Részletes keresés

Ideggyógyászati Szemle

1975. MÁRCIUS 02.

Beszámoló a poznani Duna-Sympoziumról

DR. HEINER Lajos

A World Federation of Neurology védnökségével Poznanban 1974. november 14-16 között „Környezeti kémiai és fizikai tényezők hatása az idegrendszerre" címmel Neurologiai, Neuropathologiai és Paediatriai-neurologiai Duna-Symposiumot rendeztek. Elnöke Prof. 111. Wender, nyelve angol és német, a résztvevők száma kb. nyolcvan volt. Eléggé zsúfolt programmal, egy szekcióban, tízperces őadások hangzottak el.

HUN 1975;28(03)

Ideggyógyászati Szemle

1975. MÁRCIUS 02.

BESZÁMOLÓ

DR. AMBRÓZY György

A Symposiumot az Osztrák N europathologiai Munkaközösség és a Neurologiai Világszövetség Neuropathologiai Kutató Csoportja szervezte. A rendezőbizottság tagjai: K. Jellinger, F. Seitelberger (Ausztria) és H. M . Z immerman (USA) professzorok voltak. 12 ország 70 résztvevőjének 49 előadását 11 sectióba sorolták. A 10 perces előadások példás pontossággal hangzottak el, angol nyelven , az Egyetemi Ideggyógyászati Intézet tantermében.

HUN 1975;28(03)

Ideggyógyászati Szemle

1974. DECEMBER 01.

Kórszövettani elváltozások hyperglycinaemiás (methylmalonsav acidaemiás) ikrek központi idegrendszerében

DR. SORSZEGI Pál, DR. LAKATOS Lajos, DR. SZOKOL Miklós, DR. CSORBA Sándor

Szerzők hyperglycinaemiás (methylmalonsav typusu acidaemiás) fiú ikrek központi idegrendszerében talált Leigh-féle subacut necrotizáló leukoencephalopathia kórszövettani jellegzetességeiről számolnak be. A klinikai kép rövid ismertetése után részletesen leírják és ábráikon bemutatják a neuropathologiai leleteket. Foglalkoznak az autosomalis-recessiv öröklés menetű Leigh-féle betegség és enzymopathia pathogenesisével.

HUN 1974;27(12)

Ideggyógyászati Szemle

1973. FEBRUÁR 01.

A központi idegrendszer megbetegedése Behcet-kórban

DR NÁDOR Györgyi, DR GASZNER Péter

A szerzők 46 éves nő és 20 éves férfi neuropathologiai vizsgálatának leleteit közlik. A Behcet-kór 5 hónapos, ill. 5,5 éves fennállása után a Th 8 gerincvelő-segmentum haránt-laesiójának tünetei közt következett be az exitus. A kórszövettani képet a lágyagyhártyák megvastagodása, az erek falának megvastagodása ill. helyenként kereksejtes beszűrődése, gócos necrosisok dominánsan a gerincvelőben, ill. az első esetben az oblongata, másodikban a c. mamillarek magasságáig jellemezték.

HUN 1973;26(02)

Ideggyógyászati Szemle

1971. JANUÁR 01.

VI. Nemzetközi Neuropathologiai Kongresszus

TARISKA István

A VI. Nemzetközi Neuropathologiai Kongresszus 1970. augusztus 31. és szeptember 5. között folyt le Párizsban. Az előadások Maison de la Chimie három előkelő termében, három sectioban hangzottak el. A kongresszus elnöke Jean Emmanuel Gruner professzor, főtitkára Jean Lapresle volt.

HUN 1971;24(01)

Ideggyógyászati Szemle

1970. FEBRUÁR 01.

Meningoencephalitis necrotisans Behcet-féle betegségben

DR. SZENDRŐI Mária, DR. DOMBAY Margit

A szerzők 21 éves ferfi neuropathologiai vizsgálatának leleteit közlik, aki Behcet-kór 3 éves fennállása után meningoencephalitis tüneteiben halt meg. A kórszövettani képet chronikus leptomeningitis, adventitialis kereksejtes beszűrődés és a capsula interna, diencephalon, mesencephalon, pons, nyúltvelő és hippocampus területén számos necrosis jellemezte.

HUN 1970;23(2)

Ideggyógyászati Szemle

1969. OKTÓBER 01.

A neuropathologia helyzete és feladatai

KÖRNYEY István

A neuropathologia szó mai értelmét az utolsó 15-20 év alatt nyerte; ekkor vált egyjelentésűvé az idegrendszer kórszövettanával. Korábban „neuropathologia” a magyar „idegkórtan” értelmében volt használatos. A terminologiai változás visszatérés ahhoz a szokáshoz, amely a kórbonctant és kórszövettant beillesztette a pathologia fogalmába és számos helyen ennek a kettős szakmának és intézeteinek elnevezésében ma is él.

