PAPP Zoltán

A színkódolt Doppler-technika lehetőséget kínál az arteria uterinák ábrázolására és a véráramlás jellegzetességeinek pontos vizsgálatára a terhesség egész ideje alatt. A fő uterinalis ágakban meghatározott impedanciaparaméterek a placentáris ágy egészének keringési ellenállását tükrözik, így közvetlen információval szolgálnak az uteroplacentáris perfúzió anyai oldaláról. A szerzők 231 normál, singularis terhességben vizsgálták az arteria uterinák keringési jellegzetességeit a terhesség 19–40. hete között, színkódolt és pulzatilis Doppler-technikát alkalmazva. A Doppler-shiftek elemzése során meghatározták az impedanciaindexeket, a systolés csúcssebességet valamint az átlagsebességet. A terhesség idejének előrehaladtával az impedanciaindexek szignifikáns csökkenése mellett a sebességparaméterek szignifikáns növekedését tapasztalták. Alacsonyabb impedancia- és magasabb sebességértékeket találtak a lepényhez közelebb elhelyezkedő, placentaris oldali fő uterinalis ágban, mint az ellenoldalon. Az arteria uterinák keringésében bekövetkező változások a normális intrauterin fejlődéshez szükséges anyai vérszolgáltatás fokozódásáról tanúskodnak. Az impedanciaindex és sebességparaméterek normál referenciatartományának meghatározása összehasonlítási alapul szolgál a szövődményes terhesség vizsgálatához.

Lapszám összes cikke

Kapcsolódó anyagok

Ideggyógyászati Szemle

[A percutan endoszkópos interlamináris lumbalis discectomia és a microdiscectomia direkt költségeinek összehasonlítása: török eredmények]

ÜNSAL Ünlü Ülkün, ŞENTÜRK Salim

[A microdiscectomia (MD) a lumbalis porc­korongsérv műtéti kezelésének standard technikája. Az egy munkacsatornás percutan endoszkópos in­ter­lamináris lumbalis discectomia (PELD) egy másik műtéti lehetőség, ami a rövidebb kórházi ápolási idő szüksé­ges­sége és a gyorsabb funkcionális gyógyulás miatt egyre nép­szerűbbé válik. Nagyon kevés tanulmány elemzi e két technika költségeit. Jelen tanulmány célja az MD és a PELD összes kórházi költségének összehasonlítása. Negyven 22 és 70 éves kor közötti, PELD vagy MD módszerrel és különböző aneszteziológiai technikával operált beteget osztottunk négy csoportba: 1. PELD + helyi érzéstelenítés (PELD-Local) (n = 10), 2. PELD + ál­ta­lános ér­zéstelenítés (PELD-General) (n = 10), 3. MD + spi­nalis ér­zés­­telenítés (MD-Spinal) (n = 10), 4. MD + ál­ta­lános érzés­telenítés (MD-General) (n = 10). Az egészség­ügyi költsé­ge­ket a direkt költés összegeként definiáltuk. A költségek direkt összehasonlíthatósága érdekében az ada­tokat az érzéstele­nítés módja szerint elemeztük. A direkt költségeket az MD- és a PELD-csoportok között hasonlí­tottuk össze. A PELD-Local-csoportban az összes költség összege 1249,5 $, a PELD-General-csoportban 1741,5 $, az MD-Spinal-csoportban 2015,6 $, az MD-General-csoportban 2348,7 $ volt. Az összes költség összege magasabb volt az MD-Spinal- és MD-General-csoportokban, mint a PELD-Local- és PELD-General-cso­portokban. A mű­tét, a sebészi eszközök, az anesz­tézia (az aneszteziológus díja), a kórházi tartózkodás, az érzéstelenítés során használt gyógyszerek és anyagok, a laboratóriumi vizsgálatok, az ápolás és a posztoperatív gyógyszerelés költsége szigni­fi­káns mértékben eltért a négy csoport között (p < 0,01). Vizsgálatunk igazolta, hogy a PELD kevésbé költséges, mint az MD.]

