Ideggyógyászati Szemle

Acut velőtlenedési kórképek kezeléséről

DR. SZOBOR Albert1, DR. KLEIN Magda1

1971. JÚLIUS 01.

Ideggyógyászati Szemle - 1971;24(07)

A demyelinisatiós betegségek kezelésével foglalkozó kutatómunka aktualitását az adja meg, hogy kórszármazásuk ismeretlen, pathomechanismusuk jelentős részben ismeretlen lévén, causalis therapiával nem rendelkezünk. Különösen aktuálissá pedig az teszi a témát, hogy az immunpathologiai ismeretek növekedésével parallel - úgy látszik - a velőtlenedési betegségek pathomechanismusának néhány fontos momentumára is fény derül.

AFFILIÁCIÓK

  1. Budapest, XIII. ker. Tanács, Róbert Károly körúti Kórház, Organicus Idegosztály

HOZZÁSZÓLÁSOK

0 hozzászólás

A kiadvány további cikkei

Ideggyógyászati Szemle

Az elvelőtlenedéses gyulladásos kórképek mai szemlélete*

DR. KÖRNYEY István

Nem egy közlés tárgyalja még az utolsó években is elvelőtlenedéses - demyelinisatiós - betegségek címen együttesen a szembeötlő velőshüvelykárosodással járó kórképeket pusztán ezen egyetlen közös szövettani vonásuk alapján. Ez mint kutatási irányelv annyiban jogosult, hogy azonos chemiai részletmechanismusok szerepelhetnek a legkülönbözőbb természetű velőshüvelybántalmakban. A betegségek osztályozásához azonban egyéb kritériumokra is szükségünk van, amelyek révén megközelíthetjük a kórok és kórszármazás megismerését.

Ideggyógyászati Szemle

Hozzászólás

DR. PÁLFFY György

Az Ideggyógyászati Szemle Szerkesztő Bizottságának megtisztelő felkérésére az alábbiakban adom meg véleményemet az „Acut velőtlenedési kórképek kezeléséről" írt dolgozatról. A cikknek a corticotropin- ill. corticosteroid-therapiáról írt megállapításaival csak röviden foglalkozom. Bár magyar nyelven valóban csak a neurologiai tankönyvek adatai és Lehoczky (1961, 1963) e tárgykörben írt dolgozatai állanak rendelkezésre, az irodalomban több kitűnő tanulmány igazít el minket a kezelés számos kérdésében.

Ideggyógyászati Szemle

Válasz Dr. Pálffy György hozzászólására

DR. SZOBOR Albert, DR. KLEIN Magda

Mindenekelőtt megköszönjük a hozzászólást; megtisztelő, hogy munkánkkal e kérdés olyan rangú ismerője és kutatója foglakozik, mint a Hozzászóló. A hozzászólás bevezető részében vázolt indicatiós és therapiás körrel egyetértünk, ezzel mi is foglalkozunk a megbeszélés során, valamint a conclusiók 1., 5. és 7. pontjában, de témánk szempontjából ezúttal inkább csak az acut kórképekre vonatkozó közléseket vettük tekintetve.

Ideggyógyászati Szemle

4-Kanal-Ausschreibung im Rahmen der klinischen Evoked Response Audiometry*

K. Burian, G. F. Gestring, S. Hruby

Es besteht kaum ein Zweifel darüber, dass die objektiven Hörschwellenbestimmungen in Form der „Evoked Response Audiometry" (ERA) bei Erwachsenen und bei kooperativen und nicht sedierten Kindern eine gute Uebereinstimmung mit den Ergebnissen der subjektiven Audiometrie ergeben. Es zeigen sich dabei kaum Schwierigkeiten bei der Identifizierung der akustisch evozierten Potentiale.

