Részletes keresés

Kérjük, állítsa be a paramétereket!


 

Találatok száma: 73

Ideggyógyászati Szemle

1976. JÚNIUS 01.

Beszámoló az NDK Neuro-Elektrodiagnosztikai Társaságának 3. Nemzeti Kongresszusáról

DR WALSA Róbert

Az NDK Neuro-Elektrodiagnosztikai Társasága 1976. április 21-25. között Rostockban tartotta 3. Nemzeti Kongresszusát internacionális részvétellel. A Kongresszuson 10 ország képviseltette magát -, a szocialista országok szakemberein kívül finnek, nyugatnémetek és osztrákok is jelen voltak.

Ideggyógyászati Szemle

1975. JÚNIUS 01.

BESZÁMOLÓ

DR. ZSADÁNYI Ottó

A tanulmányutat a párizsi Hópital Sainte Anne Psychiatriai Kórház egyik klinikáján (vez. Prof. P. Deniker) és a klinikával szervezeti egységben evő neuro-psychopharmacologiai kutatóintézetben (vez. Prof. Boissier) töltöttem. Fogadásomról, elszállásolásomról messzemenően gondoskodtak, így optimális feltételeket biztosítottak a munkához és a tanuláshoz. Az egész tanulmányi idő alatt, velem szemben tanúsított magatartás szívélyes és közvetlen volt, mind emberi, mind szakmai vonatkozásban.

Ideggyógyászati Szemle

1974. OKTÓBER 01.

Alkoholista családból származó gyermekek neuro-psychiatriai és szociológiai vizsgálata

DR. FARKASINSZKY Teréz, SIMON Attila, DR. WAGNER Ádám, DR. SZILÁRD János

A szerzők 220, alkoholista szülőktől származó 3—15 éves korú gyermek vizsgálatának szocio-kulturális, neuropsychiatriai, psychologiai vonatkozású tapasztalatait elemzik. A vizsgálati eredmények alapján hangsúlyozzák az alkoholista családban élő gyermek többszörös, somato-psychés-morális veszélyeztetettségét. Magas arányszámban találtak neuro-somatikus károsodásra utaló tüneteket, valamint különböző deviáns magatartási modelleket. Az orvosi jellegű tennivalókon túlmenően felhívják a figyelmet az ilyen családok fokozottabb társadalmi és jogi segítésére.

Ideggyógyászati Szemle

1974. JÚLIUS 01.

A basalis ganglionok és a corpus callosum angiomáinak műtéti kezelése

DR. JUHÁSZ János

Hat, a középvonali struktúrákat, ill. a basalis ganglionokat involváló angiomás betegünk műtéti eredményeit ismertetjük. Egy esetben csak a tápláló artéria klipelése történt, ez a beteg fél év múlva újabb vérzésben meghalt. A többi beteg esetében radikális eltávolításra törekedtünk, mely véleményünk szerint az egyetlen végleges és helyes megoldás. Egy betegünknél azonban a localisatio miatt csak subtotalis eltávolítás volt lehetséges. Négy betegnél az angiomát egészében sikerült eltávolítani. Az 5 beteg közül négy panasz- és tünetmentes. Egy betegnek van jelenleg is súlyos hemi-syndromája, mely azonban praeoperative is fennállt. Az utóbbi évekig ezen struktúrákban localisálódó angiomákat inoperabilisnak tartották. A pontos neuro-rádiologiai elemzés és ennek alapján felépített műtéti terv tette lehetővé a középvonali struktúrákat és a törzsdúcokat is érintő arterio-venosus malformatiok sikeres műtéti kezelését. A tanulmány igyekszik az irodalmi ismereteket és saját tapasztalataikat demonstrálni.

Ideggyógyászati Szemle

1974. JÚNIUS 01.

Foramen Magendie elzáródás. Dandy-Walker syndroma. Arachnoidalis cysta

DR. RÓZSA László, DR. HULLAY József

A foramen Magendie elzáródás módozatainak és okainak ismertetése során a szerzők rámutatnak a Dandy—Walker syndromával kapcsolatos fogalomzavarra, s felhívják a figyelmet a rtg diagnosztika lehetőségeire. Nyolc eset neurológiai, radiológiai, ill. műtéti és boncolási leleteinek elemzése, s az irodalmi adatok alapján megfigyeléseiket a következőképpen foglalják össze. 1. A nem daganatos foramen Magendie elzáródás leggyakoribb módja a direct occlusio, ill. annak congenitalis változata, az atresia. 2. A Dandy—Walker syndromához tartozó IV. kamra diverticulum, ill. cysta fala átszakadhat, s az atresia spontán megoldódhat. Az ebből adódó functionalis értelmezéssel a DWs körüli fogalomzavar áthidalható. 3. A foramen Magendie elzáródás módozatainak és okainak felismerése a rutin neuro-radiologiai módszerekkel ma már lehetséges. 4. A helyi műtéti megoldás csak akkor elégséges, ha a liquor-felszívódás bizonyítható módon biztosított. Különben a helyi megoldást atrio-ventricularis shunt-műtéttel kell kiegészíteni, vagy csak az utóbbit érdemes elvégezni.

