Egészségpolitika

A légszennyezettség 608 000 forintjába kerül minden átlagos magyar városi lakosnak

2020. OKTÓBER 26.

A légszennyezettség 1664 eurójába, azaz mintegy 608 000 forintjába kerül minden átlagos magyar városi lakosnak, mutatta ki a témában valaha végzett legnagyobb kutatás. Ez a harmadik legmagasabb költség Európában, csak Románia és Luxemburg áll hazánk előtt.

Az Európai Népegészségügyi Szövetség (European Public Health Alliance - EPHA) ma publikált jelentése „forintosította” a három leginkább egészségkárosító légszennyező anyag (lebegő részecskék, ózon, és nitrogén-dioxid) okozta olyan károkat, mint az elkerülhető, korai halálozás, orvosi kezelések költsége, kiesett munkanapok és egyéb egészségügyi költségek.

A „Health costs of air pollution in European cities and the linkage with transport” című tanulmány az összes uniós országot, valamint az Egyesült Királyságot, Norvégiát és Svájcot, lefedően 432 várost vizsgált. A légszennyezés költségei mindösszesen évi 166 milliárd eurót (azaz több mint 60 billió forintot) tesznek ki, azaz városonként átlagosan 385 millió eurót (140 milliárd forintot), illetve fejenként átlagosan 1300 eurót (474 500 forintot). Azok szembesülnek a legnagyobb költségekkel, akik a legnagyobb európai városokban élnek a népsűrűségnek és magasabb kereseteknek és kiadásoknak köszönhetően. De a közép- és kelet európai városok ezt a tendenciát megtörve, rosszabb helyezést értek el, a különösen rossz levegőminőségüknek köszönhetően. Ezért például a bukaresti lakosok „fizetik” a legtöbbebet, 3004 eurót, míg a szennyeződésektől mentes Santa Cruz de Tenerife lakosok a legkevesebbet, 382 eurót.

A CE Delft által készített tanulmány legnagyobb a maga nemében mind a vizsgált városok száma, mind a figyelembe vett szennyező anyagokat tekintve. A kutatók az Eurostat és a hivatalos mérőállomások adatait használták az okozott károk és az ebből eredő betegségek költségeinek kiszámításához. (A kutatásból kizárták a beltéri levegőszennyezés hatásait, ami szignifikáns oka számos megbetegedésnek)

A magyarországi adatok alapján a légszennyezettség 1664 eurójába, azaz mintegy 608 000 forintjába kerül minden átlagos magyar városi lakosnak.

A légszennyezés a környezeti hatásokkal összefüggő korai halálozás fő oka az Európai Környezetvédelmi Ügynökség adatai szerint. A probléma értelemszerűen jelentősebb a városokban, ahol az Unió állampolgárainak kétharmada él. Az adatok alapján az európai városok kétharmada megszegi a WHO által megállapított egészségügyi határértékeket. A lebegő részecsék (PM), a nitrogén-dioxid (NO₂) és ózon (O₃) évente mintegy 400.000 európai halálesetért felelősek.

Az EPHA most bemutatott tanulmánya az elérhető legfrissebb, még a COVID-19 pandémia kitörése előtti adatok alapján készült. Mivel a kialakult betegségek és a halálozás felelősek a költségek zöméért, és folyamatosan nő a légszennyezettség, valamint a súlyos COVID esetek közötti összefüggéseket alátámasztó bizonyítékok mennyisége, így ma már e számok még magasabbak lehetnek mint a tanulmányban.

Az EPHA főtitkára Sascha Marschang elmondta: „A tanulmányunk feltárja, hogy a mérgező levegő milyen károkat okoz az emberek egészségében, és milyen hatalmas egészségügyi egyenlőtlenségek vannak az európai országok között és azokon belül. A helyzetet nagymértékben befolyásolhatnák a megfelelő közlekedési politika, és a városok csökkenthetnék a költségeiket a nulla kibocsátású városi mobilitásra történő átállással. A kormányoknak és az Európai Uniónak szem kellene előtt tartaniuk ezen költségeket a közlekedéspolitika terén annak érdekében, hogy ezzel is támogassák, ne pedig akadályozzák a Covid-19 járványból történő egészséges felépülést.”

