Ideggyógyászati Szemle - 1972;25(01)

Ideggyógyászati Szemle

1972. JANUÁR 01.

Az epilepsiások szénhydrát-anyagcseréjéről

MOLNÁR László, FARKAS Sándor, KAPPÉTER István

Szerzők 35 epilepsiás beteg és 80 kontroll vérének és liquorának glukose-, pyroszőlősav-és tejsav-tartalmát, valamint a pH értékeit vizsgálták. A változók közötti arányok elemzése alapján azt a következtetést vonják le, hogy az epilepsiások szénhydrát-anyagcseréjében az anaerob folyamat előtérben van az aerobbal szemben. Lehetségesnek tartják, hogy ennek az aerob mechanismus zavartsága (az idegsejtek képtelensége az oxydativ anyagcserére) az oka. Feltevésük szerint az idegrendszernek a cytotoxikus hypoxyára emlékeztető állapota szerepet játszthatik a rohamok kialakulásában.

HUN 1972;25(01)

Ideggyógyászati Szemle

1972. JANUÁR 01.

A cselekvőképesség megítélésének elmeorvosi vonatkozásai*

DR POLLNER György

Amikor a bíróság szakértőt von be ennek a kérdésnek tisztázásába, elsősorban olyan egészségi állapotra - konkrétabban elmeállapotra - vonatkozó kérdést kíván tisztázni, melyben a bíróság nem rendelkezik kellő jártassággal, mely sajátos orvosi, elmeorvosi szakismereteket igényel. Nem biztos azonban, hogy a szakvélemény a gyakorlatban is jól használható lesz, ha a szakértő a vélemény megalkotásakor kizárólag a klinikai orvostudomány eredményeire támaszkodik.

HUN 1972;25(01)

Ideggyógyászati Szemle

1972. JANUÁR 01.

Restless legs syndroma

DR KÓMÁR József, DR POLAY Erika

Szerzők 48 restless legs syndromában szenvedő betegen végeztek klinikai megfigyeléseket és laboratóriumi vizsgálatokat, melyek kapcsán kóroktani következtetésekre jutottak. Feltételezésük szerint a syndroma nem önálló megbetegedés, hanem valamely intoxicatiós vagy autointoxicatiós folyamat korai tünete. Tapasztalataik szerint meprobamattal lehet a tüneteket a legkedvezőbben befolyásolni.

HUN 1972;25(01)

Ideggyógyászati Szemle

1972. JANUÁR 01.

Systemás lupus erythematosus (SLE) neurologiai komplikációkkal

DR TELEKI Kálmán, DR DOMBAY Margit

34 éves nőbetegnek 8 évvel ezelőtt ízületi panaszokkal kezdődött betegsége. A magas süllyedés, a láz, a bőrtünetek, az LE-sejtjelenség alapján SLE-nek kórismézett betegen súlyos encephalomyelitis disseminata és peripheriás polyneuropathia lépett fel, mely Prednisolon-Imuran-kezelés hatására, spontán remissiós hajlamot is feltételezve, több mint egy éve részleges remissio stadiumában van.

HUN 1972;25(01)

Ideggyógyászati Szemle

1972. JANUÁR 01.

Gestagen (steroid) psychosis

DR KISS Sándor Árpád

Két psychotikus nőbeteg kórtörténetét ismertettük, akiknél az elmezavar kialakulásában kétségtelenül gestagenek szedésének kiváltó szerepét lehetett megállapítani. A két gestagen: Orgametril és Gestanon, szerkezetében egymáshoz közelálló steroid (17 alpha-etinil-17 béta-hidroxi-ösztr-4-en és 17 alphaallil-17 béta-hidroxi-ösztr-4-en). A klinikai képben szorongásos depressio volt az előtérben, melyhez hallucinosis, doxasmák társultak, lényegében tiszta tudat mellett, csupán a szorongás és a téveszmék módosították a tudat tartalmi tisztaságát, illetve az indulati feszültség érintette a tudat világosságát. Különösen első esetünkben a depressio tartós volt, s az ismételt gestagenek alkalmazásának a hatására elsősorban ez alkotta a klinikai képet. Kérdéses, hogy a corticosteroidok okozta psychosisokkal azonos mechanizmusú psychm:isról van-e szó, ez azonban jelenlegi ismereteink alapján nem dönthető el.

HUN 1972;25(01)

Ideggyógyászati Szemle

1972. JANUÁR 01.

Adatok a vestibularis neuronitis kóroktanához

DR BÁNYAI Béla

A szerző nagyszámú beteganyagból kiválasztott 8 betegről számol be. (2 beteg vizsgálata ambulanter történt.) A hirtelen jelentkező, forgó jellegű szédülést, amely vezető tünet volt, 1-2 héttel azelőtt lezajlott felsőlégúti infectio előzte meg minden esetben. Az észlelt harmonikus peripheriás vestibularis izgalmi tünetekkel azonos oldalon a vestibularis végkészülék anaesthesiája is megállapítható volt, 2 betegnél cochlearis tünet kíséretében. Az izgalmi tünetek és az azonos oldali végkészülék ingerelhetetlensége alapján a labyrinth-eredetet kizárhatónak, az agytörzsi encephalitist az egyéb kísérő tünetek hiánya miatt valószínűtlennek tartja. Eseteiben a „neuronitis" kifejezés alkalmazását helyteleníti. A kórképet a Guillain-Barré-syndromával párhuzamba állítva - a VIII., esetenként más agyidegek nem specifikus allergiás radiculitisének, ill. neuritisének tekinti. A „neuronitis vestibularis" kór.képből „vertigo parainfectiosa" elnevezéssel történő leválasztását indokoltnak látja.

HUN 1972;25(01)

Ideggyógyászati Szemle

1972. JANUÁR 01.

Psychologiai teszt-vizsgálatok leleteinek változása Atropin-coma kezelés hatása alatt

DR KLEININGER Ottó, DR ZSADÁNYI Ottó, DR MOLNÁR Klára

Szerzők 20 psychiatriai beteg psychológiai-teszt vizsgálatát végezték Atropin-coma kezelés közben. Megfigyeléseik és az irodalom adatai alapján megállapították, hogy: 1. Atropin-coma kezelés után sem intelligentia- sem memória-csökkenés nem található, sőt a betegek teljesítménye a kezelés befejezésekor lényegesen jobb, mint a kezelés előtt. 2. Az Atropin-coma főleg a szorongásos depressiós kórképekben jobb, mint az elektroshock-kezelés. 3. A paranoid kórképekben viszont nem látszik hatásosnak.

HUN 1972;25(01)