Az eLitMed.hu orvostudományi portál a böngészés tökéletesítése érdekében cookie-kat használ.
Ha bővebb információkat szeretne kapni a cookie-k használatáról és arról, hogyan módosíthatja a beállításokat, kattintson ide: Tájékoztató az eLitMed.hu Cookie-használatáról.
Részletes keresés
Kérjük, állítsa be a paramétereket!
Találatok száma: 32
Lege Artis Medicinae
2000. MÁJUS 01.
Acetilszalicilsav-kezelése diabetes mellitusban
Diabeteses betegeknél nagyobb a cardiovascularis események kockázata, amely már a 2-es típusú diabetes mellitus kórismézése előtt fennállhat. A cukorbetegeknél gyakrabban mutatható ki a thrombocytafunkció károsodása, amely elsősorban a tromboxántermelődés emelkedését, és így a thrombocyta aggregáció fokozódását jelenti. Ez a folyamat már néhány nappal a napi 75 mg acetilszalicilsav szedésének elkezdését követően szinte teljes egészében gátlódik. A diabeteses férfiak és nők primer és szekunder prevenciós vizsgálatai azt igazolták, hogy amennyiben nincs kontraindikációja, szekunder prevencióban kis dózisú acetilszalicilsav kezelés szükséges. A primer prevencióhoz tartozó diabeteses betegek közül a magas cardiovascularis rizikójú betegek számára ajánlott ez a terápia.
Ideggyógyászati Szemle
1994. SZEPTEMBER 20.
Medialis thalamuslágyulás, pitvari septumaneurysma és thrombocyta-hyperaggregabilitás együttes előfordulása
A szerzők egy 23 éves férfibeteg kórtörténetét ismertetik, akit hirtelen kialakult tudatzavar, diplopia, jobb oldali hemiparesis, jobb testfél dysaesthesia és dementia miatt kezeltek. A tüneteket medialis thalamuslágyulás okozta. A kórkép hátterében feltehetően agyi microembolisatio állt, amelyet a pitvari septumaneurysma és fokozott thrombocytaaggregatio tesz valószínűvé. A szerzők hangsúlyozzák a fiatalkori agyi keringészavarok kivizsgálásában a transeoesophagealis echokardiográfia és a thrombocytafunkciók vizsgálatának jelentőségét.
Lege Artis Medicinae
1993. AUGUSZTUS 31.
Aspirin és a thrombocyta glikoprotein IIb/IIIa-receptort bénító antitest antitrombotikus hatása
A szerzők heparin (kontrollcsoport, 100 E/kg iv. bolus és 50 E/kg/óra infúzió), heparin és acetil-szalicilsav (ASA csoport, 10 mg/kg iv. bolus), valamint heparin és thrombocyta glikoprotein Ilb/ Illa-receptor (GPIIb/Illa)-ellenes murin, inkomplett monoklonális antitest (7E3-F/ab'/2 csoport, 0,8 mg/ kg iv. bolus) antitrombotikus hatását hasonlították össze in vivo. MÓDSZER – Kutyákon 3 cm-es carotis artériasza kaszt kifordítva implantáltak a femoralis artéria helyére és az áramlást 35%-ra csökkentették. Az eset szám 31 volt: n = 11 a kontroll; n = 10 az ASA és a 7E3-F(ab')2 csoportban. A thrombocytaaggregatio 63 + 8%-ról 16 + 10%-ra (p < 0,001) csökkent az ASA, és 57 + 5%-ról 0%-ra (p < 0,001) a 7E3 F(ab')2 csoportban. A vérzési idő 1,4 +0,2 percről 2,9 + 0,4 percre nőtt az ASA - (p < 0,05) és 1,4 – 0,2 percről 51 + 12,6 percre a 7E3-F(ab')2 – csoportban (p < 0,001). A kontrollcsoportban 6 esetben tartós elzáródás, 5 esetben ciklikus áramlás redukció, az ASA csoportban 5 esetben tartós elzáródás, 4 esetben ciklikus áramlásredukció jelent meg, 1 esetben az ér nyitva maradt (p = 0,69, összehasonlítva az ASA- és a kontrollcsoport adatait). A 7E3-F(ab')2 csoportban minden esetben fennmaradt az áramlás (p = 0,001 a kontroll- és az ASA-Csoporthoz képest). Szerzők eredményeikből arra következtetnek, hogy a thrombocytaaggregatio által előidézett artériás elzáródás megelőzésére az általuk vizsgált - emberben is hatásos - GPllb/Illa-receptor ellenes monoklonális antitest szignifikánsan alkalmasabb, mint az aspirin.