A szálló por (ún. lebegő részecskék) okozza a költségek zömét, 82,5 százalékát, ezt követi a nitrogéndioxid (15% – főként gépjármű forgalom) és az ózon (2,5%). De az arányok városonként jelentősen eltérnek. Például míg a kelet európai régióban a legmagasabb a légszennyezés miatti halálozás aránya, addig Dél-Európában legmagasabb a krónikus betegségek kialakulásának aránya.

„A friss, szennyezésektől mentes levegő elérése minden magyar állampolgár elemi joga. Sajnálatos módon, Magyarország légszennyezettségi adatai az európai rangsor vége felé foglalnak helyet. Mindez azt jelenti, hogy az elkövetkező évtizedben a magyar állampolgárok kisebb eséllyel élnek jó életminőségben, mint európai társaik. Szeretnénk felhívni a helyi városi önkormányzatok, valamint a Kormányzat figyelmét, hogy a helyzet sürgős beavatkozást kíván, beavatkozás nélkül a magyar családok tízezreinek sorsa fordulhat rosszabbra.” hangsúlyozta Koltai Tünde a Betegszervezetek Magyarországi Szövetségének elnöke

Egy korábbi EPHA-jelentés szerint a közlekedés a városi légszennyezés fő forrása, ami 2016-ban 67-80 milliárd euróba került az EU-28 országokban. Ez a tanulmány egyben arra is rámutatott, hogy még a közlekedési szokásokban és a kapcsolódó városi politikában történő kis változtatások is jelentős javulást hozhatnak a költségekben.

Például az átlagos munkába járási idő 1 százalékos növekedése 0,29%-kal növeli a 10 mikronnál kisebb lebegő részecskék (PM10), és 0,54%-kal nitrogén-dioxid NO2 szennyezés okozta költségeket. A városban lévő autók számának 1 százalékos növekedése pedig a légszennyezés okozta költségeket növeli meg majdnem 0,5 százalékkal.

Az EPHA felszólítja a politikai döntéshozókat, hogy csökkentsék a kőolajalapú szállítást a fenntarthatóbb, aktív és nulla kibocsátású alternatívákra, mint példáiul a gyaloglás, kerékpározás, vagy az e-mobilitáson alapuló megoldásokra.

Az egyes vizsgált városok részletes adatai, az alábbi linken elérhető interaktív felületen böngészhetőek: http://server1.deluxehosting.nl/temp/Uqht1CfUWHV5yuBG0VVp/

Forrás: Betegszervezetek Magyarországi Szövetsége


HOZZÁSZÓLÁSOK

0 hozzászólás

A rovat további cikkei

Egészségpolitika

Oltásellenesség - a 10 legnagyobb egészségügyi veszély egyike

Az Egészségügyi Világszervezet (World Health Organization, WHO) újabb 5 éves tervében összegyűjtötte az egész világot érintő egészségügyi veszélyeket. A lista az oltásokkal megelőzhető fertőzések elterjedésétől a gyógyszereknek ellenálló kórokozókon és a túlsúlyon át a környezetszennyezésig és a klímaváltozásig számos komoly és sürgős megoldásra váró problémát ölel fel. Ezzel közel egy időben, Amerikában több mint 26 ezer iskolásnak nem engedték meg az iskolakezdést, mert nem voltak beoltatva. Magyarországon a védőoltási rendszer szinte egyedülálló.

Egészségpolitika

A szakdolgozói hiánynak az egészségük látja kárát

12 hónapból 13,5-et dolgoznak, táppénzre és orvoshoz szinte sohasem mennek. A nagyfokú stressz és a sokszor ember feletti munkaterhelés romboló hatását gyakorta káros szenvedéllyel próbálják orvosolni. A felmérések szerint a szakdolgozóktöbb mint 80 százalékakrónikus betegséggel küzd, sokan akár két-hárommal is.Kifejezetten nagy számban fordulnak elő az ízületi,a szív- és érrendszeri betegségek, a visszértágulat, a migrén, az alvászavarok, valamint a lelki és érzelmi problémák. Az egészségügyben dolgozók lelki és fizikális állapota ironikusmódon gyakorta rosszabb, mint az általuk ellátott betegeké.

