Ideggyógyászati Szemle - 1975;28(12)

Ideggyógyászati Szemle

1975. DECEMBER 01.

Az abortiv pathologiás részegség megállapításával kapcsolatos diagnosztikai problémák az E. T. T. Igazságügyi Bizottságának anyaga alapján

DR. KUNCZ Elemér

A szerző az Egészségügyi Tudományos Tanács Igazságügyi Bizottságának 43 esetét dolgozza fel, melyekben a szakértői vélemények ellentétesek vagy aggályosak voltak az ittasság minősítésével kapcsolatosan. A közlemény a Legfelsőbb Bíróság büntető és katonai kollégiumának 1970. évi 472. sz. határozata óta eltelt 5 év eseteinek tanulságát vizsgálja az abortív kóros részegség véleményezését illetően, ami a szokványos és a kóros részegség közötti közbülső alakzat. Kiemeli, hogy minőségi különbség található az italfogyasztással párhuzamosan alakuló szokványos részegség és a pathologiás ittassági formák psychotikus tartalmú reakciótípusai között. Az abortív kóros részegség viszont csak mennyiségileg különbözik a kóros részegségtől, kisebb számú és intenzitású tünetei alapján. Az abortív kóros részegség kategóriája jól felhasználhatóan egészíti ki és teszi differenciáltabbá az igazságügyi elmeorvosi gyakorlatot.

Ideggyógyászati Szemle

1975. DECEMBER 01.

Az abortiv pathologiás részegség büntetőjogi problematikája

DR. RÁCZ György

Közel nyolc évvel ezelőtt vitattuk meg a pathologiás részegség szétágazó problematikáját. Az azóta eltelt időben jelentős előrehaladás történt, nemcsak elmeorvosi, hanem büntetőjogi vonatkozásban is: a Legfelsőbb Bíróság Büntető Kollégiuma meghozta 472. számú kollégiumi állásfoglalását, amely - úgy vélem - részben megkönnyítette, de részben megnehezítette az elmeorvosszakértők munkáját, amely azonban e rendkívül bonyolult területen is az utóbbi években jelentős mértékben differenciáltabbá vált.

Ideggyógyászati Szemle

1975. DECEMBER 01.

Carotis hexobarbital teszt, új módszer a petit mai epilepsiás mechanizmus vizsgálatára

DR. KENÉZ József, DR. HALÁSZ Péter, DR. BALOGH Attila, DR. RAJNA Péter

Vizsgálataink a transhemisphaerialis terjedés szerepét hangsúlyozzák a t-h mechanizmusban. Felmerül tehát, hogy kimutatható aktív félteke esetén a féltekék közötti összeköttetések átvágása (split-brain) esetleg terápiás lehetőséget nyújthat.

Ideggyógyászati Szemle

1975. DECEMBER 01.

Az arteria cerebri media traumás keringési zavara

DR. BRASCH András, DR. AMBRÓZY György, DR. SZARVAS István

A szerzők traumát követően az arteria cerebri media angiographiás felvételeken mutatkozó telődésének hiányáról számolnak be. Az irodalomban 22 hasonló kórkép található. Elemzik a betegek klinikai tüneteit, kórlefolyását, és angiographiás felvételeit.

Ideggyógyászati Szemle

1975. DECEMBER 01.

Az articulatio temporomandibularis dysfunctiójának neurologiai vonatkozásai

DR. CSAPLÁROS Zsuzsa, DR. HOSSZÚ László, DR. BODA József

A szerzők a kaposvári Rend. Int. keretén belül 100 arcfájdalom diagnózissal beutalt beteget observáltak, mely közül 25 esetben dentogen eredetű okot, 75 esetben az articulatio temporomandibularis dysfunctióját észlelték. Rámutatnak arra, hogy ha a discus és condylus közötti korreláció megszűnik, a trigeminus területére sugárzó arcfájdalom lép fel, mely gyógyszeresen kevéssé befolyásolható. A neuromuscularis szisztémában fellépő zavar oka lehet a capsula sérülése, gyengesége vagy occlusiós dysharmonia. E nem organikus csak működésbeli elváltozást dezorientációs készülékkel és protetikai rekonstrukcióval korrigálják, mely a fájdalmak lényeges csökkenését vagy elmúlását eredményezi.

Ideggyógyászati Szemle

1975. DECEMBER 01.

Gyógyszerek okozta EEG változások korrelációs elemzése

DR. BALOGH Attila, DR. RAJNA Péter, DR. NAGY Tibor

A szerzők gyógyszer által kialakított kérgi elektromos változások vizuális értékelését és párhuzamos korreláció analízisét végezték. Ismertetik az agyi elektromos működés periódusos tevékenységének gyógyszer hat ására bekövetkező változásait, melyek a vizuális elemzés számára rejtve maradtak és amelyeket korrelációs módszerrel tisztázni lehetett. Rámutattak a metodika előnyeire, érzékenységére és sajátosságai miatt a vizuális elemzést nagyban elmélyítő, objektiváló eljárásnak tartják.

Ideggyógyászati Szemle

1975. DECEMBER 01.

BESZÁMOLÓ

DR. JUHÁSZ Pál

Az értekezlet fel akarta m érni az elmebetegek rechabilitációjának hazai gyakorlatát: a jelenlegi helyzetet és a legsürgősebb tennivalókat. Számba akarta venni a jelenlegi szervezett formákat, tisztázni akarta az elmebetegeknek a munkatherápia során nyújtott teljesítményüknek díjazása kérdését és a szocioterapeuta képzésének lehetőségét. Egyértelműen nyert megállapítást, hogy a psychiatriai betegek ellátásában a rehabilitáció ma Magyarországon a társadalmi igényekhez képest különösen, az ellátás szervezeti formáit tekintve is jelentősen elmaradt.