Részletes keresés

Ideggyógyászati Szemle

2000. JÚLIUS 01.

Fiatal neurológusok XIV. fóruma

2. rész

HUN 2000;53(7-8)

Ideggyógyászati Szemle

2000. JANUÁR 01.

Válogatás a Nemzetközi Epilepsziaellenes Liga Magyar tagozatának 4., a Magyar EEG és Klinikai Neurofiziológiai Társaság 39. Kongresszusának előadás-kivonataiból

Összefoglaló a Nemzetközi Epilepsziaellenes Liga Magyar tagozatának 4., és a Magyar EEG és Klinikai Neurofiziológiai Társaság 39. Kongresszusának előadás-kivonataiból.

HUN 2000;53(1-2)

Ideggyógyászati Szemle

1999. AUGUSZTUS 01.

Az elektrofiziológiai vizsgálatok jelentősége a myasthenia gravis diagnosztikájában

DIÓSZEGHY Péter, BOCZÁN Judit, MECHLER Ferenc

A neuromuscularis transzmisszió károsodásának igazolásában az elektrofiziológiai vizsgálatok kiemelkedő fontosságúak. A klinikai gyakorlatban két módszer terjedt el, melyek /jól alkalmazhatók a neuromuscularis junctio károsodásának jelzésére: a repetitív idegingerlés és az egyesrost-elektromiográfia.

HUN 1999;52(07-08)

Ideggyógyászati Szemle

1994. JÚLIUS 20.

Magyar EEG és Klinikai Neurofiziológiai Társaság 36. kongresszusa

Az inger előtti mikroállapotoktól függő eltérések a vizuális kiváltott válasz téreloszlásában. A P3 eseményfüggő kiváltott potenciál összetevő topográfiai és dimenzionális elemzése. Az össze nem illési negativitás (MMN) vizsgálata macskán. A kezdeti (?) buktatókról, avagy hogyan végezzük precízen és gyorsan az elektrofiziológiai vizsgálatokat újszülött-, cse­csemő- és gyermekkorban. Akusztikus P300 kiváltott potenciál skalptopográfiás analízise temporalislebeny-megbetegedésben. Kognitív kiváltott válasz-eltérések pszichiátriai betegeknél. Szédülésre panaszkodó betegek auditoros kiváltott válasz-vizsgá­lata. Albínók kiváltott válasz-vizsgálata. BAEP--Otoneurológio-Agytörzsi funkciózavar. ,,DSEP dermatomal somatosensory evoked potential". A nervus medianus ingerlésével kiváltott szenzoros válasz agyi vérátfolyásra gyakorolt hatásának vizsgálata SPECT-tel. Elektroretinográfia: a VEP kiegészítő vizsgálata. Elektrofiziolágus szemmel az agytörzsi halálról. Poszterújság. Sphenoidalis tüskék topográfiai analízise. Occipitalis tüskék topográfiai analízise amplitúdómapping útján. lctalis generalizált tüskehullámminták (absence rohamok) amplitú­dó mapping elemzése. EEG-változások Sabril (vigabatrin) kezelés mellett. A fotoszenzitív epilepszia előfordulása betegeinkben. Neurometriai vizsgálatok a cerebrovascularis eredetű agyi atro­phiás folyamatok eseteiben. Egy epilepsziás család kórtörténete: klinikai és EEG-tünetek. Egy kevéssé ismert, egyszerű EEG-teszt a benignus centrotemporalis és a centralis gócú szimptómás epilepsziák elkülönítésében. Összehasonlító EEG- és CT-vizsgálatok GM-rohamokban szenvedő krónikus alkoholistáknál. Migrén: pszichés tünetek és EEG-eltérések. Az alvásmegvonás nem alvásfüggő, epilepsziát provokáló ténye­zőinek vizsgálata. Szelektív poradox alvásdepriváció MPTP kezelés után. Mágneses ingerléssel végzett vizsgálatok tapasztalatai gyerme­keknél. EMG-vizsgálatok poramyotonia congenitában. Egészséges emberek izmainak komplex elektrofiziológiai analízise, az eredmények reprodukálhatósága. Long-loop reflexvizsgálatok sclerosis multiplexes betegeknél. Perifériás motoros reinnervatio vizsgálata nyulakon a plexus ischi­ adicus műtéti laesióját követően. Long-loop reflexvizsgálatok tenziós típusú fejfájás kapcsán. A klinikai és az elektrofiziológiai adatok korrelációja lumbalis porckorongbetegségben. Elektrofiziológiai vizsgálatok hyperkalaemiás periodikus bénulásnál. Az SFEMG jelentősége a myasthenia gravis diagnosztikában. Mágneses motoros kiváltott potenciál, intraoperatív monitorozás.

