Részletes keresés

Kérjük, állítsa be a paramétereket!


 

Találatok száma: 78

Ideggyógyászati Szemle

1992. MÁRCIUS 01.

MY ASTHENIA GRA VIS: EKTÓPIÁS, PERITHYMIKUS THYMUS-SZIGETEK HATÁSA A POSTTHYMECTOMIÁS ÁLLAPOTRA

KAS József, SZIRMAI Katalin, RIGLER András, SZOBOR Albert, MOLNÁR János

Nagy műtéti sorozatok alapján vált ismertté, hogy a thymectomia a myasthenia gravisban szenvedő betegek mintegy 20-30%-ában nem kielégítő eredményű beavatkozás.

Ideggyógyászati Szemle

1991. SZEPTEMBER 01.

Myasthenia gravisban észlelt meglepő lelet elektrodiagnosztikai elemzése

DR. KÓMÁR József

50 éves nőbetegen megterhelés hatására fáradékonyság alakult ki, részint az oculobulbaris izmokban, részint az alsó végtag proximalis izomzatában. Szerző az EMG-vizsgálattal részint myasthenia gravisra, részint Eaton-Lambert syndromára utaló tüneteket észlelt és felveti a két kórkép szövődésének lehetőségét.

Ideggyógyászati Szemle

1991. FEBRUÁR 01.

Myasthenia gravis: Új klinikai forma, pseudocongenitalis myasthenia gravis

DR. SZOBOR Albert, DR. MÁTTYUS Adorján, DR. HERCZEGFALVI Ágnes, DR. KLEIN Magda

A szerzők egy újonnan felismert congenitális myasthenia syndromát ismertetnek, amiben a kezdeti lokális ocularis tünetek a későbbi lefolyás során változnak és a kórkép generalizálódik ... E formát kilenc gyermeken észlelték, négy esetben thymectomia történt jó eredménnyel. A thymus mirigy nagyon aktív volt. A congenitalis myasthenia lefolyásbeli változásának oka még nem ismert.

Ideggyógyászati Szemle

1990. FEBRUÁR 01.

Myasthenia gravis: Acetylcholin receptor-elleni antitestek vizsgálata és azok kliniko-pathologiai jelentősége

DR SZOBOR Albert, DR SZELÉNYI Judit, DR KLEIN Magda, PLATSCHEK Ida, PÁLDI-HARIS Piroska, DR KELEMEN Gabriella, DR FORNÁDI László, DR MOLNÁR János

A myasthenia gravist (MG) jellemző alapzavar feltételezetten presynaptikus helye és jellege a motoros idegi impulzustól független miniatűr véglemez potenciálok (MEPP) amplitudójának jelentős csökkenésén alapult, amiből logikusan következett a presynaptikusan felszabaduló acetylcholin (ACh) mennyiség csökkent volta [6, 7].

Ideggyógyászati Szemle

1988. ÁPRILIS 01.

Izomminta polyamin tartalmának változása myasthenia gravisban

DR SZATHMÁRY István, DR SELMECI László, DR SZOBOR Albert, DR MOLNÁR János

A szerzők összesen 40 myasthenia gravisban szenvedő beteg m. sternothyreoideusból thymectomia során vett izommintájának polyamin tartalmát határozták meg. A szövettani vizsgálat szerint ép, izompusztulást nem mutató mintákban a kontrolihoz viszonyítva a spermidin szint, illetve a spermidin/spermin arány megemelkedett, mely igen korai denervációs jel mellett, esetleg adaptativ, kompenzáló hiperfunkció biokémiai kifejezője is lehet. Az enyhe izomkárosodással jellemzett esetekben mindhárom polyamin (putrescin, spermidin, spermin) szint, illetve a spermidin/spermin hányados növekedését észlelték, míg a súlyos izompusztulást mutató mintákban a spermidin és spermin emelkedése mellett a putrescin tartalom és spermidin/spermin arány változatlan maradt. Az izomkárosodás súlyosságával párhuzamos, denervációs eredetű, jellemző polyamin változások hasznos információt nyújthatnak a myasthenia gravishoz szövődményként társuló izompusztulás fokának megítéléséhez és így a betegek terápiájának célzottabb megtervezéséhez.