Lege Artis Medicinae
1992. SZEPTEMBER 30.
Thrombocytafunkció szerepe az Alzheimer-kórban
Korunkban a dementia, különösen az Alzheimer-kór az idősebb korosztály egyik legsúlyosabb betegsége. Úgy tűnik, hogy e kórképben a thrombocyták viselkedése is eltér a normálistól. A közleményben Alzheimer-kórban szenvedő betegek vérmintájából elkülönített thrombocytákkal végzett vizsgálatainkat és a hozzájuk kapcsolható szakirodalmi eredményeket foglaltuk össze. A thrombocyta alakjának jellemzésére használt paraméternek (oszcillációs amplitúdó), valamint a 50 uM adenozin-difoszfát (ADP) okozta aggregáció kezdeti sebességének a meghatározását ajánljuk az Alzheimer kór klinikai diagnózisának laboratóriumi alátámasztására. Az Alzheimer-thrombocyta ugyanis szférikus, és gyorsabban aggregál nagy ADP koncentrációra adenozin-difoszfát koncentrációra, mint az idős és/vagy más okból dementálódott személyek thrombocytája. Az Alzheimer-thrombocyták funkcióját két hatás alakítja: a környező plazma hatása és a thrombocytának genetikai okokra visszavezethető megváltozása. Vizsgálataink szerint a két hatás egymást is befolyásolja, és az in vitro funkció ezek eredője.
Lege Artis Medicinae
1992. ÁPRILIS 29.
A vérzés-idő
A vérzés-idő a primer haemostasis „szűrő" tesztje, a leggyakrabban alkalmazott thrombocyta-funkciós vizsgálat. A nagy számú vizsgálat ellenére a megnyúlt vérzés-idő pontos patofiziológiai háttere ma sem ismert. Szerző kiemeli a cellularis (thrombocyta) Willebrand fehérje jelentőségét a primer haemostasisban. A vérzés-idő vizsgálatára érzékeny módszert (Ivy) és standardizált, egyszerhasználatos eszközt (Simplate) ajánl. Veleszületett és szerzett thrombocytopathiákban, továbbá Willebrand-betegségben a vérzés-idő vizsgálata elengedhetetlen. Diagnosztikus algoritmust ismertet.
Ideggyógyászati Szemle
1990. MÁJUS 01.
A thrombocyta-aggregatio vizsgálata migrénes rohamban és intervallumban
Számos tényező szól a thrombocytáknak a migrén patomechanizmusában való részvétele mellett, azonban pontos szerepük mind ez ideig ismeretlen. A migrénesek thrombocytáinak funkcionális eltérései, a vérlemezkék jó hozzáférhetősége miatt évek óta a migrénnel kapcsolatos biokémiai vizsgálatok érdeklődésének középpontjában állnak.
Ideggyógyászati Szemle
1989. FEBRUÁR 01.
Thrombocyta nagy affinitású 3H-impramin-kötődésének vizsgálata major depresszív epizódban
A központi idegrendszerben és a humán thrombocyta membránon egyaránt megtalálható specifikus imipramin-kötőhelyek felfedezése alap- és klinikai kutatások sokaságát indította el, mivel e kötődés kinetikai állandóiban az affektív betegségek új biológiai markerét vélték felfedezni (Briley és mtsai., Paul és mtsai, 1980.).
