Részletes keresés

Lege Artis Medicinae

1992. SZEPTEMBER 30.

Védőoltások a világban, a kiterjesztett immunizációs program

LELKES Miklós, VEDRES István

A szerzők összefoglalják a WHO 1974-ben kezdődött Kiterjesztett Immunizációs Programja (Expanded Programme on Immunization – EPI) néhány főbb eredményét. A program eredeti célbetegségei a tuberculosis, diphtheria, pertussis, tetanus és morbilli. A WHO a sárgaláz endémiás területeken az EPI oltások keretében a febris flava elleni rendszeres oltást is javasolja és a program napjainkban a hepatitis B vírusfertőzések, valamint a rubeola (ezáltal a congenitalis rubeola syndroma) megelőzésének problémakörével is foglalkozik. 1991-re világviszonylatban sikerült elérni az eredeti EPI célbetegségekkel kapcsolatban az 1 éves korúak 80%-os átoltottságát. A program 2000-re Földünkön a poliomyelitis teljes eradikálását tűzte ki célul (amint az a himlő esetében már megtörtént). A morbilli eradikációja még csak egy távolabbi cél, de az EPI program résztvevői szeretnék elérni, hogy 1995-re a program előtti időszakhoz képest a morbilli esetek 90%-kal, a halálesetek 95%-kal csökkenjenek globálisan, a morbilli letalitása pedig minden országban 1% alatt legyen. Európa (és benne Magyarország) járványügyi helyzete az EPI célbetegségeire vonatkozóan alapjában kedvező. Az EPI egyik célkitűzése, hogy Európában 2000-re már csak behurcolt morbilli esetek forduljanak elő.

HUN 1992;2(09)

Ideggyógyászati Szemle

1979. AUGUSZTUS 01.

A szérum-albumin/liquor-albumin hányados normális és patológiás értékei

DR. KERÉNYI László, DR. KOLTAI Mária, DR. SZIRMAI Imre, DR. SZTEFANU Jannisz

A szerzők a szérum-albumin/liquor-albumin hányados normál intervallumát radiális immundiffúzióval 129-357 között határozták meg (M = 243; S.D. = 57; n = 50). Megállapították, hogy a vizsgálathoz csak vörösvértesttől mentes liquorok használhatók fel, ellenkező esetben az eredmények csak fenntartással értékelhetők. Schliep és Felgenhauer adataival egyezően a vér-liquor-gát permeabilitásának növekedésére, vagy a liquor keringésének akadályozottságára utaló csökkent szérum-albumin/liquor-albumin hányadost találtak purulens és lymphocytás meningitisek, virus encephalitisek, parainfectiós és postvaccinatiós encephalomyelitisek, sclerosis multiplex, egyes cerebrovascularis kórképek, spinalis és intracranialis térfoglaló folyamatok, intervertebralis discus herniatio és degeneratív központi idegrendszeri betegségek esetében. Az M + 3 S.D. képlettel számított felső határnál (414) is nagyobb szérum-albumin/liquor-albumin hányadost 38 esetben találtak.

HUN 1979;32(8)

Ideggyógyászati Szemle

1972. SZEPTEMBER 01.

Nem-metastatikus idegrendszeri és izom-elváltozások emlőrákos betegnél

DR SZENDRŐI Mária, DR BENKE Bálint

Szerzők 4 7 éves emlőrákos nőbetegnél a tumor terjedésével közvetlenül nem összefüggő idegrendszeri elváltozások klinikai és kórszövettani tüneteit ismertetik. A klinikai kép a több mint 2 éves betegségtartam alatt előbb motoros rendszerbetegségre emlékeztetett, majd ehhez ascendáló jellegű ganglio-radiculo-myelitis társult. A kórszövettani elváltozások gyulladásos és degenerativ jellegűek voltak. A vázizomzatban fénymikroszkóposan csak kisebbfokú következményes neurogen atrophiát találtak, a submikroszkópos leletben azonban viszonylag ép izomrost szerkezet mellett az izom capillarisok általánosan előforduló basalis membran elváltozásokat mutattak.

HUN 1972;25(09)

Ideggyógyászati Szemle

1972. JANUÁR 01.

Systemás lupus erythematosus (SLE) neurologiai komplikációkkal

DR TELEKI Kálmán, DR DOMBAY Margit

34 éves nőbetegnek 8 évvel ezelőtt ízületi panaszokkal kezdődött betegsége. A magas süllyedés, a láz, a bőrtünetek, az LE-sejtjelenség alapján SLE-nek kórismézett betegen súlyos encephalomyelitis disseminata és peripheriás polyneuropathia lépett fel, mely Prednisolon-Imuran-kezelés hatására, spontán remissiós hajlamot is feltételezve, több mint egy éve részleges remissio stadiumában van.