Ideggyógyászati Szemle

1987. NOVEMBER 01.

Myasthenia gravis: Betegség-társulások Irodalmi adatok és 1000 beteg észlelése alapján

DR. SZOBOR Albert

A szerző ezer beteg észlelése és az irodalom követése alapján ismerteti azokat a. betegségeket és syndromákat, amik a myasthenia gravishoz gyakrabban társulnak. Foglalkozik a pajzsmirigy betegségeivel, a rheumatoid uthritisszel, a polymyositisszel, systemás lupus erythematodesszel, sclerodermával, a haematologiai kórképekkel, bőrbetegségekkel és egyéb, ritkább betegség-társulásokkal. A betegség asszociációk a myasthenia gravis immun kórszármazásának közvetett klinikai bizonyítékai, és egyben felvetik a thymus esetleges pathogén szerepének lehetőségét a myasthenia mellett egyéb immun betegségekben is.

Ideggyógyászati Szemle

1986. FEBRUÁR 01.

Ideggyógyászati kórképek kezelése pulzáló mágneses térrel

DR GUSEO András

A Gyüling—Bordács-féle Magnetotherapy készülék terápiás hatását vizsgálva 20 sclerosis multiplexes betegen kettős vak körülmények között azt egyértelműen pozitívnak találtuk. A nyitott kezelésben részesült 84 beteg 75%-ában észleltünk egyértelműen pozitív eredményt, amelyet az esetek mintegy felében a Kurtzke-skálával is mérhető javulás kísért. A vegetatív zavarokban szenvedő betegek 52%-ában értünk el e kezeléssel javulást. A készülék paramétereinek biológiai hatását vizsgálva megállapítottuk, hogy közepes térerő esetén az egész szervezetet éri az elektromágneses impulzus, amelyből a 3 m-es körzetben is jelentős szórt hatás regisztrálható. A készülék alacsony frekvenciával izomlazító, közepessel és magas frekvenciával izomerősítő, ill. tonizáló hatású. A napi egyszeri 15—20 perces kezelést 15—20 napon át ismételve találtuk optimálisnak. A készülék hatásai közül a peripheriás és centrális izornspasmus csökkentését, a peripheriás és idiopathiás fájdalom csökkentését, az izomzat teljesítőképességének fokozását, a kontraktúrák csökkentését emeljük ki. Myasthenia gravisban a kezelés kontraindikált. Maradandó káros hatást nem észleltünk. A készülék hatása az esetek többségében hónapokig tart lassan csökkenő tendenciával, másutt 1 évig is maradandó javulással. A különböző kórszármazású idegrendszeri betegségekben elért előzetes eredményeket táblázatban mutatja be.

Ideggyógyászati Szemle

1986. JANUÁR 01.

Myasthenia gravis: Hiperpláziás thymusok és thymus tumorok tejsavdehidrogenáz (LDH) összaktivitása és LDH izoenzim eloszlása

DR SZATHMÁRY István, DR SELMECI László, DR PÓSCH Elek, DR SZOBOR Albert, DR MOLNÁR János

