Ideggyógyászati Szemle - 1989;42(02)

Ideggyógyászati Szemle

1989. FEBRUÁR 01.

Az epilepszia gyógyszeres kezelésének vérszintellenőrzése

SVEIN I. Johannessen

Az antiepileptikumok farmakokinetikája és a kinetikát befolyásoló tényezők ismerete rendkívül fontos ahhoz, hogy az epilepsziás betegeket a leghatékonyabban, legkevesebb mellékhatással kezeljük. Néhány antiepileptikum farmakokinetikai adatait az I. táblázat tartalmazza.

HUN 1989;42(02)

Ideggyógyászati Szemle

1989. FEBRUÁR 01.

Kiegészítés S. I. Johannessen tanulmányához

DR. HALÁSZ Péter, DR. RAJNA Péter

A közlemény a Nemzetközi Epilepsziaellenes Liga javaslatára az illető ország nyelvén a Liga összes tagországában nagyjából azonos időben jelenik meg azzal a nyílt szándékkal, hogy az epilepsziás betegek kezelése a különböző országokban azonos, korszerű elvek szerint történjék.

HUN 1989;42(02)

Ideggyógyászati Szemle

1989. FEBRUÁR 01.

Hemisphaerialis lateralizáció szerepe a féloldali bénulással kísért ictus cerebrovascularis kórlefolyásában

DR. NYÁRY István, DR. ENDRES Mária, DR. BÁHIDI Mária, DR. VAJDA János, DR. DEÁK György, DR. SZIKORA István, DR. PÁSZTOR Emil

Ismeretes, hogy az analitikus, logikai és verbális funkciók rendszerint a bal féltekére lokalizáltak, míg a jobb hemisphaerium felelős a konstrukciós készségért, a holisztikus és térbeli funkciók kivitelezéséért. Tudunk a két félteke közötti morfológiai különbségekről: bár az idegszövet mennyisége nagyjából egyenlő [1], az állomány a sejtek nagyobb sűrűsége miatt kompaktabb a bal oldali féltekében [2], továbbá a planum temporale felszíne és a Sylvius-árok hossza nagyobb a bal hemisphaeriumban [3] és a bal oldal árkoltsága is kifejezettebb.

HUN 1989;42(02)

Ideggyógyászati Szemle

1989. FEBRUÁR 01.

Thrombocyta nagy affinitású 3H-impramin-kötődésének vizsgálata major depresszív epizódban

DR. FALUDI Gábor, DR. MÓD László, DR. TEKES Kornélia, DR. MAGYAR István, DR. MAGYAR Kálmán

A központi idegrendszerben és a humán thrombocyta membránon egyaránt megtalálható specifikus imipramin-kötőhelyek felfedezése alap- és klinikai kutatások sokaságát indította el, mivel e kötődés kinetikai állandóiban az affektív betegségek új biológiai markerét vélték felfedezni (Briley és mtsai., Paul és mtsai, 1980.).

HUN 1989;42(02)

Ideggyógyászati Szemle

1989. FEBRUÁR 01.

Személyes hatékonysági tréning agorafóbia kezelésében

DR. LAJKÓ Károly, DR. PALOTAI Gabriella, DR. OSTORHARICS H. György

Jelen közleményünkben az egy esetmegközelítés módszertani keretén belül szeretnénk adatokat szolgáltatni személyes hatékonysági tréning pszichoterápiás értékére vonatkozóan. A lelki betegségek gyógyítására, mint ismeretes számtalan pszichoterápiás elmélet született. Az egyes megközelítések közötti különbségek olyan nagymérvűek, hogy az már a pszichoterápiák tudományosságát megkérdőjelezheti.

HUN 1989;42(02)