Részletes keresés

Ideggyógyászati Szemle

1967. SZEPTEMBER 01.

Adatok az Autogen Training módszertanához és indicatios kérdéseihez

KORONKAI Bertalan, HORVÁTH Szabolcs

Szerzők vázlatosan ismertetik az AT kialakulásában, gyakorlatában és elterjedésében szerepet játszó legfontosabb tényezőket. Röviden ismertetik Schultz klasszikus módszerét. Részletesebben leírják az általuk kialakított methodust, melyet betegeik 6-10 létszámú csoportjainál alkalmaztak és melyben a suggestiv alátámasztásnak tulajdonítanak nagy jelentőséget. Közlik 144 be tegük AT kezelésével nyert tapasztalataikat, melyeket az AT indicatiojánál tartanak hasznosnak: ezek szerint a H és I személyiség-typustól eltekintve minden személyiség-typus alkalmas a gyakorlatok elsajátítására. A psychés tünetek közül különösen a hangulatzavarok, bizonytalanságérzés, belső feszültségérzés és a szorongások javultak, a vegetatív zavarokból pedig az izzadás, tremor, hypertensio, enteralis zavarok, insomnia és kefalea reagáltak a legkedvezőbben. Tapasztalataik alapján az AT jelenlegi és perspectivicus lehetőségeit taglalják osztályukon. Véleményük szerint számítani lehet az AT kezelés fokozatos elterjedésére a más psychotherápiás methodusokkal szembeni előnyei és a tárgyalt gyakorlati és elméleti okokból kifolyóan.

HUN 1967;20(09)

Ideggyógyászati Szemle

1966. JANUÁR 01.

Fonónők neurózis-morbiditásának alakulásában szerepet játszó tényezők vizsgálata

BÁLINT István, HÓDOS Tibor

A szerzők statisztikai vizsgálat segítségével meghatározták a textilipar és ezen belül a fonodai üzemek helyét az ipar neurózis-morbiditási szerkezetén belül. Ebből kitűnt, hogy a fonodai üzemek t öbb éven át a második, ill. har madik helyen állnak a neurózis-morbiditás terén mutatkozó magas értékeikkel. A foglalkozási tényezőknek ezen neurózis-morbiditás előidézésében betöltött szerepének vizsgálatát végezték el az egyik magas neurózis-morbiditású fonodában. A fizikai terhelés leglényegesebb komponenseit, a statikus munkavégzésben, a technológiailag ma már indokolatlan magas hőmérsékletben, nagy relatív páratartalomban, elégtelen megvilágításban, erős zajhatásokban jelölik meg. Ezekre vonatkozóan mérési adatokat közölnek. A pszichés igénybevétel domináns tényezőjének a tartós figyelmi igényt és az állandó figyelemmegosztás szükségességét tekintik. A munka- és pihenési rend elégtelenségére utaló jelnek minősítik a munkaközi szünetek hiányát. Neurotikus és kontrollcsoport figyelemmegosztási és kéztremor vizsgálati eredményei alapján a neurotikusoknál a műszak közepén szignifikáns módon nagyobb elfáradást találtak, mint a kontrollcsoportnál. Az általános terhelés csökkenésére felszólító jelzésként értékelik, hogy a műszak végén a kontroll személyek műszeres vizsgálati eredményei már a neurotikusokétól nem szignifikáns módon térnek csak el.

HUN 1966;19(01)

Ideggyógyászati Szemle

1963. AUGUSZTUS 01.

Tapasztalataink Parkazinnal, és annak egyéb antiparkinsonos gyógyszerrel való kombinációjával

DOBI Sándor

Klimes ambulans beteganyagon szerzett kedvező tapasztalatai után mi kórházi, többségében tehát súlyosabb, beteganyagon is kedvező tapasztalatokat szereztünk a Parkazinnal. Tapasztaltuk a kifejezett rigorcsökkentő hatást, és tapasztaltuk azt, ami egyéb korábbi gyógyszerekkel szemben feltétlenül előnyként mutatkozott, hogy jelentős tremorcsökkentő hatással is rendelkezik. Ez a tremorcsökkentő hatás, amely annál kifejez rövidebb a betegek anamnesise, a Parkazin legfőbb előnye, és ez alkalmazását a parkinson-syndroma valamennyi esetében indokolttá teszi. A tremorra és rigorra kifejtett kedvező hatása mellett, a rigorcsökkentésen keresztül jelentősen javítja az akinesist is, anélkül, hogy a primer motoros indítékcsökkenést befolyásolná. Ez utóbbit a psychés tünetek közé kell sorolnunk, ezeket pedig a Parkazin érintetlenül hagyja. Ennek ellenére azonban jelentős, másodlagos, psychés hatással is rendelkezik, amit a tehetetlen reszkető betegek mozgás képességének javítására és a remegés csökkenésére lehet visszavezetni, amely által a betegek emotionalis afficiálhatósága is csökken. A parkinson-syndroma részjelenségeként jelentkező és a szocialis beilleszkedést nagymértékben rontó vegetatív jelenségek befolyásolására a gyógyszer előnyösen kombinálható belladonna-származékokkal, tapasztalataink szerint leginkább Bellafit-tal. Mindez azt jelenti - elfogadva a parkinson-syndroma fő összetevőinek különböző lokalizátiós mechanizmusát –, hogy a Parkazin támadáspontja azokon a területeken van, amelyek a parkinsonos tremor és rigoros tónusfokozódás létrejöttében játszanak szerepet.

