Részletes keresés

Kérjük, állítsa be a paramétereket!


 

Találatok száma: 127

Ideggyógyászati Szemle

1990. JÚLIUS 01.

Az agyi vazomotor reaktivitás változása ictus cerebrovascularist követően

DR NYÁRY István, DR VAJDA János, DR ENDRES Mária, DR BORBÉLY Katalin, DR DEÁK György, DR SZIKORA István, DR PÁSZTOR Emil

Az agykeringés klinikai vizsgálatából leszűrt tapasztalatok egyre inkább arra mutatnak, hogy az agy szöveti perfúzió állapotának, de még inkább a rezerv kapacitás felmérésének érzékenyebb indi1kátora az agyi erek reakciókészségének meghatározása, mint a nyugalmi áramlásadatok.

Ideggyógyászati Szemle

1981. MÁJUS 01.

Egészséges személyek szorongásos állapotának vizsgálata az EEG és a State-Trait Anxiety Inventory (STAI) teszt elemzésével

CZENNER Zsuzs, RÁCZ József

A szerzők 18 egyetemi hallgató vizsga előtti szorongásos állapotát vizsgálták 1—2 hónappal későbbi nyugalmi állapotukhoz viszonyítva, önkontrollos jelleggel, az EEG egyes frekvenciáihoz tartozó teljesítményértékek, valamint a STAI teszt elemzésével. Megállapították, hogy a szorongásváltozás nagyobb mértékét mutató alcsoport, amely egyben az akut szorongás nagyobb mértékét is mutatja a másik alcsoporthoz és a magyarországi standardhoz viszonyítva, az EEG egyes frekvenciáihoz tartozó teljesítményértékek vonatkozásában eltérően viselkednek, elsősorban frontális területen. Ugyanennél az alcsoportnál a szorongáshányadosok növekedése (relatív szorongásváltozás) együttjár az alfa és béta tartomány magasabb frekvenciáin szorongásos és kontroll állpotban mért amplitúdóhányadosok növekedésével frontális és okcipitális területen, illetve az alfa tartomány összevont amplitúdóhányadosának növekedésével a frontális területen. Tehát a pszichológiai módszerrel elkülönített, a szorongásváltozás különböző mértékét mutató két alcsoportnak a szorongásos állapotban eltérő EEG tevékenység felelt meg.

Ideggyógyászati Szemle

1976. MÁRCIUS 01.

Az alvás-ébrenlét cerebralis elektromos tevékenységének teljesítménysűrűség és frekvencia spektrum jellegzetességei

TOMKA Imre, NAGYPÁL Tibor, SIPOS Kornél, BODÓ Mihály, LIPTÁK Tamás

A szerzők teljes éjszakai poligráfiás vizsgálatot végeztek 11 egészséges kísérleti személyen. Az EEG aktivitást 6 agyterűlétről mágneses szalagon rögzítették. Műtermék mentes 50 sec-os időtartamú elektromos aktivitásból korreláció analízist és teljesítménysűrűség spektrumokat készítettek. Vizsgálták az éber nyugalmi állapot, valamint a különböző alvásfázisok frekvencia spektrumát és teljesítménysűrűség jellemzőit.

Ideggyógyászati Szemle

1974. MÁRCIUS 01.

Hyperventilatio és Evipan narcosis alatt rögzített emberi agyi elektromos tevékenység korreláció analysise

DR. NAGY Aladár, DR. SARKADI Ádám, DR. TOMKA Imre

1. A szerzők autó- és kereszt-korreláció analysissel vizsgálták 9, tisztázatlan aetiologiájú epilepsiás és 6, extracerebralis megbetegedésben szenvedő, ideg- sebészeti beteg a) nyugalmi; b) három perces hyperventilatio és c) Evipan narcosis alatti agyi elektromos tevékenységét, symmetrikus parietooccipitalis elvezetésben. 2. Az EEG visualis értékeléséhez képest újdonságként az autokorrelogramokból megállapítható, hogy az epilepsiás betegeknél a tevékenység általában asymmetricus volt, a hyperventilatio és az Evipan terhelés egyaránt az eleve irregularisabb tevékenységet tette hamarabb zaj-jellegűvé. Evipan narcosis alatt thetha nagyságrendű összetevők statisztikailag jelentős mértékben átmenetileg sem jelentkeztek. A narcosis mélyülésével igen alacsony relatív teljesítménnyel korrelábilis lassú összetevő jelent meg. 3. Kereszt-korrelációval physiologiás körülmények között 10 msec.-on belül asynchron lehet a két félteke közös domináns frekvenciája. Hyperventilatióra ez a különbség nem változik, Evipan narcosis a differenciát kiegyenlíti. A narcosis során az éber domináns frekvenciának megfelelő összetevő hosszú ideig jelentős közös komponensként észlelhető, emellett az újonnan megjelenő lassú tevékenység is számottevő kereszt-korrelábilitást mutat. 4. A szerzők arra a következtetésre jutnak, hogy a hyperventilatio és az Evipan narcosis, — eltérő mechanizmus útján — a cerebralis regulatiós folyamatok károsodására, ezen keresztül a functio-zavar helyére utalhatnak. Az Evipan narcosis az agyi elektromos activitas synchronisatiós folyamatának legalább két mozzanatát érinti.

