Ideggyógyászati Szemle - 1972;25(02)

Ideggyógyászati Szemle

1972. FEBRUÁR 01.

Epilepsia és psychopharmaconok

DR HUSZÁR Ilona, DR HALÁSZ Péter

Az epilepsia által létrehozott különböző psychopathologiai elváltozások gyógykezelésére elvben a legalkalmasabb gyógyszerek azok az antiepilepticumok, melyek psychotrop hatással is redelkeznek (Tegretol, Ospolot). A felsoroltak alkalmazási területe azonban eléggé körülhatárolt, ezért érthető, hogy az epilepsia psychés kísérőjelenségeinek a gyógykezelésében miért hódítottak fokozatosan mind nagyobb teret a neuro- ill. thymolepticumok. A szerzők ennek kapcsán azokkal a vitatott kérdésekkel foglalkoznak, hogy vajon a neuro- ill. thymolepticumok és thymoereticumok görcskészséget fokozó hatása és az általuk létrehozott részben pathologiás, részben egyértelműen paroxysmalis EEG elváltozások miatt, lehet-e, szabad-e előbbieket agyi károsodás, ill. epilepsia esetén egyáltalán alkalmazni. Míg ugyanis agyi károsodás nélkül csak extrém magas dozisok adásakor vagy suicid szándékból bevett gyógyszeradagok esetén fordul elő accidentalisan epilepsiás roham, organikus agyi károsodás vagy epilepsia fennállásakor a szokványos adagok is rohamot provokálhatnak. E tény ellenére szerzők hangsúlyozzák nélkülözhetetlen voltukat az epilepsia gyógykezelésében és foglalkoznak azokkal a kezelési elvekkel, nielyek betartása, a görcskészség növekedéséből származó veszélyeket praktice elhanyagolhatóvá teszik. Kiemelik a neuro- ill. thymolepticumok alkalmazása esetén az antiepilepticumok változatlan vagy emelt adagban történő adásának szükségességét és említést tesznek a „forszírozott normalizálás" problémájáról. Részletesen foglalkoznak az epilepsiás produktív psychotikus epizódok és a chronikusan jelentkező magatartás és affectiv zavarok gyógykezelésével. Külön tárgyalják a chronikus diazepam kezelés jellegzetességeit, míg végül a nitrazepamnak az egyes gyermekkori epilepsiás encephalopathia-formákban kifejtett speciális hatását méltatják.

HUN 1972;25(02)

Ideggyógyászati Szemle

1972. FEBRUÁR 01.

Radioizotop ventriculographia újszülött- és csecsemőkorban

DR SIMKOVICS Miklós, DR PARAICZ Ervin

A liquor-terek radioizotop scintigraphiás vizsgálata számos fontos adattal egészíti ki azt, amit a röntgen-kontraszt eljárások kimutathatnak. Előnye újszülötteken és csecsemőkön, hogy reactio-mentes, számottevő megterhelés nélkül is ismételhető.  Szerzők az eddigi általában alkalmazott fehérjetartalmú tracerek helyett a reactio-mentes és kisebb sugárterhelést okozó 99mTc pertechnekát és 133Xe izotoniás oldatának alkalmazását ajánlják újszülött- és csecsemőkorban ventriculographia céljára.

HUN 1972;25(02)

Ideggyógyászati Szemle

1972. FEBRUÁR 01.

Szociopsychiatriai vizsgálatok a balassagyarmati női elmeosztályon

DR SZABÓ Endre, MURAKÖZI Ferencné

Szerzők öt éve végeznek elmeosztályukon szociopsychiatriai vizsgálatokat. Megállapítják, hogy módszerükkel objektívebb felvilágosítást nyernek a betegekről, mint a hozzátartozóktól kapott, mindig szubjektív elemeket tartalmazó információkból. Feladatuknak tűzték ki az elmeosztály és a területi betegellátás vizsgálatát és a szorosabb együttműködés elősegítését. Rámutatnak saját tapasztalataik és irodalmi adatok alapján a szociopsychiatria fejlesztésének fontosságára. Javasolják az elmeegészségügyi felvilágosítás és oktatás megszervezését. Hangoztatják a psychiaterek fokozottabb társadalmi tevékenységének fontosságát.

HUN 1972;25(02)

Ideggyógyászati Szemle

1972. FEBRUÁR 01.

A lithium therapiával kapcsolatos klinikai és laboratóriumi megfigyeléseink

DR BACSIK Katalin, DR KALLÓS Mária, DR SAJTOS Lajos

A szerzők irodalmi adatok alapján tárgyalják a lithium therapia jelenlegi helyzetét a psychiatriában. Tíz hónap alatt 52 betegnél vezették be a lithium therapiát, ebből 24 beteg tartós lithium kezelés alatt áll. A lithium therapiát túlnyomórészt maniás megbetegedéseknél alkalmazták, kisebb részben depressiós állapotokban.

HUN 1972;25(02)

Ideggyógyászati Szemle

1972. FEBRUÁR 01.

Lindau-tumor két nemzedéken át követhető családi előfordulása

DR JULOW Jenő, DR PÁSZTOR Emil, DR VÁCZI Péter

A szerzők egy családban előforduló három Lindau-tumoros nőbeteget ismertetnek. A Lindau-syndroma egyéb tünetei nem voltak észlelhetők a családban, egyéb daganatos betegségek viszont családi halmozódást mutattak. Felhívják a figyelmet a gondos familiaris elemzés szükségességére, melynek segítségével az irodalom által közölt, szórványosnak hitt esetek száma minden bizonnyal csökkenni fog.

HUN 1972;25(02)

Ideggyógyászati Szemle

1972. FEBRUÁR 01.

Klinikai-laboratóriumi vizsgálatok Trioxazin intenzív tranquillans hatású adagjainak alkalmazása során

DR MÜLLER Frigyes, DR SAJTOS Lajos

Gyógyszermentes állapotban nyert laboratóriumi leletekkel összevetették a szerzők a nagymennyiségű, napi 3 X 10 tabletta (9 g) Trioxazin 10 napon át történt szedése utáni laboratóriumi értékeket 12 betegüknél.

HUN 1972;25(02)