Részletes keresés

Kérjük, állítsa be a paramétereket!


 

Találatok száma: 2602

Hypertonia és Nephrologia

2020. NOVEMBER 04.

Hyperkalaemia V. rész

DEÁK György, PATÓ Éva, KÉKES Ede

Az amerikai Food and Nutrition Board javaslata szerint egészséges egyének számára napi 4,7 g a megfelelő mennyiségű káliumbevitel. A WHO napi 3,9 g káliumbevitelt tanácsol annak érdekében, hogy csökkenjen a vérnyomás és kisebb legyen az ischaemiás szívbetegség, stroke, illetve általában a cardiovascularis betegségek megjelenésének kockázata. A legújabb összegző elemzések alapján, krónikus vesebetegség (KVB) esetében a korai stádiumokban – hyperkalaemia-kockázat fennállása nélkül – nem szükséges a káliumbevitel korlátozása, azonban 3 g/nap alá kell vinni a bevitelt >5,3 mmol/l szérumkáliumszint esetén.

Hypertonia és Nephrologia

2020. NOVEMBER 04.

A stresszkezelés szerepe a hypertonia gondozásában és a cardiovascularis betegségek kezelésében

SOMOGYI Éva, KISS Zoltán, STAUDER Adrienne

A tanulmány célja a stressz és a hypertonia, illetve a cardiovascularis betegségek kapcsolatának áttekintése, valamint egy Magyarországon is elérhető, a stresszkezelést segítő, bizonyítottan hatékony magatartásorvoslási program bemutatása. Számos, a patogenezist és a klinikai végpontokat vizsgáló tanulmány bizonyítja a cardiovascularis megbetegedések és a pszichoszociális tényezők (ideértve a mentális betegségek egyidejű fennállását, egyes személyiségtényezőket vagy éppen a társas környezetet) szoros összefüggését. Ezzel összhangban az Európai Kardiológiai Társaság 2016. évi szakmai irányelvei I.A szintű ajánlásként tartalmazzák a pszichoszociális problémák azonosítását és magatartásorvoslási módszerekkel történő kezelését. A szakmai irányelvek minél szélesebb körű, átfogó gyakorlati alkalmazása elengedhetetlen a cardiovascularis kockázat csökkentése érdekében. Ennek fontos eleme a klinikumban dolgozó szakemberek képzése, a multidiszciplináris együttműködés erősítése, és a magatartásorvoslási beavatkozások integrálása a mindennapi ellátásba. A Williams Életkészségek® program egy nemzetközi, Magyarországon is széles körben elérhető stresszkezelő, kommunikációs készségfejlesztő program. Fő célkitűzése olyan egyszerű, a mindennapi életben alkalmazható megküzdési készségek elsajátítása, amelyek lehetővé teszik a pszichoszociális stresszhelyzetek sikeresebb kezelését, valamint a testi és lelki feszültségszint tudatos csökkentését. Cardiovascularis betegségben szenvedőknél javul a kimenetel és az életminőség. Az egészségügyi dolgozók számára kiemelten javasolt az átlagosnál magasabb stresszterhelés és a kiégés kockázatának csökkentésére. A gyógyítók és pácienseik együttműködése során a stressz mindkét felet érintheti. A Bálint-csoportok pozitívan befolyásolják az orvos-beteg kapcsolatot, segítik a betegségek komplexebb megközelítését, és hatékonyak az egészségügyi dolgozók kiégése elleni küzdelemben.

Hypertonia és Nephrologia

2020. NOVEMBER 04.

A maszkviselés hatása az orvos-beteg kapcsolatra

VONYIK Gabriella, FARKAS Martin, TURNER Andrea, FINTA Ervin, BORSZÉKI Judit

A védőmaszk viselése fontos kiegészítő járványügyi intézkedés a légzőszervi betegségek, így a Covid-19-vírus terjedési kockázatának csökkentésére is. Ezek a maszkok az arcfelület mintegy 60-70 százalékát lefedik, olyan területen, amely elengedhetetlenül fontos a mentális állapotok hatékony verbális és nem verbális kommunikációjához és észleléséhez, ennek következtében bonyolíthatják a társadalmi interakciókat, különösen a klinikai környezetben, ahol a kommunikációs készségek és a jó orvos-beteg kapcsolat nélkülözhetetlenek a minőségi ellátáshoz. A szerzők áttekintik az arcmaszkok hatékony orvos-beteg kommunikációra gyakorolt hatásával kapcsolatos szakirodalmat és kutatási eredményeket, valamint javaslatokat tesznek a nehézségek kompenzálására olyan kiegészítő kommunikációs módozatok bemutatásával, amelyek lehetővé teszik, hogy az orvos-beteg interakciók a pandémia következtében előírt védőfelszerelések és maszkok mögött is jó eséllyel a megszokottól eltérő, mégis hatékony módon működjenek.