Ideggyógyászati Szemle

Das EEG zur Erkennung cerebraler Reaktionen nach Pockenerstimpfung bei Erwachsenen*

E. Lorenzoni, S. M. Enge, V. Dostal

Neurale Impfschaden sind beim Wiederimpfling extrem selten und praktisch zu vernachlassigen, nicht aber beim Erstimpfling [6, 7]. Die gefürchtetste Komplikation bei Pockenimpfung jst die postvaccinale Encephalitis. Von den schwersten Formen mit tödlichem Ausgang oder mit Dauerschaden gibt es Ubergange von abortiven Formen bis zur postvaccinalen cerebralen Reaktion, bei der nicht mehr entschieden werden kann, ob überhaupt noch eine Encephalitis vorliegt oder nicht [l].

Lapszám összes cikke

Kapcsolódó anyagok

Nővér

Ápolók tájékozottságának felmérése a műtéti seb ellátása, szövődményei és a kötszerek ismeretének tekintetében

FERENCZY Mónika, BÁLINT Beáta, KOMLÓSI Kálmánné, KARÁCSONY Ilona

A vizsgálat célja: Kutatásunk célja volt felmérni sebészeti jellegű osztályokon dolgozó ápolók ismereteit a műtéti seb kezeléséről, a sebgyógyulás fázisairól, szövődményeiről, valamint az intelligens kötszerekről. Kvantitatív, keresztmetszeti, leíró vizsgálatunkat egy dunántúli kórházban végeztük nem véletlenszerű, szakértői mintavétellel, saját készítésű kérdőívvel. Célcsoportunk a kórház sebészeti jellegű osztályain dolgozó ápolók voltak (N=85). Az adatelemzés során MS Office Excel 2016 szoftver leíró statisztikai módszereit – átlagot, szórást, gyakoriságot – számoltuk. Változók közötti kapcsolat vizsgálatára χ2-próbát alkalmaztunk (p<0,05). A kötszerek ismeretét nem befolyásolta az iskolai végzettség (p>0,05). Akik mindennapos munkájuk során sebellátást végeznek, több ismerettel rendelkeznek az elsődlegesen gyógyuló sebek sebkezelési sorrendjéről, valamint az intelligens kötszerekről (p<0,1). Az osztályok tekintetében szignifikancia mutatkozott a szövődményes sebek felismerése, a felszívódó varrat előnyének ismerete és a fájdalomcsillapítási eljárások alkalmazása tekintetében (p<0,001). A betegbiztonság érdekében az ápolók sebkezeléssel kapcsolatos tudását folyamatosan fejleszteni kell. Biztosítani szükséges a hozzáférhető és elérhető információforrást, továbbképzéseket.

Lege Artis Medicinae

Pajzsmirigybetegségek – amit a mindennapi gyakorlatban tudni kell

BAKOS Bence, TAKÁCS István

A pajzsmirigy betegségei nemcsak az endokrin kórképek között, de általában véve is igen gyakoriak. Minden klinikus, szakterületétől és érdeklődésétől függetlenül, óhatatlanul találkozik pajzsmirigybetegekkel a mindennapokban. Bár a pajzsmirigybetegségek diagnosztikus és terápiás palettája az elmúlt évtizedben nem sokat változott, a betegek ellátásában több olyan intenzíven kutatott terület van, melyek újdonságaival fontos tisztában lennünk. Összefoglalónkban a forrongó témák közül tekintünk át hármat.

