Részletes keresés

Kérjük, állítsa be a paramétereket!


 

Találatok száma: 55

Ideggyógyászati Szemle

1983. AUGUSZTUS 01.

Jumex alkalmazása neuroleptikus parkinsonizmusban

DR PERÉNYI András, DR BAGDY György, DR ARATÓ Mihály

A szerzők 11 neuroleptikus parkinsonizmusban szenvedő beteget kezeltek L-deprenyllel (Jumex). Nem észleltek szignifikáns javulást a vizsgálat során, 4 beteget azonban reszpondernek tekintettek, mivel összpontszáma legalább 50 %-kal csökkent a Neurological Rating Scale-en. Sem testi, sem pszichés szövődményt nem észleltek a kezelés során. Némi tendenciát észleltek, hogy a reszponderek kezelés előtti thrombocyta monoaminooxidáz aktivitása magasabb volt, mint a nem reszpondereké. A kezelés során jelentősen csökkent azon betegek szérum prolactin szintje, akiknek az magas volt a Jumex alkalmazása előtt.

Ideggyógyászati Szemle

1983. JÚNIUS 01.

Klinikai-genetikai vizsgálatok schizophren psychosisokban: III. Az összehasonlító módszer

DR UNGVÁRI Gábor

A szerző 350 gondosan válogatott schizophren probandot, valamint szüleiket és testvéreiket diagnosztizált párhuzamosan három különböző klinikai klasszifikáció szerint, és végezte el a több-küszöb analízist a multifaktorialis öröklődési modell keretében. Az eredmények arra utalnak, hogy a három vizsgált klasszifikáció közül Leonhard és Sznyezsnyevszkij rendszerében viszonylag homogén alcsoportok voltak leválaszthatók klinikai-genetikai szempontból, jelezve ezen nozológiai rendszerek perspektivikus voltát biológiai psychiatriai kutatások tervezésekor.

Ideggyógyászati Szemle

1982. AUGUSZTUS 01.

Csökkent szérum dopamin— β —hidroxiláz aktivitás paranoid schizopréniában

DR ARATÓ Mihály, DR BAGDY György, DR BLÜMEL Ferenc, DR PERÉNYI András, DR RIHMER Zoltán

A szerzők 134 paranoid schizophren beteg és 118 egészséges személy szérum dopamin — β — hydroxiláz aktivitását hasonlították össze. Sziginfikánsan csökkent dopamin — β — hidroxiláz aktivitás mutatkozott a schizophrenek csoportjában, ami nem hozható összefüggésbe a betegek idősebb korával, vagy a neuroleptikus kezeléssel. A csökkent, döntően genetikusán meghatározott szérum dopamin— β —hidroxiláz aktivitás összefüggésben állhat a hyperdopaminergiás patomechanizmussal.

Ideggyógyászati Szemle

1982. JÚNIUS 01.

A neuroleptikumok helye a heveny alkoholos kórképek ellátásában

DR BITTER István

A szerző egy nagy potenciálú neuroleptikummal, a brómperidollal kísérelte meg 10 predelirium és 1 alkohol-hallucinózis kezelését. Eredményei alapján a predelirium vegetatív faktor a még nagy dózisú neuroleptikus kezelés esetén is szükségessé teszi a klórmetiazol (vagy benzodiazepin) kezelést, míg a pszichózis faktor a neuroleptikus kezelés indikációját jelenti. A neuroleptikumok helyét a predelirium (és a delirium tremens) kombinált kezelésében látja, alkoholhallucinózisban monoterápiaként is szóba jön. További vizsgálatokat igényel az a megfigyelés, mely szerint a klórmetiazol és a brómperidol között szinergiás hatás észlelhető.

Ideggyógyászati Szemle

1982. MÁRCIUS 01.

Az íráspróba jelentősége az optimális neuroleptikus kezelés kialakításában

DR BITTER István

A neuroleptikus küszöb csak íráspróba segítségével határozható meg. Az így meghatározott neuroleptikus küszöbdózis, ami az extrapyramidális rendszer érzékenységét jelzi az adott neuroleptikummal szemben, jelenlegi ismereteink szerint nem jósolható meg a klinikai adatokból. Vizsgálataink megerősítették, hogy nagyobb neuroleptikum dózisok nem vezetnek törvényszerűen gyorsabb vagy nagyobb mértékű javuláshoz. A mellékhatások vizsgálatakor egyértelműen kimutatható, hogy a nagyobb dózisú neuroleptikum =több mellékhatás összefüggés egy adott egyénre csak akkor érvényes, ha nem az abszolút mg számot választjuk mutatóul, hanem a neuroleptikus küszöböt. A neuroleptikus küszöb töbl1szörösének megfelelő napi adagok alkalmazása esetén a mellékhatások igen jelentős megszaporodásával kell számolnunk.