Ideggyógyászati Szemle

1970. JÚLIUS 01.

Frekvencia analysis, amphetaminnal és chlorpromazinnal kezelt patkányok nyugalmi és terheléses EEG felvételén

DR. FARKAS Ildikó, DR. DÉS Illés

A szerzők frekvencia analysisnek vetették alá a patkányokról nyugalomban, valamint 5 és 11-es stroboscop frekvencia mellett készült EEG felvételeket. Követés esetén a megfelelő hullámsávban és a felharmonikus tartományokban emelkedik az amplitúdó. A változást a stroboscopos és nyugalmi felvétel értékeinek arányával számszerűen lehet jellemezni. Az amphetamin 0,25 és 1 mg/kg dosisban csökkentette mind az EEG mind az egyes sávok amplitúdó integrál értékét. A stroboscopos felvételen a gyors béta2 és gamma sávban a kisebbik adag hatására az amplitúdó integrál nőtt. A chlorpromazin 4 mg/kg dosisban mindegyik sávban, a 2 mg/kg csak a béta2 és gamma sávban okozott emelkedést. Értékelték a szerzők az egyes sávok közötti arányokat, mely a közlési módot egyszerűsíti, azonban ez az információk elvesztésének lehetőségét növeli.

Ideggyógyászati Szemle

1963. MÁJUS 01.

A synkopekról 19 eset elemzése alapján

DÚS Vince

Összefoglalóan megállapíthatjuk, hogy 1. a 3 epilepsiával szövődött eset kivételével a nyugalmi elektromos tevékenység, ha kóros is, nem látszik specificusnak és nem hozható kapcsolatba a synkopéval; 2. a synkope, bár az esetek többségében önálló kórkép, társulhat epilepsiával (1. és 2. eset), sőt — feltételezésünk szerint – epilepsia kiváltója lehet (3. eset); 3. eseteinkben az elektrographiás leletek támogatják azt a megállapítást, hogy a rosszúllétek oka, mint már Gastaut és mtsai kimutatták, az asystole vagy bradycardia által okozott agyi anoxya ; 4. 4. esetünkből következik, hogy a köhögési synkope pathomechanismusában a vagocardialis reflexmechanismus szerepelhet; 5. Cardiazolon kívül Megimiddel is lehet synkopet kiváltani. Mai tudásunk szerint az epilepsia és a synkope pathomechanismusa között nincs kapcsolat. Azonban a Cardiazollal és Megimiddel provocált synkope további tanulmányt érdemel abban az irányban, hogy milyen jellegű az a centralis mechanismus, amely a szívműködés felfüggesztéséhez vezet.

Ideggyógyászati Szemle

1961. FEBRUÁR 01.

Acut schizophren psychosisok kóros electroencephalographiás jelenségeinek értékelése

MAGYAR István

Szerző 98 schizophren psychoticus beteg nyugalmi és pentametilentetrazol terheléssel készített EEG vizsgálata alapján foglalkozik e betegségnél észlelhető kóros electromos megnyilvánulások jelentőségével ill. ezek és a betegség kapcsolatával. Vizsgálatait kiegészíti áttekintő frequentiaanalysissel és ismerteti 22 betegnél a betegség indulásakor, annak fennállása alatt és a klinika gyógyulás után sorozatban készített (nyugalmi és provocatios) EEG felvételeken az electromos tevékenység változását. Megállapítja, hogy a nyugalmi felvételeken a dysrhythmiák significans jelentkezést mutatnak. Pentametilen tetrazol provocatiora 41,2%-ban paroxysmalis theta, delta, spike-wawe kitörések jelentkeztek, 32,7%-ban állandó, súlyos dysrhythmia lépett fel már egészen alacsony adag hatására. Feltételezi, hogy a pathologiás electromos megnyilvánulások a schizophren psychosis activitására utalnak, kizárólag az activ tünetek fennállása idején provocálhatók, nem függeneki betegség klinikai formájával és diffus jellegük által jelzik a subcorticalis központok kóros productióinak elsődlegességét a pathomechanismusban.