Ideggyógyászati Szemle

A SARS-CoV-2 koronavírus által okozott COVID-19-járvány neurológiai vonatkozásai

BERECZKI Dániel, STANG Rita, BÖJTI Péter, KOVÁCS Tibor

A SARS-CoV-2 koronavírus által okozott COVID-19- jár­vány 2020 tavaszára világszerte elterjedt, gyors és haté­kony reakciót igényelve össztársadalmi szinten, és az egész­­ségügyi ellátás szervezésében is. A COVID-19 fő tünetének a lázat, a köhögést és a nehézlégzést tartják. A légzőszervi érintettségen túl a fertőzés egyéb panaszokat és tüneteket is okozhat. Az eddigi adatok alapján neuro­lógiai jellegű panaszok és tünetek a kórházba kerülő COVID-19-betegek 30–50%-ánál előfordulnak, és gyakrabban jelentkeznek a súlyos állapotú eseteknél. Leírtak a COVID-19-hez társuló klasszikus akut neurológiai kórképeket is. A COVID-19-ellátásra fókuszáló egészségügyi ellátórendszerekben az egyéb akut ellátást igénylő kórképek szakellátásának visszaesését figyelték meg. A COVID-19-járvány során fontos feladat a krónikus neurológiai kórképekben szenvedők folyamatos ellátásának biztosítása is. A jövő feladata lesz a COVID-19 járvány által az egyéb neurológiai kórképekre kifejtett hatások felmérése, valamint annak megítélése, hogy a SARS-CoV-2 koronavírus által okozott fertőzés járhat-e késői neurológiai szövődményekkel.

Ideggyógyászati Szemle

A Magyar Klinikai Neurogenetikai Társaság konszenzusajánlása a felnőttkori spinalis izomatrophia (SMA) kezeléséhez

BOCZÁN Judit, KLIVÉNYI Péter, KÁLMÁN Bernadette, SZÉLL Márta, KARCAGI Veronika, ZÁDORI Dénes, MOLNÁR Mária Judit

Célkitűzés – A spinalis izomatrophia (SMA) az alsó motoneuronok pusztulásával járó progresszív, auto­szomális recesszív betegség. Az elmúlt években fordulat következett be az SMA oki kezelésében, két SMN2 splicing módosító és egy génterápiás gyógyszer vált elérhetővé. Kérdésfelvetés – Az új gyógyszerek az SMA gyermekkori lefolyását érdemben módosítják, és egyes gyógyszerek felnőttkori hatásáról is egyre több adat érhető el. Nem áll azonban rendelkezésre olyan szakirodalom, ami a legújabb eredmények alapján segítséget nyújtana a felnőtt SMA-betegek kezeléséhez szükséges döntések meghozatalában. A Magyar Klinikai Neurogenetikai Társaság vezetősége áttekintette az SMA palliatív kezelésének irányelveit, a randomizált, kontrollált gyógyszervizsgálatokat, a felnőtt SMA-betegek retrospektív és prospektív gyógyszeres vizsgálatainak eredményeit. A vizsgálat alanyai – A konszenzusajánlás megalkotása szempontjából azokat a közleményeket értékeltük, amelyek a felnőttkort elérő, főként SMA II- és III-csoportba tartozó betegek gyógyszeres kezelésének eredményeiről szolgáltatnak adatokat. A konszenzusajánlást a felnőtt SMA-betegek kezeléséről kilenc pontban fogalmaztuk meg, ami kitér a gyógyszeres kezelés technikai, szakmai feltételeire, biztonságossági szempontjaira, a betegek kiválasztására, és hosszú távú monitorizálására. Ajánlásunk a legújabb információkra alapozva segíti a felnőtt SMA-betegek palliatív ellátását és gyógyszeres kezelését, a személyre szabott kezelés során figyelembe veendő hatékonysági és biztonságossági szempontokat nyújt. Rávilágít a későbbiekben megválaszo­lan­dó, egyelőre nyitott kérdésekre is. Az ajánlás mindennapi gyakorlatban való használata a kezelés optimalizációját eredményezheti.

Lege Artis Medicinae

Optimális lipidcsökkentő terápia akut coronariaszindróma után – a Nemzetközi Lipid Szakértői Panel állásfoglalása

REINHARDT István

Az Európai Kardiológiai Társaság és az Európai Atherosclerosis Társaság dyslipidaemiák kezeléséről szóló, 2019-ben ki­adott irányelve az akut coronariaszindrómás betegeket a legnagyobb kockázatú csoportba sorolta, és e betegek számára minden korábbinál erőteljesebb koleszterinszint-csökkentést javasolt. Az az­óta eltelt idő tapasztalatai azt mutatták, hogy ezek a terápiás célok a betegek jelentős részénél nem valósulnak meg. A Nemzetközi Lipid Szak­értői Panel 2021-ben állásfoglalást tett közzé, amely az európai irányelveket egészíti ki gyakorlatorientált javaslatokkal.