Részletes keresés

Ideggyógyászati Szemle

1984. MÁRCIUS 01.

Myasthenia gravis és oculo-pharyngealis myopathia familiaris előfordulása

SZOBOR Albert

Eseteinkben tehát egy családon belül, vérrokonokon előforduló, típusos MG-t és OPM-t észleltünk, a család többi tagján neuromuscularis betegségre utaló adatot nem nyertünk. Az OPM jellemző megjelenési formája: a külső szemizmok (gyakran csak a levator palpebrae superioris) lassan progrediáló paresise és dysphagia.

HUN 1984;37(03)

Ideggyógyászati Szemle

1981. JÚNIUS 01.

Myasthenia gravis: Magnézium szint meghatározása szérumban, harántcsíkolt izomban és thymusban

SZOBOR Albert, BRAUER H., KLEIN Magda

Thymectomia előtt és után 34 betegen meghatározva a szérum magnézium szintjét, értékelhető eltérés nem volt észlelhető, csakúgy, mint a kontroll szérumokhoz viszonyítva. A 34 myastheniás izom magnézium tartalma szignifikánsan és jelentősen alacsonyabb volt, mint a nem myastheniás izmoké. A thymus magnézium tartalma alacsony, a mirigy rezervoár jellege nem igazolható. Az izom magnézium szint alapján fölmerül a myastheniás véglemez area ion-miliőjének az ismerttől eltérő volta, összetétele és szerepe.

HUN 1981;34(06)

Ideggyógyászati Szemle

1981. ÁPRILIS 01.

Kreatinfoszfokináz és aldoláz enzimvizsgálatok neuromuszkuláris betegségekben

FONYÓDI Tivadar, KLEIN Magda, SZOBOR Albert

A szerzők 165 myasthenia gravisban és 178 egyéb neuromuszkuláris betegségben szenvedő betegen 384 esetben végeztek kreatinfoszfokináz (CPK) és aldoláz (ÁLD) izomenzim meghatározást. A neuromuszkuláris betegségekben észlelt enzimaktivitási értékeket általában az irodalmi adatokkal egyezőnek találták, kivéve a myastheniát. A 165 myasthenia gravis esetben 15 betegen találtak fokozott enzimaktivitást, elsősorban az ÁLD értékét, feltehetően a myastheniában nem ritkán előforduló gyakran klinikailag még nem észlelhető izompusztulás következményeként.

HUN 1981;34(04)

Ideggyógyászati Szemle

1980. OKTÓBER 01.

Morbilli ellenanyag vizsgálatok myasthenia gravisban és sclerosis multiplexben

DR GYÖRGY Emese, DR KLEIN Magda, DR SZOBOR Albert

A szerzők 75 myastheniás beteg 102 vérmintájából, ill. 76 sclerosis multiplexes beteg 106 véréből és 41 liquorából, továbbá 64 egészséges egyén véréből végezték el a morbilli hemagglutináció gátlási próbát. Mind myasthenia gravisban, mind sclerosis multiplexben a morbilli hemagglutináció gátlás átlagtitere jelentősen magasabb volt, mint az egészséges kontrolcsoportban. Nem találtak összefüggést egyik betegségi csoportban sem, a betegség klinikai formája, a lefolyás jellege, az alkalmazott terápia és 1 : 160-nál magasabb ill. 1 : 160-nál alacsonyabb titerü vérminták megoszlása között. Feltételezik myasthenia gravisban és sclerosis multiplexben az immunszisztéma károsodását, melynek jellege azonban még nem ismeretes.

HUN 1980;33(10)

Ideggyógyászati Szemle

1980. OKTÓBER 01.

A Tensilon (edrooniumklorid) által okozott légúti obstrukció kivédése Atrovent (iprairopiumbromid aerosdollal myastheniás betegeken)

DR SZATHMÁRY István, DR MAGYAR Pál, DR SZOBOR Albert

A szerzők 10 myasthenia gravisban szenvedő betegen vizsgálták az AtroventS Dosier-Aerosol protektív hatását a TensilonR által okozott légúti áramlási ellenállás (Rt) növekedésre. Az AtroventS 8 esetben teljesen kivédte, 2 esetben pedig jelentősen csökkentette az Rt emelkedést. Az észlelt reakció mértékét a TensilonR adásakor jelentkező kolinergiás tünetek intenzitása, valamint a kiindulási Rt érték nagysága befolyásolhatja. AtroventS adásával összefüggésbe hozható mellékhatást nem észleltek, a szer a myasthenias tüneteket nem fokozta. Vizsgálataik alapján az AtroventK a TensilonR által okozott légúti obstrukció kivédésére alkalmas gyógyszer.