Ideggyógyászati Szemle

Az előrehaladott Parkinson-kór jellemzői a klinikai gyakorlatban: az OBSERVE-PD vizsgálat eredményei és a magyarországi alcsoport elemzése

TAKÁTS Annamária, ASCHERMANN Zsuzsanna, VÉCSEI László, KLIVÉNYI Péter, DÉZSI Lívia, ZÁDORI Dénes, VALIKOVICS Attila, VARANNAI Lajos, ONUK Koray, KINCZEL Beatrix, KOVÁCS Norbert

Az előrehaladott Parkinson-kórban szen­vedő betegek nagy részét speciális mozgás­zavar­köz­pon­tokban kezelik. Jelenleg nincs egyértelmű konszenzus a Parkinson-kór stádiumainak meghatározására; az előrehaladott stádiumban levő Parkinson-kóros betegek csoportja, a betegirányítás folyamata, és az előrehaladott Parkinson-kór jellemzésére használt klinikai vonások nin­csenek megfelelően körülhatárolva. Ennek a megfigye­lésen alapuló vizsgálatnak az elsődleges célja a részt vevő mozgászavarközpontokban dolgozó orvosok megítélése szerint előrehaladott Parkinson-kórban szenvedő betegek csoportjának tanulmányozása volt. Jelen közleményben a magyar betegek adatai kerülnek elemzésre. A keresztmetszeti, beavatkozással nem járó, több országra és centrumra kiterjedő vizsgálatban 18 or­szág vett részt. A betegek adatait egyetlen beteg­találkozó alkalmával gyűjtötték. A Parkinson-kór aktuális státuszát az Egységesített Parkinson-kór Pontozó Skála (UPDRS) II., III., IV. és V. (módosított Hoehn–Yahr-skála) részeivel mér­tük fel. A nem motoros tüneteket a Nem motoros Tünetek Skálával (NMSS) értékelték, az életminőséget pedig a nyolc­kérdéses Parkinson-kór Életminőségi Kérdőívvel (PDQ-8). A Parkinson-kór előrehaladott/nem előrehaladott stádiumba történő besorolása egyrészt az orvos értéke­lése, másrészt a Delphi módszerrel kialakított kérdéssor felhasználásával történt. Összesen 2627, Parkinson-kórban szen­vedő beteg adata került dokumentálásra 126 vizsgálóhelyen. Magyarországon négy mozgászavarközpontban 100 beteg bevonására került sor, akiknek 50%-a volt előreha­ladott stádiumú az orvos megítélése szerint. Az előrehala­dott Parkinson-kóros betegek pontszámai lényegesen jelentősebb károsodást mutattak, mint a nem előrehala­dott stádiumú betegek pontszámai: UPDRS II (14,1 vs. 9,2), UPDRS IV Q32 (1,1 vs. 0,0) és Q39 (1,1 vs. 0,5), UPDRS V (2,8 vs. 2,0) és PDQ-8 (29,1 vs. 18,9). A magyar mozgászavarközpontok orvosai a Parkinson-kóros betegek felét értékelték előrehaladott stádiumúnak, rosszabb motoros és nem motoros tünetekkel és rosszabb életminőséggel, mint a nem előrehaladott stádiumú betegek esetében. Annak ellenére, hogy alkalmasnak találták eszközös kezelésre, ezen betegeknek a 25%-ánál nem indult el az.

Ideggyógyászati Szemle

[A datolya- és sótartalmú diéta hatása a Covid-19 következtében kialakult ízérzékelési zavarokra]

ALTUN Yasar , BULBULOGLU Semra

[Ezt a vizsgálatot azért végezték, hogy megvizsgálják a só- és datolyafogyasztás hatását Covid-19-betegek ízérzékelésére. Ezt a vizsgálatot randomizált, kontrollált módszerrel végezték. Az adatgyűjtéshez beteg- és beteg­séginformációs űrlapokat, valamint vizuális analóg skálát használtak. Két különböző kísérleti csoportban sót és da­tolyát használtak az ízérzékelés stimulálására. A kont­roll­csoportban a klinikai betegellátás gyakorlatán kívül más eljárást nem végeztek. Az eredményeket az SPSS 25-ös verziójával elemezték. Minden csoport átlagéletkora 43,42 ± 8,60 és 47,22 ± 12,04 év között volt. Láz, torokfájás, szájszárazság, köhögés, izomgyengeség és hasonló tünetek minden csoportban jelen voltak. A hypoageusia és az ageusia a datolya és a só alkalmazása után szignifikánsan javult (p < 0,01). Covid-19 okozta ízérzékelési károsodás esetén a datolya és nagyon kevés só terápiás célú fo­gyasz­tása segíthet az ízérzés javításában. A tanulmány eredménye arra utal, hogy meg kell vizsgálni a datolya- és a sófogyasztás ízérzékelési komplikációkra gyakorolt hatásának patofiziológiáját.]