HUN 1994;47(07-08)

Ideggyógyászati Szemle

1994. JANUÁR 20.

Provokált myasthenia gravis és myasthenia szindrómák

SZOBOR Albert, KLEIN Magda

A myasthenia gravis régóta ismert betegség. A paraneoplasiás myasthenia szindróma jelentette a kórkép színesedését, amit a gyermekkori myasthenia szindrómák leírása tovább gazdagított. Újabban számos provokatív tényező vált ismertté, melyek myastheniát vagy ahhoz hasonló tünetcsoportot okoznak. E tényezők prototípusa a D-penicillamin, a reumatológiában használatos gyógyszer. Saját nagy beteganyagunkban tanulmányoztuk a provokatív tényezőket, így a penicillamint, a lázas betegségeket, más gyógyszereket és egyéb feltételezett kórokokat. A provokatív tényezők nyomán kialakulhat myasthenia gravis betegség, különböző súlyosságú myasthenia szindróma és spontán lezajló, átmeneti myastheniás reakció. Ezek elkülönítése terápiás és prognosztikai szempontból lényeges. Egyes esetekben már előzetesen is fennálló, enyhe, nem ismert vagy fel nem ismert myasthenia gravis igazolható gondos neurológiai vizsgálattal és diagnosztikai tesztekkel.

HUN 1994;47(01-02)

Ideggyógyászati Szemle

1992. SZEPTEMBER 01.

DETERMINATION OF IMMUNOGLOBULINS OF THE SERUM IN MYASTHENIA GRAVIS

SZOBOR Albert, HANS Bräuer

Szerzők 30 myasthenia gravisban szenvedő beteg szérumában határozták meg az immunglobulinok (lgG, lgA,lgM és C3) szintjét thymectomia előtt és után, annak megállapítása céljából, hogy a műtét okoz-e változást.

HUN 1992;45(09-10)

Ideggyógyászati Szemle

1992. MÁJUS 01.

MYASTHENIA GRA VIS: FAMILIARIS ELŐFORDULÁS KÉT GENERÁCIÓBAN

DR SZOBOR Albert

Szerző 15 éve követett család myastheniás betegeit ismerteti. Az első észlelés latens betegei közül négy nőtestvér myastheniában betegedett meg, a második generációban pedig három további beteget észlelt. E család egyedi észlelés az irodalomban, aminek genetikai jelentősége hangsúlyozható.

HUN 1992;45(05-06)

Lege Artis Medicinae

1992. MÁRCIUS 31.

A posttracheotomiás légcsőszűkület fiberscopos vizsgálata myasthenia gravisban szenvedő betegekben

KAS József, BARANYAI Lajos, RIGEL András, MOLNÁR János, SZOBOR Albert

A posttracheotomiás szűkületek gyakran csak hosszabb idővel a kanül eltávolítása után derülnek ki. Ez a tapasztalat vezette a szerzőket tracheotomizált betegeik légcsövének endoscopos utóvizsgálatára. 1973 óta 600 myasthenia gravisban szenvedő, thymectomián átesett betegből 103-nál történt tracheotomia. Közülük 45 beteget 47 légcsőmetszést követően vizsgáltak 2 hónaptól 13 évig terjedő időszakban fiberscoppal, helyi érzéstelenítésben. A légcső lumenét az eredeti keresztmetszet becsült százalékában fejezték ki. Harminchárom esetben (70%) találtak különböző fokú szűkületet, melyből 5 (11%) volt szimptomatikus. Két beteg stridora megszüntethető volt a compressiot okozó göbös struma resectiojával, illetve a stoma területében képződött granuloma endoscopos eltávolításával. Három beteg ismételt translaryngealis intubatioját az ismert szűkület miatt optikai ellenőrzés mellett végezték el. A betegek kis megterheléssel járó, módszeres követésére a fiberscopia kedvezőbb, mint a merev bronchoscopia. Segítségével a stridort okozó súlyos szűkületeken kívül a tünetmentes, de mégis jelentős fokú stenosisok is könnyen felismerhetők. Ezek ismerete igen hasznos lehet a myasthenia gravisos betegek gondozásában. Tapasztalataik alapján utóvizsgálati tervet alakítottak ki.

HUN 1992;2(03)

Ideggyógyászati Szemle

1992. MÁRCIUS 01.

MY ASTHENIA GRA VIS: EKTÓPIÁS, PERITHYMIKUS THYMUS-SZIGETEK HATÁSA A POSTTHYMECTOMIÁS ÁLLAPOTRA

KAS József, SZIRMAI Katalin, RIGLER András, SZOBOR Albert, MOLNÁR János

Nagy műtéti sorozatok alapján vált ismertté, hogy a thymectomia a myasthenia gravisban szenvedő betegek mintegy 20-30%-ában nem kielégítő eredményű beavatkozás.

HUN 1992;45(03-04)

Ideggyógyászati Szemle

1991. SZEPTEMBER 01.

Myasthenia gravisban észlelt meglepő lelet elektrodiagnosztikai elemzése

DR. KÓMÁR József

50 éves nőbetegen megterhelés hatására fáradékonyság alakult ki, részint az oculobulbaris izmokban, részint az alsó végtag proximalis izomzatában. Szerző az EMG-vizsgálattal részint myasthenia gravisra, részint Eaton-Lambert syndromára utaló tüneteket észlelt és felveti a két kórkép szövődésének lehetőségét.

HUN 1991;44(09)