Részletes keresés

Lege Artis Medicinae

1992. JÚNIUS 30.

Az embrió fejlődésének transvaginalis ultrahangvizsgálata koraterhességben (szonoembriológia) II. központi idegrendszer

CSABAY László, SZABÓ István, NÉMET János, PAPP Zoltán

A szerzők közleményük második részében a központi idegrendszer fejlődésének főbb fázisait tekintik át a terhesség első trimeszterében különös tekintettel ismét azokra az állomásokra, melyek nagy felbontóképességű készülék hüvelyi transducerével végzett ultrahangvizsgálattal is elkülöníthetők. A zárt velőcső a 40–44. napra alakul ki a neuroporus posterior záródásával, de ilyenkor agyi struktúra még nem ismerhető fel ultra hangvizsgálattal. A 7. héten a velőcső három elsődleges tágulata: prosencephalon, mesencephalon és rhombencephalon különíthető el - ultrahanggal egyetlen üreg látható. A 8. héten a másodlagos agyhólyagok (telencephalon, diencephalon, mesencephalon, metencephalon és myelencephalon) már elkülöníthetők. A 9. héten a plexus chorioideusok csaknem kitöltik az oldalkamrákat, a 13. hétre visszahúzódnak az occipitalis szarvba. Az agyi struktúrák megjelenése is pontos ,,naptár" szerint történik. Az ultrahangvizsgálattal fölismert struktúrák jól azonosíthatók a fejlődéstanból ismert központi idegrendszeri képletekkel. A leggyakoribb fejlődési rendellenességek közé tartozó cerebrospinalis malformatiók elsődleges prevenciója egyelőre nem megoldott, éppen ezért van nagy jelentősége a strukturális anomáliák minél korábbi praenatalis diagnosztikájának.

HUN 1992;2(06)

Ideggyógyászati Szemle

1990. MÁJUS 01.

Tibialis posterior ingerléssel kiváltott szomatoszenzoros válasz (TPSEP) sclerosis multiplexes (SM) betegeken

CZOPF József, KELLÉNYI Lóránd, DR CZOPF János

Dawson 1947-ben elektromos inger hatására szomatoszenzoros kiváltott választ vezetett el, az alsó végtag ingerlésekor a koponyán a középvonal mellett, a felső végtag ingerlésekor pedig a középvonaltól 6-7 cm-rel laterálisan (a szomatotópiás lokalizációnak megfelelően). Mai fogalmaink szerint a kérgi választ regisztrálta.

HUN 1990;43(05)

Ideggyógyászati Szemle

1988. FEBRUÁR 01.

A mesodiencephalis átmeneti vidék lágyulásairól: a paramedian lokalizációjú thalamo-mesencephalis infarctusokról

DR RÉVÉSZ Tamás, DR ROBIN O. Barnard

A szerzők három, embóliás eredetűnek tartott paramedian thalamo-mesencephalis lágyulás esetét közük. Tárgyalják a szerzők a mesodiencephalis régió vérellátásának sajátosságait, és felhívják a figyelmet arra a lehetőségre, amikor az e területet ellátó perforáló paramedian thalamosulbthalamiicus és felső mesencephalis artériák csak az egyik oldali artéria cerebri posterior proximalis szakaszából erednek. Részletesen tárgyalják a vonatkozó irodalmi adatokat is.

HUN 1988;41(02)

Ideggyógyászati Szemle

1985. MÁJUS 01.

Atípusos és maradandó tünetekkel járó migrén

MOLNÁR Erzsébet, GÁCS Gyula

A szerzők egy fekvőbeteg-osztályon fejfájással kezelt betegek között észlelt komplikált migrénes betegeik anyagát elemzik. Felhívják a figyelmet a kórkép viszonylagos gyakoriságára, variációira és differenciál-diagnosztikai problémáira. Egy esetükben a komplikált migrénes rohamok egyike során az arteria cerebri posterior elzáródása alakult ki maradandó látótérkieséssel. Kiemelik a maradandó tünetekkel járó, ill. „fejfájás nélküli migrénes" esetek jelentőségét a kórkép patomechanizmusának klinikai oldalról történő megközelítésében.

HUN 1985;38(05)

Ideggyógyászati Szemle

1983. OKTÓBER 01.

Az átmeneti globális amnesiáról

DR FERENCZY Mihály, DR MEZŐFI László

A szerzők ismertetik 6 átmeneti globális amnesiás (transiens globális amnesia-TGA) esetüket. Tapasztalataikat az irodalmi adatokkal összevetve a TGA-t, mint syndromát tárgyalják. E szindróma kialakulását az artéria cerebri posterior ellátási területének keringészavarára vezetik vissza.