HUN 1972;25(01)

Ideggyógyászati Szemle

1971. JÚLIUS 01.

Acut velőtlenedési kórképek kezeléséről

DR. SZOBOR Albert, DR. KLEIN Magda

Szerzők 41⁄2 év alatt 70 acut demyelinisatiós betegségben szenvedő beteget (disseminalt encephalomyelitis, sclerosis multiplex, opticus neuritis, Landry-Guillain-Barré syndroma, serogeneticus polyneuritis, cerebralis polyneuritis) kezeltek steroid ill. transfusiós therapiával, ill. ezek combinatiójával. Kontrollcsoportként vitaminokkal, roboránsokkal kezelt betegcsoport szolgált. Megfigyeléseik alapján az acut velőtlenedési betegségek első megjelenése a steroidkezelés indicatiós területe. Korai, nagydosisú kezelés ajánlatos. Tárgyalják a steroid-kezelés immunpathologiai alapját. Casiusticajukat és eredményeiket 6 táblázaton ismertetik.

HUN 1971;24(07)

Ideggyógyászati Szemle

1970. MÁJUS 01.

A kísérleti allergiás encephalomyelitisről

DR. MISKOLCZY Dezső

Figyelmünket az encephalomyelitisek tanulmányozásának a szükségességére az a tény irányította, hogy világszerte szaporodtak azok az észlelések, amelyek a különböző fertőző betegségek során, vagy az egyes védőoltásokkal kapcsolatban fellépő encephalomyelitisek anatomiai alapjait keresve, egyéb elváltozásokon kívül a velőhüvelypusztulás szétszórt voltában találták meg a folyamat közös jellegzetességét.

HUN 1970;23(5)

Ideggyógyászati Szemle

1968. ÁPRILIS 01.

A necrotizáló myelitisek pathologiája és pathogenesise

CSERMELY Hubert

Szerző négy ismeretlen eredetű necrotizáló myelitis észlelését írja le. A histopathologiai képek jellegzetes vonásai: necrosis, gyulladás, érelváltozások hiánya, savó-effusio. A gyulladás mindig kimutatható, a hyperacut stádiumban serosus gyulladás formájában jelentkezik. A megbetegedés pathogenesisét autoagressióval magyarázza. Az autoantitesteket a myelitist megelőző vírus vagy bakteriális infectio provokálja. Feltevése szerint a neuroallergiás megbetegedések, necrotizáló myelitis és neuromyelitis optica egyaránt autoimmun folyamatok következménye.

HUN 1968;21(04)

Ideggyógyászati Szemle

1968. JANUÁR 01.

Az extraneuralis fertőző betegségek idegrendszeri szövődményei

KÖRNYEY István

Az általános fertőző betegségek idegrendszeri szövődményeinek áttekintésében legcélszerűbb az encephalomyelitiseknek a kórszövettani sajátságokon alapuló következő felosztásából kiindulnunk, noha themánkkal csak egyes typusok van nak kapcsolatban: 1. meningo-encephalitisek; 2. metastaticus góc-encephalitisek (tályog); 3. diffus encephalitisek, főleg a nagyagykéreg megbetegedésével; 4. polioencephalomyelitisek, az agytörzs praedilectiós területeinek megbetegedésével; 5. panencephalitisek; 6. leukoencephalitisek.

HUN 1968;21(01)

Ideggyógyászati Szemle

1965. JÚNIUS 01.

Neuro-radiculo-myelitis képében megnyilvánuló polyarteritis nodosa

KÖNYVES-KOLONICS László, PÉLEY Domokos, HARASZTI Antal

Szerzők a polyarteritis nodosának monosystémás, csak az idegrendszer ereire localizált esetét ismertetik. Klinikailag a jellemző általános tünetek és a jellemző kórlefolyás mellett szervi tüneteket csak az idegrendszer részéről észleltek. A részletes kórbonctani és kórszövettani vizsgálat eredménye összhangban volt a klinikai tünetekkel. Jellemző kóros elváltozásokat találtak a plexus brachiális vasanutritiájában, a lágyagyburok, a híd és a gerincvelő felső segmentumainak ereiben.

HUN 1965;18(06)

Ideggyógyászati Szemle

1964. SZEPTEMBER 01.

Neuromyelitis optica

DR SZŐKE Tamás, DR KÓMÁR József, DR HAFFNER Zsolt

Szerzők 53 éves nőbeteg Devic-féle betegségét írják le, mely a katamnesis adatai szerint feltehetően 6 évig és 8 hónapig tartott. Az első betegségi szakasz alkalmával csak opticus tünet jelentkezett. A második ,,lökés” idején typusos klinikai képet észleltek. Histologiailag az opticus rendszerben demyelinisatiót, a gerincvelő dorsalis szelvényeiben súlyos necrosist láttak, s így esetük az ún. „tiszta” formák közé sorolható. Az esetükből levonható tanulságok alapján a Devic-féle betegséget önálló kórképnek tartják.

HUN 1964;17(09)