Ideggyógyászati Szemle - 1986;39(01)

Ideggyógyászati Szemle

1986. JANUÁR 01.

Glia fibrillaris savi fehérje Nude egérbe transzplantált humán anaplasztikus astrocytomában

MÉREI F. Tibor, NÉMETH Péter, MÁTYÁS György, HORVÁTH Anna, GALLYAS Ferenc

Egy 33 éves nő anaplasztikus astrocytomájának Nude egérbe transzplantált daganatában vizsgáltuk a glia fibrillaris savi fehérje (GFAP) viselkedését. Az immunperoxydase reakcióval kimutatható fehérjét tartalmazó sejtek aránya és jellege nagyfokú hasonlóságot mutatott az eredeti daganathoz és az első átoltás óta eltelt félév alatt a daganat újabb átoltások révén biztosan fenntarthatónak bizonyult. A központi idegrendszeri gliaeredetű tumorok jellegének vizsgálatához a leírt eljárás biztatónak tűnik. A GFAP kimutatás olyan tumor-marker, melynek a központi idegrendszeri daganatok hisztogenezisében diagnosztikus jelentősége lehet. Ezt a tulajdonságot a Nude egér átoltások során az általunk vizsgált agytumor is megőrizte.

HUN 1986;39(01)

Ideggyógyászati Szemle

1986. JANUÁR 01.

Myasthenia gravis: Hiperpláziás thymusok és thymus tumorok tejsavdehidrogenáz (LDH) összaktivitása és LDH izoenzim eloszlása

DR SZATHMÁRY István, DR SELMECI László, DR PÓSCH Elek, DR SZOBOR Albert, DR MOLNÁR János

A szerzők 62 myasthenia gravisban szenvedő beteg thymectomia során eltávolított 55 hiperpláziás és 7 tumoros thymusában meghatározták a tejsavdehidrogenáz (LDH) és almasavhidrogenáz (MDH) nedvessúlyra vonatkoztatott összaktivitását, illetve az LDH izoenzimek százalékos eloszlását, valamint kiszámították az MDH/LDH hányadost és a H alegység százalékos arányát. Az LDH és MDH összaktivitás fokozódása arra utal, hogy a myastheniás betegek thymusa a kontrolihoz viszonyítva sejtes elemekben gazdagabb, az LDHi izoenzim és H alegység emelkedése pedig az érettebb, differenciáltabb thymocyták arányának növekedését jelzi. A thymus tumorok a daganatokra általában jellemző LDH5, vagy LDH4 dominanciájú izoenzim eloszlást mutatták, kivéve a minimális lymphocytás reakcióval járó thymomákat, ahol az LDH2 izoenzim izolált, kifejezett emelkedése véleményük szerint az epitelsejtek specifikus (szekréciós) működésére utalhat. A H alegység arány, mint a thymus mindkét — lymphatikus és epiteliális — komponensét együttesen jellemző paraméter, szoros korrelációt mutatott bizonyos klinikai adatokkal (prognózis, betegségtartam, kezelés), csökkenése kedvező, növekedése kedvezőtlen prognosztikai jelnek bizonyult. A tumorok klinikai malignitásával az LDH összaktivitás emelkedése, illetve az MDH/LDH arány csökkenése mutatott összefüggést. Vizsgálataik hasznosak lehetnek a thymectomia után nem megfelelően javuló myastheniás betegek további kezelésének megtervezésében.

HUN 1986;39(01)

Ideggyógyászati Szemle

1986. JANUÁR 01.

Azotémiás vesebetegek csoportterápiájával és csoporthipnoterápiájával szerzett tapasztalataink

FAZEKAS László, FRÁTER Judit, ZSENI Annamária

A szerzők leszögezik a krónikus veseelégtelenségben szenvedő betegekkel való fokozott törődés fontosságát . Felfogásuk szerint a komplex pszichoszomatikus kezelés többet segít rajtuk, mint a csupán szomatikus nefrológiai gondozás. Ezt bizonyítandó 11 fős krónikus veseelégtelenségben szenvedő kísérleti csoport részére rendszeres csoportterápiás és csoport-hipnoterápiás foglalkozásokat végeztek egy éven át; kontrollként 9 hasonló stádiumban levő beteg adatai szolgáltak. A betegek együttműködése a javasolt étrend, és folyadékbevitel betartásában egyaránt kifejezetten javult. A kísérleti csoport 11 tagjából 10 vált munkaképessé, a kontroll csoportban ugyanekkor a munkaképtelenek aránya duplázódott meg. A kórházi ápolási napok számát harmadára csökkentették a csoportterápia segítségével. A kísérleti csoport betegei később kerülnek dialízisre: a komplex pszichoterápia segít megnyújtani a kompenzációs poliúria stádiumát. A hipnoterápia szignifikáns vérnyomáscsökkentő hatását is igazolták. Módszerüket a dialízis programra való pszichés felkészítés szakaszában jó hatásúnak tartják, és szélesebb körű bevezetését ajánlják.

HUN 1986;39(01)

Ideggyógyászati Szemle

1986. JANUÁR 01.

Arterio-venás angiomából származó peduncularis vérzés műtéte

MÉREI F. Tibor, POÓR Gyula

A szerzők fiatal nőbeteg bal oldali pedunculusában elhelyezkedő arteriovenás angiomából származó vérzését műtéti úton sikerrel távolították el. Felhívják a figyelmet arra, hogy az aránylag kis kiterjedésű agytörzsi vérzések sebészi úton sikerrel kezelhetők fiatal egyéneknél. A kor előreheladtával mind a megfelelő időben történő kórisme, mind a sebészi kezelés lehetőségei csökkennek.

HUN 1986;39(01)

Ideggyógyászati Szemle

1986. JANUÁR 01.

A nyaki carotis elágazódás scleroticus plaquejainak scanning elektronmikroszkópos vizsgálata

DR HORVÁTH Zoltán, DR BODOSI Mihály, DR MÉREI F. Tibor, DR STEFANIST János

A szerzők 24 féltekei tüneteket okozó proximalis carotis plaque scanning elektronmikroszkópos vizsgálatáról számolnak be. Az angiographiával sima felszínűnek ítélt scleroticus plaque-on számos olyan elváltozást észleltek, melyeket embólia forrásnak tartanak. Ezért indokoltnak vélik a haemodynamikailag nem számottevő szűkületet okozó, de tünetképző scleroticus plaqueok műtéti eltávolítását is.

HUN 1986;39(01)

Ideggyógyászati Szemle

1986. JANUÁR 01.

Beszámoló 13. Nemzetközi Bálint-találkozó

DR SCHNELL Endre, DR SZILÁRD János

A találkozónak, melynek szervezője és lelke immár 13. éve Boris Luban-Plozza professzor — svájci, NSZK-beli, osztrák, olasz és néhány más országbeli szakember mellett ezévben négy magyar résztvevője is volt (Petri Gábor akadémikus, Szilárd János, Sehnell Endre és Orián Géza o. h.). A találkozó rendezvénysorozata és számos ottani résztvevővel lehetségessé vált véleménycsere alapján véltük indokoltnak néhány tanulság közreadását.

HUN 1986;39(01)