Ideggyógyászati Szemle

1981. MÁJUS 01.

Tardiv dyskinesis prevalencia vizsgálat depó neuroleptikus kezelés esetén

PERÉNYI András, ERDŐS András, ARATÓ Mihály

A szerzők 88 depó neuroleptikus kezelésben részesülő schizophren férfi beteg vizsgálata során 7 betegnél, (7,95%) észleltek tardív dyskinesiát. Eredményeik alapján úgy tűnik, hogy a depó készítmények nem fokozzák a tardív dyskinesia kialakulásának kockázatát, arra hajlamos egyéneknél azonban gyors átmenettel a legsúlyosabb mozgászavar alakulhat ki. A tardív dyskinesia kialakulását esetleg segíthetik a depó injekciók mellett alkalmazott hagyományos neuroleptikumok is. Hangsúlyozzák a betegek folyamatos ellenőrzésének szükségességét, a korai extrapyramidális jelek, és az enyhe dyskinesisek észlelésének gyakorlati jelentőségét. Ezek jelentkezése esetén joggal merülhet fel a gyógyszerelés megváltoztatásának szükségessége is.

Ideggyógyászati Szemle

1980. JÚLIUS 01.

10 éves kor előtt induló tünetgazdag idült mániform elmezavar két epilepsziás gyermeknél

DR FARKAS Gábor

A szerző 6 és 8 éves epilepsziás gyermeknél észlelt tünetgazdag mániform pszichózist és a kórlefolyást figyelemmel kísérte. Az epilepsziás rohamok (formái: absence, pszichomotoros, grand mai) megjelenése után fél évvel változott meg magatartásuk, melyet követően jellegzetes mániás kép fejlődött ki. EEG mindkét esetben bal temporális gócot és gyakori tüske-hullám szinkronizációt mutatott. Az epilepszás jelenségek a pszichózis zajlása alatt nem szűntek meg. Az antiepileptikus és neuroleptikus kezelés hatása nem volt meggyőző. Az elmezavar 2, illetve 4 éves tartama után hipomániás színezetű maradt karakterük.

Ideggyógyászati Szemle

1980. JÚNIUS 01.

[A serdülőkori pszichózisok elektrosokk-terápiájának problémájáról]

M. H. Friedrich, W. Leixnering

[A tanulmány a bécsi gyermek- és fiatalkorú Neuropszichiátriai Egyetemi Klinika 28 fiatalkorú pszichózisa kezelésének elemzése során foglalkozik az elektrosokk-kezelés és farmakoterápia indikációjának kérdésével. Az eredményeket 5 éves megfigyelési idő tapasztalataink felhasználásával állítja össze. Az elektrosokk- és neuroleptikus kezelés során a neuroleptikumok hatásos adagja alacsonynak tartható. Ez kevésbé korlátozza a tanulási és kontaktus készséget, mint ha csak neuroleptikumokat kapnának a betegek. Fölösleges az antiparkinzonos szerek alkalmazása. Megfelelő családi terápiával kiegészítve a szociális beilleszkedés eredményes.]

Ideggyógyászati Szemle

1978. JÚLIUS 01.

Adatok a depressziót kísérő tartalmi gondolkodászavar differenciáldiagnosztikai jelentőségéről

DR. SOLTI Gyöngyi

Szerző retrospectiv, de nem katamnesztikus módszerekkel, a maga szerkesztette kórrajzi dokumentáció megfelelő feldolgozásával vizsgálta a depresszív állapotképekben kialakuló jellegzetes tünetkapcsolódási tendenciákat. A pszichomotorium viselkedése alapján agitáció és gátoltság szempontjából a betegek három csoportba: agitált és gátolt, valamint kevert voltak sorolhatók. Vonatkoztatásos, ill. persecutoros tünetek kialakulása csak az agitált és kevert megjelenési forma mellett volt észlelhető, és ugyanezen csoportban volt szükség az esetek döntő többségében neuroleptikus kombinált kezelésekre.

Ideggyógyászati Szemle

1977. MÁJUS 01.

Schizophreniás hallucinosis neuroleptikus regressziójának érdekes esete

SZELECZKY Mária

A szerző egy vizuális és verbalhallucinosisban szenvedő 54 éves schizophreniás férfibeteg Haloperidol és Melleril kombinált kezeléséhez csatlakozó regreszszív élményváltozásáról számol be. Ez utóbbi sajátos fokozatokban a vizuális és akusztikus érzékcsalódások leépülésére, végül kialvására utal. E jelenségeket ezideig kizárólag az akusztikus szférában írták le. A szerző kazuisztikai tapasztalata a kóros élményalakzatok neuroleptikus lebomlásának eme törvényszerűségét a vizuális szférában is igazolta.