Nővér

Idősek tápláltsági állapotának felmérése standard állapot­felmérő skálák segítségével

MADARÁSZ Ildikó, PAKAI Annamária, VÁRADYNÉ HORVÁTH Ágnes, FERENCZY Mónika, SZEBENI-KOVÁCS Gyula

A vizsgálat célja: felmérni a kórházi osztályon ápolt idős betegek tápláltsági állapotát. Anyag és módszer: prospektív, keresztmetszeti, kvantitatív kutatást végeztünk egy megyei kórház belgyógyászati osztályain. Nem véletlenszerű, célirányos, szakértői mintavétel során a célcsoport 65 év feletti, idős fekvőbetegek voltak (N=100). Kizártuk a vizsgálatból a kognitív diszfunkcióval rendelkező, illetve végstádiumú betegeket. Eredmények: az MNA standard kérdőív szerint a betegek 46%-a alultáplált, 47%-uk fokozott rizikó-kategóriába tartozik. NRS 2002 módszerrel a betegek 55%-a került a rizikócsoportba. NSI alapján a betegek 91%-a veszélyeztetett. Saját szerkesztésű kérdőíveink eredményei alapján a hiányos fogazatú (p<0,05) és 80 év feletti (p<0,05) idősek többségét érinti az alultápláltság (p<0,05). A nyelési probléma és az alultápláltság között szignifikáns összefüggés mutatható ki (p<0,05). Következtetések: felmért idősek több, mint fele alultáplált vagy fokozott rizikóval rendelkezik. A szűrőmódszerek rövid időt vesznek igénybe, de a tápláltsági állapot első felmérésétől a folyamatos követésén át rendkívül informatívak.

Lege Artis Medicinae

Az idős emberek életminőségének és idősödéssel kapcsolatos attitűdjeinek vizsgálata

TRÓZNAI Tibor, KULLMANN Lajos

BEVEZETÉS - A WHOQOL-OLD életminőségkérdőívet multikulturális módszerrel fejlesztették ki. A szerzők a nemzetközi munkacsoport magyar résztvevői voltak. A szolgáltatások fejlesztése céljából az idősödő emberek attitűdjeinek megismerése is fontos, ezért a munkacsoport egy AAQ elnevezésű (angolul: attitudes to ageing questionnaire) kérdőívet is létrehozott. A két módszerrel hazai idős emberekből álló mintát vizsgáltak. A cél a vizsgált személyek válaszainak értékelése volt életminőségükre, szociális és egészségi állapotukra, valamint az idősödés folyamatával kapcsolatos attitűdjeikre vonatkozóan. SZEMÉLYEK ÉS MÓDSZER - A vizsgálatban öszszesen 333 fő, 60 évesnél idősebb ember (köztük 190 nem egészséges, 143 egészséges) vett részt. A vizsgált személyek részben önállóan töltötték ki a kér-dőívet, részben szóbeli kérdezést kértek. A vizsgálati személyek a vizsgálatban nagyrészt jól együttműködtek. Az idős populáció vizsgált mintája általában a magyarországi idős emberekre vonatkozó jelenségeket tükrözte. A statisztikai számításokhoz az MS SPSS for Windows (11.0 változat) programot használták. EREDMÉNYEK - A jobb egészségi állapot, a jobb hangulat, valamint a jobb önellátó képesség javítja az életminőséget. Jobb idősödési attitűdök mellett kedvezőbb az életminőség. KÖVETKEZTETÉSEK - A WHOQOL-OLD kérdőív használata hazai idős emberek életminőségének felmérésére a napi rutinban is ajánlható. Az eredmények a mentális egészség kiemelt jelentőségére utalnak az egyén idősödési attitűdjei alakításában. Az új kérdőívek használata segíthet az idősödéssel kapcsolatos negatív beállítódások megváltoztatásában.