Részletes keresés

Ideggyógyászati Szemle

1977. AUGUSZTUS 01.

Az arteria cerebri media leptomeningealis ágai és ellátási területük vizsgálata szuperszelektív angiographiával

DR GÁCS Gyula

Az a. cerebri media egyes corticalis ágainak ellátási területei Vander Eecken [ 15], Kaplan és Ford [8] injectiós készítményei, valamint Ring [ 11] anatómiai vizsgálatai alapján többé-kevésbé ismertek, ezen eredményeknek a fiziológiás agyi keringésre történő átvitelének azonban korlátjai vannak.

HUN 1977;30(09)

Ideggyógyászati Szemle

1977. JÚLIUS 01.

Fluorescein angiographia szerepe az agyi ischaemiás állapotok sebészi kezelésében

MÉREI F. T., BODOSI M., GÁCS Gy.

50 a. temporalis superficialis — a. cerebri media anastomosis műtét során végzett intraoperatív fluorescein angiographiával szerzett tapasztalataikat adják közre. A módszer kiválóan alkalmasnak bizonyult a tünetekért felelős terület pontos körülhatárolására, a keringési viszonyok megítélésére és így az anastomosis helyének, valamint irányának meghatározására ugyanúgy, mint az érösszeköttetés elkészítése után az új keringési viszonyok feltüntetésére. Az egyes fontosabb szempontok magyarázatát rtg és fluorescein angiographiás felvételek bemutatásával egészítik ki.

HUN 1977;30(07)

Ideggyógyászati Szemle

1976. SZEPTEMBER 01.

Meningo-corticalis („rete mirabile”) anastomosis kialakulása a meningealis artériák és az artéria cerebri média között

DR RÓZSA László, DR GOMBI Rózsa, DR GÁL Júlia

A szerzők egy olyan esetet ismertetnek, amelynél az a. cerebri media stenosisa miatt meningo-corticalis („rete mirabile”) anastomosis alakult ki az a. ophthalmica ill. az a. meningea media és az a. cerebri media között.

HUN 1976;29(09)

Ideggyógyászati Szemle

1976. JÚNIUS 01.

Aneurysma és agytályog

DR CSÉCSEI György, DR VELOK Gyula, DR BORUS Ferenc

A szerzők bal arteria cerebri media aneurysma és bal frontalis agytályog társulásáról számolnak be és ismertetik operált betegük kórlefolyását. Az adatok birtokában felvetik a két elváltozás közös septicoemboliás eredetét. Felhívják a figyelmet a differenciál-diagnosztikai nehézségekre, valamint a klinikai és laboratóriumi adatok helyes értékelésének a fontosságára.

HUN 1976;29(06)

Ideggyógyászati Szemle

1976. MÁRCIUS 01.

Az artéria cerebri média leptomeningealis ágainak elzáródása és collateralis lehetőségei

GÁCS Gyula, RIHMER Antal, BODOSI Mihály

Az a.cerebri media leptomeningealis ágainak angiographiás elemzése a carotis területi ischaemiás betegeknél csökkentette anyagunkban a „negatív” angiogrammok arányát. A kiság-elzáródások angiographiás kimutatása nem nehéz az ér hiánya alapján, annak ismert ellátási területén. Esetenként az elzárt artéria-csonk is felismerhető, s a kórismét a vénás elfolyás hiánya, ill. az artéria retrograd telődése támogatja.

HUN 1976;29(03)

Ideggyógyászati Szemle

1975. DECEMBER 01.

Az arteria cerebri media traumás keringési zavara

DR. BRASCH András, DR. AMBRÓZY György, DR. SZARVAS István

A szerzők traumát követően az arteria cerebri media angiographiás felvételeken mutatkozó telődésének hiányáról számolnak be. Az irodalomban 22 hasonló kórkép található. Elemzik a betegek klinikai tüneteit, kórlefolyását, és angiographiás felvételeit.

HUN 1975;28(12)

Ideggyógyászati Szemle

1975. AUGUSZTUS 01.

Fluorescein angiographia szerepe az arteria carotis interna ellátási területén levő agyi károsodások lokalizálásában és műtéti kezelésében

DR. MÉREI F. Tibor, DR. BODOSI Mihály, DR. GALLYAS Ferenc

A szerzők ismertetik a fluorescein angiographia technikáját. Az eljárás kitűnően és megbízhatóan használható a keringésből kizárt agyi érterületek feltüntetésére, valamint rekonstrukciós műtéteknél az a. temporalis superficialis és cerebri media között készített összeköttetések átjárhatóságának vizsgálatára és ellátási területének meghatározására. Az eljárás előnyeit fluorescein angiographiás képekkel demonstrálják.

HUN 1975;28(08)

Ideggyógyászati Szemle

1975. JÚLIUS 01.

Az a. temporalis superficialis és az a. cerebri media anastomosisának szerepe az a. carotis interna szűkülete, ill. alakváltozása, valamint az a. cerebri média szűkülete és elzáródása okozta agyi keringészavarok befolyásolásában

DR. BODOSI Mihály, DR. MÉREI F. Tibor

A szerzők 24 beteg kórlefolyását és műtéti eredményeit ismertetik, akiknek egyik csoportjában az érintett féltekét ellátó nagyerekben a vér áramlását funkcionális tényezők befolyásolták, mint a carotis görbületei, ill. szűkülete, míg a betegek másik részénél az a. cerebri média szűkülete, ill. elzáródása okozta az idegrendszeri tüneteket. Megkísérlik körülhatárolni a carotis-rendszer azon megbetegedéseit, melyeknél a keringészavar javításában az a. temporalis superficialis és az a. cerebri média anastomosisának szerepe lehet.

HUN 1975;28(07)

Ideggyógyászati Szemle

1975. JÚNIUS 01.

Az a. temporalis superficialis és a. cerebri media anastomosisának szerepe az a. carotis interna elzáródása okozta agyi keringészavarok befolyásolásában

DR. MÉREI F. Tibor, DR. BODOSI Mihály

Két év alatt 25 carotis-thrombosisos betegnél készítették el az a. temporalis superficialis és az a. cerebri media corticalis ága anastomosisát az agyi keringészavar befolyásolására. A betegek klinikumának elemzésén túl körvonalazzák azokat a kritériumokat, amelyek alapján a megfelelő esetek kiválaszthatók. Technikailag megoldhatónak tartják a kellő biztonságú és effektusú anastomosis készítését. Kiemelik, hogy a beavatkozás nem kockáztatja a betegek állapotának rosszabbodását. Felhívják a figyelmet arra, hogy a műtétnek kisebb a direkt terápiás effektusa, mint a preventív jellege, ezért ismételten hangsúlyozzák az időben történő igen gondos betegkiválasztás szükségét.

HUN 1975;28(06)

Ideggyógyászati Szemle

1974. NOVEMBER 01.

Kisérsebészeti műtétek okozta korai érelváltozás

DR. BODOSI Mihály

Agyi keringészavarok kezelésében alkalmazott 23 shunt-műtét — a. temporalis superficialis és a. cerebri media anastomosisa — során az előbbi érből a felszabadítás különböző időpontjaiban vett minták képezik a feldolgozás alapját. 44 perccel a praeparálás után a megelőzően ép a. temporalis superficialis környezetében oedema és először foltokban, majd diffuse vérelemek jelennek meg az adventitiában. A „rapid gyulladásos reakció”-t az érfelszabadítás okozta traumának tudja be és az anastomosis-functio szempontjából értékeli.

HUN 1974;27(11)