Részletes keresés

Lege Artis Medicinae

2011. MÁRCIUS 20.

Az orális antikoagulálás új lehetősége a kardiogén eredetű stroke prevenciójában - Fókuszban a RE-LY vizsgálat

SZAPÁRY László

A kardiogén eredetű stroke-ok leggyakoribb oka a pitvarfibrilláció. E ritmuszavar gyakorisága az életkorral meredeken nő, az idős lakosság 10%-át érinti. A pitvarfibrilláció következtében kialakuló stroke legtöbbször súlyos, mortalitása magas.

HUN 2011;21(03)

Ideggyógyászati Szemle

2011. JANUÁR 30.

Paroxysmalis kinesogenicus dyskinesia

VADÁSZ Dávid, KLIVÉNYI Péter, VÉCSEI László

A paroxysmalis kinesogenicus dyskinesia (PKD) ritka neurológiai betegség, melynek diagnózisa az anamnézisen és a klinikai képen alapul. A diagnosztikai kritériumok viszonylagos egyszerűsége ellenére a korrekt diagnózis gyakran késve, vagy egyáltalán nem születik meg. A betegség pontos genetikai háttere az intenzív vizsgálatok ellenére egyelőre nem tisztázott.

HUN 2011;64(01-02)

LAM Extra Háziorvosoknak

2010. OKTÓBER 25.

Modern béta-blokkoló kezelés a kardiológus szemével

ÉDES István

Néhány nagy, véletlen besorolásos vizsgálat (LIFE, ASCOT) publikációját követően az utóbbi években kétségbe vonták a béta-blokkolók hypertoniában történő alkalmazásának előnyeit. A klinikai vizsgálatok alapján feltételezték, hogy a hypertonia kezelésére adott béta-blokkolók kevésbé hatékonyak a stroke prevenciójában. Feltételezték, hogy a régi típusú béta-blokkolók (atenolol) anyagcserehatása kedvezőtlen (inzulinszenzitivitás, lipidparaméterek) és többek között ez okozhatja a klinikai végpontokban észlelt eltéréseket. Az utóbbi évek nagyszámú klinikai tanulmányai és metaanalízisei alapján egyértelművé vált, hogy a vérnyomáscélértékek elérése a legfontosabb feladat, amit általában kombinációs kezeléssel tudunk megvalósítani. Kevésbé lényeges a gyógyszerek szoros protokoll alapján történő megválasztása. Általánosságban kijelenthető, hogy a béta-blokkolók továbbra is az egyik legfontosabb gyógyszercsoport marad a hypertonia kezelésére.

HUN 2010;2(04)

Lege Artis Medicinae

2010. AUGUSZTUS 20.

Modern béta-blokkoló kezelés a kardiológus szemével

ÉDES István

A nebivolol egyértelműen semleges mind az anyagcsere-paraméterekre, mind a balkamra-funkcióra. Az esetek többségében jó tolerálhatósága és kedvező mellékhatásprofilja miatt kiváló terápiás alternatívát kínál.

HUN 2010;20(08)

Ideggyógyászati Szemle

2009. JÚNIUS 02.

PhD-tézisek Stroke-prevenció: a carotisstent-behelyezés szerepe és az antithromboticus kezelés gyakorlata

SZTRIHA László

A stroke világszerte az egyik vezető halálok, és a tartós rokkantság egyik legfontosabb előidézője. Magyarországon évente mintegy 50 000 kórházi felvételre kerül sor akut stroke miatt. A stroke-ok 85%-a ischaemiás eredetű. Az ischaemiás stroke jó néhány kockázati tényezője nem befolyásolható. Ezek közé tartozik az életkor, a nem, a származás és a genetikai háttér. A befolyásolható faktorok közé tartozik a hypertonia, a diabetes mellitus, a dyslipidaemia, a dohányzás, a pitvarfibrilláció, a carotisszűkület, az elhízás és a fizikai inaktivitás.

HUN 2009;62(05-06)

Ideggyógyászati Szemle

2006. NOVEMBER 30.

Az időskori stroke epidemiológiája

POZSEGOVITS Krisztián, KAZUO Suzuki, NAGY Zoltán

A fejlett ipari országokban a lakosság átlagos élettartamának növekedése miatt egyre gyakrabban találkozunk nagyon idős korú (≥85 év) betegekkel. Jelenleg Japánban a leghosszabb a várható élettartam, így itt jól vizsgálható az igen idősek stroke-ja. Kevés, kis mintaelemszámú cikkből már tudható, hogy ebben a korcsoportban az elszenvedett cerebrovascularis betegség statisztikai jellegzetességei jelentősen különböznek a fiatalabbakétól.

HUN 2006;59(11-12)

Lege Artis Medicinae

2005. SZEPTEMBER 20.

Tudományos tallózó

Összefüggés az alkoholfogyasztás és a pitvarfibrilláció között Frost L, et al. Arch Intern Med 2004;164:1993-8. Nagy mennyiségű alkohol fogyasztása pitvarfibrillációt válthat ki (úgynevezett hétvégi szív szindróma). De növeli-e a pitvarfibrilláció kockázatát a rendszeres, mérsékelt alkoholfogyasztás? Ennek tisztázására a szerzők prospektíven követtek 47 949 vizsgálati alanyt, akik nem szenvedtek ismert endokrin vagy cardiovascularis betegségben (a hypertonia kivételével).

HUN 2005;15(08-09)

Lege Artis Medicinae

2004. ÁPRILIS 21.

Thromboemboliás betegségek és véralvadásgátlás Indikációk, lehetőségek, gyakorlati problémák

SAS Géza

A kis molekulatömegű (LMW) heparinok széles körű alkalmazása hazánkban is elősegítette a thromboemboliák megelőzését és kezelését. Elterjedésük főleg egyszerű klinikai alkalmazásuknak és az előállító cégek aktív promóciójának köszönhető. A „szükségtelenné váló” laboratóriumi kontroll (valójában annak hiánya) különösen a terápiás alkalmazás során okozhat olykor súlyos szövődményeket (vérzést, thromboemboliát stb.).

HUN 2004;14(04)

Lege Artis Medicinae

2003. ÁPRILIS 20.

A pacemakerkezelés klasszikus és új indikációi

VERESS Gábor

A klasszikus pacemaker-indikációk mellett az utóbbi években újabbak jelentek meg. Így például sikerrel alkalmazzák a pacemakerkezelést hypertrophiás cardiomyopathiában, szívelégtelenséghez vezető dilatatív cardiomyopathiában, pitvarfibrilláció megelőzésére és hosszú-QTszindrómában.

HUN 2003;13(03)

Lege Artis Medicinae

2002. MÁRCIUS 20.

Antracyclinkezelésre visszavezethető restriktív cardiomyopathia

HELTAI Krisztina, SZABÓKI Ferenc

A szerzők húsz évvel korábban alkalmazott adriablastinkezelést követően kialakult restriktív cardiomyopathia és következményes ritmuszavarok esetét mutatják be.

HUN 2002;12(03)