HUN 1980;33(10)

Ideggyógyászati Szemle

1979. MÁJUS 01.

Myasthenia gravis: az antitest dependens cytotoxicitás vizsgálata az immunsystemát érintő kezelés után

DR. LÁNG István, DR. SZOBOR Albert, DR. SZATHMÁRY István, DR. FEKETE Béla, DR. PETRÁNYI Gyula

A szerzők 11 myasthenia gravisban szenvedő beteg szeparált peripheriás vér lymphocytáinak antitest dependens cytotoxicitását vizsgálták allogén teszt rendszerben. Betegeik több mint 50%-ában tudták a cytotoxicitás számottevő csökkenését kimutatni. Röviden foglalkoznak a myastheniás betegek egy részében észlelt K-sejt aktivitás csökkenés lehetséges okaival.

HUN 1979;32(5)

Ideggyógyászati Szemle

1978. MÁRCIUS 01.

Myastheniás betegek alternáló Prednisolon kezelése

DIÓSZEGHY Péter, CSENKÉR Éva, MECHLER Ferenc

A szerzők súlyos, egyéb terápiával szemben rezisztens myastheniás betegeiken sikerrel alkalmazták a tartós Prednisolon kezelés alternáló formáját. Hangsúlyozzák a cardiovascularis, renalis és gastrointestinalis funkciók rendszeres ellenőrzésének, az állandó és gondos megfigyelésnek, valamint a terápia korai szakában az intenzív kezelési feltételek biztosításának a szükségességét. Fontosnak tartják a helyes, egyénileg meghatározott fenntartó dózis adását.

HUN 1978;31(03)

Ideggyógyászati Szemle

1978. FEBRUÁR 01.

A rágórendszeri izomműködés vizsgálata myastheniás betegeken

A szerzők 106 myasthenia gravisban szenvedő beteg részletes stomatológiai és rágófunkciós vizsgálatát végezték el. A beteganyag 56,6%-án észleltek állkapocsízületi rendellenességet. Véleményük szerint a myastheniás izomgyengeség disszociált izomműködésen keresztül okozza az állkapocsízület funkcionális vagy anatómiai károsodását. A szájnyitás nagyságának mérése, valamint a rágóerő mérése Tensilon hatásban értékes ergometriai test kidolgozásához vezetett.

HUN 1978;31(02)

Ideggyógyászati Szemle

1977. AUGUSZTUS 01.

Hyperthyreosis és myasthenia társulása

CSENKÉR Éva, DIÓSZEGHY Péter, PRÉKOPA Álmos, MECHLER Ferenc

A szerzők hyperthyreosis és myasthenia társulását figyelték meg 42 éves nőbetegükön. Az esetismertetés kapcsán összefoglalják a kérdéssel foglalkozó irodalmi adatokat és tárgyalják a betegségtársulás patofiziológiai mechanizmusának lehetőségeit.

HUN 1977;30(08)

Ideggyógyászati Szemle

1973. JÚLIUS 01.

Elektrotonometria a myasthenia gravis diagnosticájában

DR SZOBOR Albert, DR MAREK Péter, DR SZATHMÁRY István

Szerzők 14 myastheniás betegen és 14 kontroll-személyen Tensilonnal kombinált elektrotonometriás vizsgálatot végeztek. Myastheniás esetekben a szemtensio értékelhetően emelkedik, amit az extraocularis izmok tonusának Tensilonra bekövetkező fokozódása és a bulbusra gyakorolt nyomása okoz. A Tensilontonographia igen érzékeny, specifikus diagnostikai test, aminek problémás vagy más betegséggel szövődött myasthenia esetekben és a szem mozgászavarainak differential-diagnosisában van jelentősége. Foglalkoznak a szemizmok reactibilitásának functionalis morphologiai vonatkozásával is. A Tensilon a normális és neurogen paresisű izom tonusát nem befolyásolja.

HUN 1973;26(07)