Ideggyógyászati Szemle

1972. FEBRUÁR 01.

Epilepsia és psychopharmaconok

DR HUSZÁR Ilona, DR HALÁSZ Péter

Az epilepsia által létrehozott különböző psychopathologiai elváltozások gyógykezelésére elvben a legalkalmasabb gyógyszerek azok az antiepilepticumok, melyek psychotrop hatással is redelkeznek (Tegretol, Ospolot). A felsoroltak alkalmazási területe azonban eléggé körülhatárolt, ezért érthető, hogy az epilepsia psychés kísérőjelenségeinek a gyógykezelésében miért hódítottak fokozatosan mind nagyobb teret a neuro- ill. thymolepticumok. A szerzők ennek kapcsán azokkal a vitatott kérdésekkel foglalkoznak, hogy vajon a neuro- ill. thymolepticumok és thymoereticumok görcskészséget fokozó hatása és az általuk létrehozott részben pathologiás, részben egyértelműen paroxysmalis EEG elváltozások miatt, lehet-e, szabad-e előbbieket agyi károsodás, ill. epilepsia esetén egyáltalán alkalmazni. Míg ugyanis agyi károsodás nélkül csak extrém magas dozisok adásakor vagy suicid szándékból bevett gyógyszeradagok esetén fordul elő accidentalisan epilepsiás roham, organikus agyi károsodás vagy epilepsia fennállásakor a szokványos adagok is rohamot provokálhatnak. E tény ellenére szerzők hangsúlyozzák nélkülözhetetlen voltukat az epilepsia gyógykezelésében és foglalkoznak azokkal a kezelési elvekkel, nielyek betartása, a görcskészség növekedéséből származó veszélyeket praktice elhanyagolhatóvá teszik. Kiemelik a neuro- ill. thymolepticumok alkalmazása esetén az antiepilepticumok változatlan vagy emelt adagban történő adásának szükségességét és említést tesznek a „forszírozott normalizálás" problémájáról. Részletesen foglalkoznak az epilepsiás produktív psychotikus epizódok és a chronikusan jelentkező magatartás és affectiv zavarok gyógykezelésével. Külön tárgyalják a chronikus diazepam kezelés jellegzetességeit, míg végül a nitrazepamnak az egyes gyermekkori epilepsiás encephalopathia-formákban kifejtett speciális hatását méltatják.

Ideggyógyászati Szemle

1967. FEBRUÁR 01.

[A gyermekneuropszichiátria jelentősége a gyermeknevelésben]

GERHARD Göllnitz

[A különböző genetikus eredetű és nevelési hibából származó gyermek neuro-psychiatriai problémák áttekintése után a szerző kiemeli a korai felismerés különlegesen fontos szerepét. A prophylaxis mellett a fejlődészavarok korai felismerése és a korán megkezdett therapia az egyetlen lehetőség a hatékony orvosi befolyásolás bizosításához. A szerző közöl a korai felismerésre vonatkozóan egy sémát, amelyet Rostockban dolgoztak ki. Ezt a sémát 6, 15 hónapos és 3 éves gyermekeknél kell alkalmazni. ]

Ideggyógyászati Szemle

1965. JÚNIUS 01.

Neuro-radiculo-myelitis képében megnyilvánuló polyarteritis nodosa

KÖNYVES-KOLONICS László, PÉLEY Domokos, HARASZTI Antal

Szerzők a polyarteritis nodosának monosystémás, csak az idegrendszer ereire localizált esetét ismertetik. Klinikailag a jellemző általános tünetek és a jellemző kórlefolyás mellett szervi tüneteket csak az idegrendszer részéről észleltek. A részletes kórbonctani és kórszövettani vizsgálat eredménye összhangban volt a klinikai tünetekkel. Jellemző kóros elváltozásokat találtak a plexus brachiális vasanutritiájában, a lágyagyburok, a híd és a gerincvelő felső segmentumainak ereiben.

Ideggyógyászati Szemle

1965. JANUÁR 01.

Adatok a boxolás neuro-psychiatriai vonatkozásaihoz

HUSZÁR Ilona, KÖRNYEY Edith

A szerzők olyan hyperkineticus mozgászavart ismertetnek, melynek aetiológoai factoraként 12 évig tartó activ boxolás szerepel. Ismertetik a boxolás során kialakuló leggyakoribb chronicus károsodásokat és elemzik ezek létrejöttének pathomechanismusát. A boxolás előtti selectio és a boxolás alatti rendszeres ellenőrzés nagy fontosságára hívják fel a figyelmet.

Ideggyógyászati Szemle

1962. NOVEMBER 01.

A neuroradiologiában használt koponyafelvételek osztályozása és nomenclaturája

DR. KOVÁCS Ákos

1961 jún. 16-án Milánóban Prof. Lenzi elnöklésével bizottság ült össze, a bizott­ság tagjai a következők voltak: dr. Appel, dr. Bull, dr. Canossi, dr. Decker, dr. Dilenge, dr. Fischgold. A neuro-radiologiai nomenclaturát és a röntgenfelvételezésben használt vetüle­teket a következő sorrendben vitatták meg : I. A koponya radiographiában használatos beesési pontok, vonalak és síkok meghatározása. II. a) A koponyaalap-felvételek leírása. b) A koponya speciális felvételeinek leírása.