Egészségpolitika

2020. OKTÓBER 26.

A légszennyezettség 608 000 forintjába kerül minden átlagos magyar városi lakosnak

A légszennyezettség 1664 eurójába, azaz mintegy 608 000 forintjába kerül minden átlagos magyar városi lakosnak, mutatta ki a témában valaha végzett legnagyobb kutatás. Ez a harmadik legmagasabb költség Európában, csak Románia és Luxemburg áll hazánk előtt.

Hírvilág

2020. OKTÓBER 21.

Új irányelv: a kétlépcsős inkontinencia-ellátás szolgálja a beteg érdekét

Megújult az inkontinencia irányelv, amelyben az érintett szakmák képviselői ismét megfogalmazták, hogy az inkontinencia diagnosztikáját és ellátási folyamatát két lépcsőben kell megvalósítani, ez szolgálja leginkább a betegek érdekeit is.

Hírvilág

2020. OKTÓBER 16.

Okos eszközök – szerepük van a diagnosztikában

Valamennyi hitelesített mobil eszköznek fontos helye van a korai diagnosztikában. A legújabb kardiológiai irányelvek szerint elfogadott és már nélkülözhetetlen részei a korai, de akár előrehaladott betegségek felismerésnek. A szívritmuszavar felismerésének, kontrolljának egyik legfontosabb szereplőjévé váltak. Ma 300 ezer érintett, de a becslések szerint 30 év múlva számuk megháromszorozódik.

Hírvilág

2020. OKTÓBER 14.

Zöldséges sült hal lett a tökéletes családi vacsora

A legjobb, diabétesszel élők étrendjébe illeszthető receptekre hirdetett nyilvános pályázatot a Cukorbeteg Egyesületek Országos Szövetsége (CEOSZ). A gyors és egészséges családi vacsorák döntőjébe jutott legígéretesebb receptek között egy zöldséges sült hal vitte el a pálmát a töltött cukkini és a spenótos nokedli elől.

Hírvilág

2020. OKTÓBER 04.

Szeptember 15-e a Limfóma Világnapja

Minden év szeptember 15-e a Limfóma Világnapja. Ennek alkalmából a Magyar Rákellenes Liga ismét biciklis felvonulással kívánja felhívni a figyelmet a betegségre, annak tüneteire és a korai diagnosztizálásra.

Ideggyógyászati Szemle

2020. SZEPTEMBER 30.

[A navigációban és memóriában szerepet játszó főbb hippocampalis sejttípusok]

KRABOTH Zoltán, KÁLMÁN Bernadette

[A hippocampalis formáció navigációban és memóriában be­töltött szerepét a 20. század második felére fokozódó érdek­lő­dés övezte, ami részben Henry G. Molaison esetére vezet­hető vissza, aki bilaterális medialis temporalis lobectomián esett át epilepsziája kezelése végett. A kezelést követően egy­ér­tel­művé vált, hogy az eltávolított entorhinalis kéreg és a hippocampus jelentős része elengedhe­tetlen a memória kiala­kí­tásában, ami számos kutatót ösztönzött e régiók további vizsgálatára. A hippocampalis „place” sejtek vagy helysejtek ké­sőbbi felfedezése vezette be számos más funkcionális sejttípus és neuronalis hálózat leírását a Papez-körben, amelyek kulcs­szerepet játszanak a memóriafolyamatokban és a tér-idő in­for­mációk kódo­lásában (sebesség, fejirány, határok, grid, ob­jektum-vektor stb.) Ezen sejttípusok mind­egyike egyedi tulaj­don­ságokkal rendelkezik, és együttesen alkotják az úgyne­ve­zett „agyi GPS-t”. E közlemény célja, hogy bemutassa a limbicus rendszerben, különösképpen a temporalis lebenyben ta­lálható sejttípusokat és neuronalis hálózatokat, melyek gyak­ran áldozatai különböző patológiai elváltozásoknak. A korai felfedezések eredményei mellett áttekintjük a leg­frissebb megfigyeléseket is, és rávilágítunk arra, hogy a hippocampalis for­máció legfőbb sejttípusai milyen szereppel bírnak a térbeli navi­gációban és a memóriafolyamatokban. Az utóbbi né­hány évtizedben számtalan új, funkcionálisan elkülöníthető sejttípust írtak le ebben a régióban, de valószínűleg továbbiak még felfedezésre várnak. Az idegrendszeri betegségek jobb megértése érdekében hasznos lehet mélyebb betekintést nyer­ni a dinamikusan bővülő idegtudományi irodalomba. A me­móriafolyamatokat és a térbeli navigációt érintő betegségek jelentős közegészségügyi terhet képvi­selnek, és öregedő társadalmunkban a helyzet folyama­tosan romlik. Ez különösen ösztönzően hat ennek az agy­területnek a pontosabb megismerésére és funkcio­nális feltérképezésére.]