HUN 1963;16(08)

Ideggyógyászati Szemle

1961. NOVEMBER 01.

Néhány adat az endotoxicus tremorok differentialdiagnosztikájához és azok befolyásolásához

BAUMANN Piroska, SIMON László

A tremorok a hyperkinezisek leggyakrabban előforduló fajtái. Klinikai jelentőségük nem csak abban látható, hogy létrejöttükben a legkülönbözőbb pathogenetikai tényezők szerepelnek, hanem abban is, hogy hyperkinezisfajtát viselik el a legnehezebben.

HUN 1961;14(11)

Ideggyógyászati Szemle

1961. NOVEMBER 01.

Adatok a Parkinson kór és syndroma klinikumához, a psychés trauma jelentősége

RÁBAI Kálmán

1. A kezelésem alatt állott betegek kapcsán ismertettem a betegség klinikai tünettanát illetően észrevételeimet: a kifejezetten oldalra dőlést nevezetesen a tremor oldalára, a fogak feltűnő gyors romlását, a tremornak j. o.-on való gyakoriságát, az éjszakai nyugtalanság és psychés kép súlyosságát, belekben teltségérzést, mint olyan tüneteket, melyek a közleményekben kevés jelentőséget kaptak az eddigiek során. 2. A psychés traumának Parkinson-syndromát kiváltó jelentőségére hívom fel a figyelmet, feltételezem annak pathomechanizmusát a thalamico striopallidaris kapcsolatok révén. 3. Therápiás eredményeimben az Artane-Bellafit-combinatio jó eredményéről számolok be.

HUN 1961;14(11)

Ideggyógyászati Szemle

1961. JÚLIUS 01.

Adatok a középagy tünet-és pályatanához, különös tekintettel a horizontális tekintés mechanizmusára

GOSZTONYI György

Agyi arteriosclerosis egy esetében az agytörzs lágyulásos gócainak egyike féloldalt a Flm laesióját okozta a IV.-magtól caudalisan. A szemmozgások következő zavarai voltak jelen: 1. supranuclearis rectus medialis-bénulás a góc oldalán; 2. rectus lateralis-gyengeség tekintési paresises (ún. abductiós) nystagmussal a góccal ellentétes oldalon; 3. a labyrinthaer nystagmus lassú fázisának isolált hiánya a gócoldali rectus medialisban, míg a gyors fázisban a gócoldali szemgolyó is részt vett. Az emberi pathológia és az állatkísérletes irodalom adatai alapján a tünetcsoport következőképpen magyarázható meg. Az oldaltekintési pálya a közép-agy formatio reticularisában elhelyezkedő tekintési központból a híd oralis részében történt kereszteződés után a tegmentumban a VI. -mag niveau-jáig száll le; innen a m. rectus medialisnak szánt rostozat visszakanyarodik s a VI.-magtól valamivel oralisabb, újabb kereszteződés után a Flm-ban jut el a III-maghoz. Valószínű, hogy a Flm leszálló oldaltekintési rostokat nem tartalmaz. A Flm-laesio okozta ún. abductiós nystagmus magyarázatára jelenlegi ismereteink nem elégségesek. A m. rectus medialisnak a nystagmus lassú fázisában való részvétele a keresztezetlen vestibulo-ocularis kapcsolat megszakadása miatt marad el. A Brc féloldali, kiterjedt laesiója csupán posturalis tremorból álló, tünetszegény képet okozott; ún. lágyszájpad-nystagmust nem hozott létre.

HUN 1961;14(07)

Ideggyógyászati Szemle

1961. MÁJUS 01.

A nucleus dentatus eltávolításának hatása a Parkinson syndromára

TÓTH Szabolcs

Három Parkinson syndromás esetben végeztük el a nucleus dentatus eltávolítását. Mindhárom esetben a tonus és ezzel együtt a rigor kifejezett csökkenése volt észlelhető. A tremor két esetben kifejezetten csökkent és egy esetben fokozódott. Ahol a tremor és a rigor csökkenést mutatott, ott az eredmény tartós volt. A többi Parkinsonos tünetet a cerebellaris beavatkozás lényegesen nem változtatta meg. A nucleus dentatus eltávolítása után a hypotonia valódi cerebellaris kiesési tünet, míg a többi tünetek létrejöttében valószínű, hogy compensatiós mechanizmusok is szerepet játszanak. Eseteinknél is azt láttuk, hogy a rigor, tremor és hypokinesis egymástól relatíve függetlenül meglévő és változó tünetek.

HUN 1961;14(05)

Ideggyógyászati Szemle

1955. FEBRUÁR 03.

Újabb szempontok a parkinsonos tremor sebészetében

DR. HULLAY József

Akaratlagos és automaticus mozgásaink összerendezettségét, zavartalanságát a mozgató és mozgásszabályozó központok szoros és harmonikus együttműködése biztosítja. Ha ez a rendszer valahol bántalmazott, a legkülönbözőbb mozgászavarok jöhetnek létre, melyek egyik formája a parkinsonismus.

HUN 1955;8(01)