HUN 1969;22(10)

Ideggyógyászati Szemle

1969. OKTÓBER 01.

A subacut encephalopathiák kórszövettanáról

TARISKA István

Szerző neuropathologiai vizsgálatok alapján megállapítja, hogy a Creutzfeldt-Jakob-féle betegség és a hozzá hasonló állapotok csoportokra osztásának kritériumai sem a szövettani elváltozások minősége sem topographiai eloszlása szerint nem eléggé biztosak ahhoz, hogy ellenvetés nélkül végrehajthatók lennének. Az esetek túlnyomó többségében a subacut spongiform encephalopathia szövettani jelei valósulnak meg; a klasszikus Creutzfedt-Jakob-syndroma ritka. Az elváltozások jellege alapján exogen pathogenetikai tényező hatására következtet, amelyek elsődlegesen az astrocyták károsítása révén valósulnak meg. Azokat a szövettani jeleket, amelyek a keringési, oxydatiós vagy értényező pathogenetikai felelősségére utalnak (polusokhoz közeli vagy érhatár területi maximumok) diffuz agyi megbetegedésekben ismeretes általános koponyaüregi dynamikai és nem elsődlegesen kóroki tényezőkre vezeti vissza. Állástfoglal abban a tekintetben, hogy a Creutzfeldt-Jakob-féle betegség a Pick- és Alzheimer-féle betegségtől megkülönböztetendő bántalom. Ennek ellenére vannak elkülönítési nehézségek (körülírt agyi atrophia, argyrophil elváltozások). Egy amyotrophiás dementia esetben a gerincvelő motoros neuronjaiban hyalin inclusiókat észlelt.

HUN 1969;22(10)

Ideggyógyászati Szemle

1968. ÁPRILIS 01.

Az alkoholizmussal kapcsolatos idegrendszeri bántalmak, különös tekintettel a kisagyvelő localizált sorvadására

TARISKA István

Szerző 57 alkoholista egységes szövettani módszerrel feldolgozott központi idegrendszerét vizsgálta. Megállapította, hogy az alkoholizmussal kapcsolatba hozható halálozás száma az utolsó négy évben jelentősen emelkedett, továbbá, hogy a klinikai és kórbonctani-kórszövettani syndromák bonyolultabba váltak. Ismételten észlelt corpus callosum degeneratiót, más „alkoholos neuropathologiai syndromákkal (vermis anterior sorvadás, réteges nagyagykéreg sclerosis, centrális pontin laesiók) együtt. A szabadszemmel (5/57) és a mikroszkóp alatt (17/57) észlelhető kisagyi elváltozások gyakori előfordulása miatt a kisagyi degeneratiónak az alkoholizmussal kapcsolatban nagy fontosságot (epidemiológiai jelentőséget) tulajdonít. Az alkoholistákon a különböző szövettani elváltozással, más-más topographiában és eltérő pathogenetikai hatásokra megjelenő syndromák gyakori társulása miatt szükségesnek tartja az általános alkoholos encephalopathia elismerését. Ez az ismétlődő és chronikus alkohol intoxicatio halmozódó küszöbalatti laesióival diffus idegrendszeri pathogenetikai alaphelyzetet jelent. A különböző „alkoholos” neuropathologiai syndromák, további (fehérje- és vitamin-hiány, vaso-circulatiós, endogen neuronalis stb.) pathogenetikai tényezők társulása estén valósulnak meg.

HUN 1968;21(04)

Ideggyógyászati Szemle

1968. JANUÁR 01.

Neuropathologiai folyamatok kísérletes kiváltása

SÓS József

Az idegrendszerben kísérletesen számtalan módon hozható létre elváltozás. Vitaminhiányok, aminosav forgalmi zavarok, toxikus anyagok bevitele, vagy vascularis károsítás révén a kórfolyamatok széles skálában állíthatók elő. Gyakran lehetséges az EEG finomabb elemzése (Fourier-analysis, frekvencia és amplitudo gépi analysise, desynchronisatio stb.) révén az elváltozást korai szakában megállapítani. Ez a pesticidek által okozott ártalmak felderítésében nagy fontosságú. Nemcsak idegsejt degeneratiók, de myelopathia spinalis is sokféle módszerrel váltható ki. Ez amellett szól, hogy nem specifikus elváltozás, hanem általában a chronikus károsításra bekövetkező morphologiai válasz.

HUN 1968;21(01)