Az eLitMed.hu orvostudományi portál a böngészés tökéletesítése érdekében cookie-kat használ.
Ha bővebb információkat szeretne kapni a cookie-k használatáról és arról, hogyan módosíthatja a beállításokat, kattintson ide: Tájékoztató az eLitMed.hu Cookie-használatáról.
Ideggyógyászati Szemle - 1961;14(05)
Tartalom
Ideggyógyászati Szemle
1961. MÁJUS 01.
A subduralis hydromák
A szerzők részletesen ismertetik hét hydroma név alatt összefoglalt subduralis folyadékgyülem miatt operált betegüket. Megállapítják, hogy a hydroma elnevezés inkább összefoglaló megjelölés, mint önálló nosológiai egység. Elsősorban a klinikai gyakorlat követelményeit és eredményeit szem előtt tartva eseteiket három csoportba sorolják a kórlefolyás, kórbonctani elváltozás és a feltételezhető pathogenesis alapján: 1. Koponyatraumához csatlakozó acutan vagy subacutan fellépő intracranalis nyomásfokozódás tüneteivel járó hydromák. 2. A chronicus subduralis haematomával azonos pathológiai elváltozást mutató vastag, tokos subduralis folyadékgyülemet, melyeket a subduralis haematoma régi inveterált alakjának tekintenek. 3. A chhronicus lefolyású, határozott tokkal nem bíró, gyakran víztiszta folyadékgyülemek, melyek intracranialis térszűkületre jellemző tünetekkel vagy panaszokkal nem járnak. Az 1-2. csoport az ismertetett meggondolások alapján műtétet igényel, a 3. alakban - mely általában mellékletként kerül felfedezésre - műtéti beavatkozás nem indokolt.
Ideggyógyászati Szemle
1961. MÁJUS 01.
Adatok a recidiváló paranoid psychosisok nosologiai elhatárolásához
Szerző a periodikus sch. irodalmának rövid áttekintése után 33 olyan esetét ismerteti, amelyeknél hosszú lefolyás után sem alakult ki defektállapot. Eseteiben a következő jellegzetességek ismerhetőek fel: 1. a psychotikus epizód mindig - bár különböző - külső kiváltó tényező hatására lép fel, 2. ismétlédően, a heveny paranoid sch. keresztmetszeti tüneteivel jelentkezik, ugyanazon betegen mindig közel azonos formában és tartalmakban, 3. az egyes epizódok lefolyása gyors és a kórjóslat jó, 4. hosszú megfigyelési idő alatt sem észlelhető progresszió, ill. a személyiség hanyatlása, azaz a jellegzetes sch. defektállapot kialakulása. A defekttünetek hiánya alapján ezeket a kórképeket a sch.-ás betegségcsoporttól leválasztani kívánja és javasolja a recidiváló paranoid psychosis elnevezést.
Ideggyógyászati Szemle
1961. MÁJUS 01.
A nucleus dentatus eltávolításának hatása a Parkinson syndromára
Három Parkinson syndromás esetben végeztük el a nucleus dentatus eltávolítását. Mindhárom esetben a tonus és ezzel együtt a rigor kifejezett csökkenése volt észlelhető. A tremor két esetben kifejezetten csökkent és egy esetben fokozódott. Ahol a tremor és a rigor csökkenést mutatott, ott az eredmény tartós volt. A többi Parkinsonos tünetet a cerebellaris beavatkozás lényegesen nem változtatta meg. A nucleus dentatus eltávolítása után a hypotonia valódi cerebellaris kiesési tünet, míg a többi tünetek létrejöttében valószínű, hogy compensatiós mechanizmusok is szerepet játszanak. Eseteinknél is azt láttuk, hogy a rigor, tremor és hypokinesis egymástól relatíve függetlenül meglévő és változó tünetek.
Ideggyógyászati Szemle
1961. MÁJUS 01.
1.
2.
3.
4.
Ideggyógyászati Szemle Proceedings
Egészségügyi szakmai irányelv az akut ischaemiás stroke diagnosztikájáról és kezeléséről
AUG 31.
5.
1.
2.
Klinikai Onkológia
Hasnyálmirigyrák: az ESMO klinikai gyakorlati irányelve a diagnózishoz, kezeléshez, követéshez*
AUG 29.
3.
Klinikai Onkológia
Gyógyszerbiztonsági szemelvények – a múlt tanulságai és a jövő lehetőségei
AUG 29.
4.
5.