Egészségpolitika

Már a csecsemőknél is diagnosztizálható a lelki zavar

Szülés körüli depresszió, az újszülött alvási, étkezési, figyelem zavara, a sok sírás, megannyi jelzés, amivel foglalkozni kell. A korábbi teóriákkal szemben nemcsak két éves kor után, hanem már egészen korai időszakban is figyelni kell és diagnózis is felállítható a kisbaba lelki problémájáról. A témában először rendeztek a napokban nemzetközi konferenciát Magyarországon, ahol több mint 240 előadást tartottak az érintett területek neves szakemberei.

Egészségpolitika

Simon Gergely kilépett a Növényvédelmi Bizottságból

A Greenpeace Magyarország képviselője nyolc éve tagja a Növényvédelmi Bizottságnak. Szerinte ez idő alatt hazánk szinte minden fajsúlyos, növényvédő szerekkel kapcsolatos vitában (glüfozát, neonikotinoidok, légi permetezés) a nagyipari mezőgazdasági és vegyszergyártó lobbicsoportok álláspontját támogatta.

Egészségpolitika

Az Európai Uniónak hatékonyabb eszközökre van szüksége a közegészségügyi vészhelyzetetek kezelésére

A koronavírus-járvány megmutatta, hogy az Európai Uniónak hatékonyabb eszközökre van szüksége a közegészségügyi vészhelyzetetek kezeléséhez, fogalmaz az Európa Parlament pénteki állásfoglalása.

Kapcsolódó anyagok

Hírvilág

Mennyit ér a vesém?

A miért illegális a szervkereskedelem? című interjúban Bognár Gergely bioetikus felvázolja e kérdéskör jelenségeit.

Hírvilág

Hasnyálmirigyrák - az alattomos gyilkos Meghalt Patrick Swayze

Orvosai tavaly diagnosztizálták Patrick Swayze betegségét. A kezeléseknek köszönhetően talpra állt, és hónapokig forgatta a "The Beast" c. új televíziós sorozatot. Önéletrajzi könyvet készült írni közösen feleségével.

COVID-19

COVID-19: gasztrointesztinális tünetek

A szerzők szerkesztőségi levél formájában hívják fel a figyelmet arra, hogy a 2019 decembere óta világjárvánnyá lett coronavírus betegség 2019 (COVID-19) okozója, az új coronavirus (SARS-CoV-2) az ismert légzőszervi panaszok mellett gasztrointesztinális tüneteket is okozhat. Enyhe tünetekről van szó: émelygés, hányinger, nem súlyos hasmenés, melyeknek összefüggését a járvánnyal gyakran nem ismerik fel, jóllehet egyértelműen kimutatható a SARS-CoV-jelenléte a tápcsatornából vett biopsziás anyagban éppúgy, mint a székletben. Az emésztőszervi tünetek megelőzhetik a légúti tüneteket. A kezdeti tünetek felismerése nagy jelentőségű, mert lehetővé teszi a fertőzés korai diagnózisát és a beteg izolálását, még a léguti tünetek megjelenése előtt. Jelenleg nem tisztázott fontos szempont a fertőzőképesség megállapítása a gasztrointesztinális COVID-19 eseteiben.

Klinikum

Az inzulinrezisztencia gyógyszeres kezelése

Az inzulinrezisztencia több betegség, szindróma pathogenezisében részt vesz, ezek közül a legfontosabb a metabolikus szindróma, a 2-es típusú cukorbetegség, a polycystás ovarium szindróma

COVID-19

A COVID-19-el fertőzött betegek kórházi kibocsátásának feltételei

Avagy mikor hagyhatja el a beteg a kórházat és mikor érhet véget az otthoni karantén? Az Európai Betegségmegelőzési és Ellenőrzési központ (ECDC) az EU/EGT-tagállamok felkérésére készített útmutatása azokra a szempontokra tesz ajánlásokat, amelyek alapján az igazoltan COVID-19-fertőzött beteg biztonságosan (azaz fertőzésveszély nélkül) kibocsátható a kórházból, vagy megszüntethető otthoni izolációja.