HUN 1983;36(10)

Ideggyógyászati Szemle

1982. OKTÓBER 01.

Az arteria basilaris dissecáló aneurysmája

HEGEDŰS Katalin, NAGY Géza

A szerzők egy 33 éves nőről számolnak be, akinek arteria basilarisában a jobb arteria cerebri posteriorra is ráterjedő dissectio alakult ki Az arteria carotis internából eredő bal arteria cerebri posterior ép volt. - Röviden összefoglalják az agyi erek dissecáló aneurysmáinak az irodalomban eddig feltételezett okait és az irodalmi adatokat felhasználva tárgyalják a dissectio létrejöttének lehetséges módjait.

HUN 1982;35(10)

Ideggyógyászati Szemle

1980. MÁRCIUS 01.

A periodikus lateralizált epileptiform működészavar klinikai jelentőségéről

DR TARISKA Péter, DR RAJNA Péter, DR GERÉBY György

A szerzők ismertetik a periodikus EEG jelenségek közül a periodikus lateralizált epileptiform működészavar irodalmának fő megállapításait. Az EEG jelenségek bemutatása után figyelmet fordítanak az elektroklinikai korrelációra. Négy beteg esetét és sorozatos EEG felvételeit ismertetve két elektroklinikai tünetcsoportot vélnek elkülöníthetőnek: érhatárterületi ischaemia 1. az artéria cerebri media és posterior; 2. artéria cerebri anterior és media ellátási területe között. Felteszik, hogy a periodikus lateralizált epileptiform működészavar alapjában agyi átáramlási zavartól ered, olyan társuló, múló — általános és helyi — anyagcsere egyensúlyi zavar hatására, ami képes excessziv helyi agyi kisüléseket okozni viszonylag rendezett kóros EEG mintát produkálva. Az EEG minta időleges ismétlődésének az agy destruktív folyamata sem nem feltétlen előzménye, sem nem következménye.

HUN 1980;33(03)

Ideggyógyászati Szemle

1968. ÁPRILIS 01.

A mesodiencephalis határvidék praetectalis-paraventricularis lágyulásának tünetei

HALÁSZ Péter, ÓVÁRY Imre, HIDASI József

A felfelétekintési bénulásért a juxtacommissuralis paraventricularis regiót ellátó retromamillaris perforáló ágak érellátási területében bekövetkezett ischaemiat tehetjük felelőssé. A felfelétekintési bénulás és ezen érterület kapcsolatára megelőzően már Környey felhívta a figyelmet. Úgy gondoljuk tehát, hogy az artéria cerebri posterior legkezdetibb szektorából eredő interpedun cularis perforáló ágak területében bekövetkező szektoriális vérellátási zavar lehetséges tünetei közzé a felfelétekintési bénulást is oda kell sorolni.

HUN 1968;21(04)

Ideggyógyászati Szemle

1964. OKTÓBER 01.

Az artéria cerebelli inferior posterior elzáródásának tüneteivel jelentkező artéria vertebralis thrombosis esetei. Az artéria vertebralis elzáródásáról

DR DÉNES László

Két esetben az a. vertebralis IV. szakaszának thrombosisos folyamata következtében klasszikus Wallenberg-syndroma (hangszalag-paresissel) keletkezett. Az első esetben a thrombus nem terje'dt rá az azonos oldali a. spinalis anteriorra, így paramedián-tünet nem keletkezett. A második esetben anatómiai variáció következtében (csak ellenoldalon volt a. spinalis anterior) nem jöhetett létre paramedián laesio. A nemzetközi irodalom és saját eseteink alapján le kell szögeznünk, hogy a laterális oblongata syndroma az esetek döntő többségében az a. oerebelli inferior posteriorban bekövetkezett keringési insufficientia eredménye. Ez független attól, hogy az a. vertebralis záródott el, vagy maga az a. cerebelli inferior posterior.

HUN 1964;17(10)

Ideggyógyászati Szemle

1963. MÁJUS 01.

Az a. cerebelli inferior posterior elzáródásának kórbonctanilag igazolt esetei. A két tipusú bulbári s lateralis syndromáról

DÉNES László, PERNECZKY Mária

Két klinikailag klasszikus Wallenberg-syndromának megfelelő esetünkben az a. cerebelli inf. post. thrombosisos elzáródásának diagnosisát állítottuk fel. Mindkét esetben a kórbonctani lelet igazolta, hogy az észlelt lateralis syndromát az a. cerebelli inf. post. thrombosisos elzáródása okozta. Az irodalmi adatok és saját régebbi észleléseink a nyúltvelő lateralis területeinek vérellátási sajátosságával megegyezően arra utalnak, hogy van felső lateralis oblongata syndroma (a. fossae bulbi elzáródása) és alsó, az a. cerebelli inf. post. elzáródásából származó lateralis oblongata syndroma. Ezen utóbbi tünetegyüttesben hangszalag paresis van, ennek megfelelően eseteinkben a nucl. ambiguus középső és alsó szakaszának súlyos laesióját igazoltuk.

HUN 1963;16(05)