Ideggyógyászati Szemle
1983. AUGUSZTUS 01.
Jumex alkalmazása neuroleptikus parkinsonizmusban
A szerzők 11 neuroleptikus parkinsonizmusban szenvedő beteget kezeltek L-deprenyllel (Jumex). Nem észleltek szignifikáns javulást a vizsgálat során, 4 beteget azonban reszpondernek tekintettek, mivel összpontszáma legalább 50 %-kal csökkent a Neurological Rating Scale-en. Sem testi, sem pszichés szövődményt nem észleltek a kezelés során. Némi tendenciát észleltek, hogy a reszponderek kezelés előtti thrombocyta monoaminooxidáz aktivitása magasabb volt, mint a nem reszpondereké. A kezelés során jelentősen csökkent azon betegek szérum prolactin szintje, akiknek az magas volt a Jumex alkalmazása előtt.
Ideggyógyászati Szemle
1983. JÚNIUS 01.
A MAO-bénító és triciklusos antidepresszáns kezelés hatékonyságának előrejelzése a thrombocyta MAO aktivitás alapján endogén depressziós, obsszesszív-kompulzív és fóbiás betegeknél
A szerzők különböző diagnózisú psychiátriai betegeknél (endogén depresszió, obsszesszív-kompulzív és fóbiás betegség) vizsgálták a kezelés előtti thrombocyta monoamino-oxidáz (MAO) aktivitás és a MAO-bénító, ill. triciklusos antidepresszív kezelésre adott klinikai változást. A MAO-bénítóra jól reagáló betegeknél — függetlenül a klinikai diagnózistól — szignifikánsan magasabb volt a thrombocyta MAO aktivitás mint a MAO-bénítóra nem reagálók (p<0,001), ill. mint a triciklusos antidepresszánsokra reagálók (p< 0,01) csoportjában. A triciklusos szerekre nem javuló betegek többsége jól reagált MAO-bénítóra, ill. az erre nem javulók triciklusos szerekre reagáltak. Előzetes eredményeik szerint a kezelés előtti thrombocyta MAO aktivitás prediktív értékű lehet ezen két típusú antidepresszáns kezelés hatékonyságát illetően.
Ideggyógyászati Szemle
1983. ÁPRILIS 01.
Biokémiai és neuroendokrinológiai vizsgálatok a neuroleptikumok klinikai hatásának és extrapyramidális mellékhatásainak előrejelzésére
A szerzők 20, legalább 3 hónapja gyógyszermentes schizophren nőbeteget vizsgáltak a terápiás hatás, illetve a parkinsonos tünetek kifejlődése szempontjából. A neuroleptikumok dózisát, az esetleges kombinációkat a kezelő orvos határozta meg. A klinikai értékelés mellett plazma dopamin-beta-hydroxylase (DBH), thrombocyta monoamino oxydase (MAO), valamint plazma prolactin szint meghatározásra is sor került. A 28 napos vizsgálat során a thrombocyta MAO aktivitás szignifikánsan csökkent. Egyetlen reszponder sem volt, akinél kritériumaink szerint parkinsonos tünetek alakultak volna ki. A reszponder nem parkinsonizálódott betegeket szignifikánsan alacsonyabb plazma DBH aktivitás jellemezte, mint a non-reszponder parkinsonizálódott betegeket. Eredményeink alapján felmerül, hogy a jó prognozisú, extrapyramidális tüneteknek kevésbé kitett betegeket magasabb agyi dopamin aktivitás, a rossz prognózisú, extrapyramidális tünetek szempontjából veszélyeztetettebb betegeket viszont alacsony centrális dopamin aktivitás jellemzi.
1.
2.
3.
Ideggyógyászati Szemle Proceedings
Egészségügyi szakmai irányelv az akut ischaemiás stroke diagnosztikájáról és kezeléséről
AUG 31.
4.
5.
1.
2.
Klinikai Onkológia
A rosszindulatú daganatok fenotípusának plaszticitása és az immunogén mimikri
AUG 29.
3.
Klinikai Onkológia
A szarkopénia mérése komputertomográfiával és jelentősége az onkológiai betegeknél
AUG 29.
4.
5.