A szerzők 62 myasthenia gravisban szenvedő beteg thymectomia során eltávolított 55 hiperpláziás és 7 tumoros thymusában meghatározták a tejsavdehidrogenáz (LDH) és almasavhidrogenáz (MDH) nedvessúlyra vonatkoztatott összaktivitását, illetve az LDH izoenzimek százalékos eloszlását, valamint kiszámították az MDH/LDH hányadost és a H alegység százalékos arányát. Az LDH és MDH összaktivitás fokozódása arra utal, hogy a myastheniás betegek thymusa a kontrolihoz viszonyítva sejtes elemekben gazdagabb, az LDHi izoenzim és H alegység emelkedése pedig az érettebb, differenciáltabb thymocyták arányának növekedését jelzi. A thymus tumorok a daganatokra általában jellemző LDH5, vagy LDH4 dominanciájú izoenzim eloszlást mutatták, kivéve a minimális lymphocytás reakcióval járó thymomákat, ahol az LDH2 izoenzim izolált, kifejezett emelkedése véleményük szerint az epitelsejtek specifikus (szekréciós) működésére utalhat. A H alegység arány, mint a thymus mindkét — lymphatikus és epiteliális — komponensét együttesen jellemző paraméter, szoros korrelációt mutatott bizonyos klinikai adatokkal (prognózis, betegségtartam, kezelés), csökkenése kedvező, növekedése kedvezőtlen prognosztikai jelnek bizonyult. A tumorok klinikai malignitásával az LDH összaktivitás emelkedése, illetve az MDH/LDH arány csökkenése mutatott összefüggést. Vizsgálataik hasznosak lehetnek a thymectomia után nem megfelelően javuló myastheniás betegek további kezelésének megtervezésében.

Ideggyógyászati Szemle

1985. SZEPTEMBER 01.

Myasthenia gravis: Gyógyszerek okozta cholinergiás tünetek kivédése dexetimidummal

DR. SZOBOR Albert

Szerző myastheniás betegek kezelése során észlelt, kellemetlen, sőt légzési crisisveszélyt felidéző, cholinergiás tünetek kivédésére és csökkentésére alkalmazza az erősen anticholinergiás hatású dexetimidumot (Tremblex, KGy). Három év alatt 56 betegen figyelte meg a gyógyszer hatását kizárólag a melléktünetekre. Rutinszerű alkalmazását elsősorban crisisben vagy praecrisisben, továbbá cholinergiás mellékhatásokkal járó esetekben ajánlja.

Ideggyógyászati Szemle

1985. AUGUSZTUS 01.

Myasthenis gravis: Izomminta tejsavdehidrogenáz (LDH) összaktivitása és LDH izoenzim eloszlása

SZATHMÁRY István, SELMECI László, PÓSCH Elek, SZOBOR Albert, MOLNÁR János

A szerzők 62 myasthenia gravisban szenvedő beteg m. sternothyreoideusából thymectomia során vett izommintájában meghatározták a tejsavdehidrogenáz (LDH) és almasavdehidrogenáz (MDH) nedvessúlyra vonatkoztatott összaktivitását, illetve az LDH izoenzimek százalékos eloszlását, valamint kiszámították az MDH/LDH hányadost, illetve a H és M alegység százalékos arányát. Eredményeik és a klinikai adatok összehasonlítása során megállapították, hogy az LDH; izoenzim, valamint M alegység százalékos arányának szignifikáns csökkenése – illetve a tendenciajellegű LDH összaktivitás csökkenés és az esetenkénti MDH/LDH hányados növekedés - korrelál a mintákban szövettanilag kimutatott izompusztulás fokával, illetve a klinikailag manifeszt izompusztulás és az anamnesisben szereplő légzési krízisek gyakoriságával. Véleményük szerint a károsodott izommintákban észlelt biokémiai eltérések az anaerob glikolízis csökkenését jelzik a myasthenia gravis izomatrophiával járó formájában. A szövettani vizsgálat szerint ép izommintákban talált hasonló, de enyhébb eltérések az izompusztulás korai biokémiai jele mellett, felvetik esetleges biokémiai szintű adaptatív kompenzáló mechanizmus lehetőségét is a myastheniás izomban. A vizsgálat myasthenia gravishoz szövődményként társuló izompusztulás korai felismerésében az ismert egyéb módszerek hasznos kiegészítője lehet.