Részletes keresés

Kérjük, állítsa be a paramétereket!


 

Találatok száma: 33

Ideggyógyászati Szemle

2006. SZEPTEMBER 30.

Multiszisztémás atrophia: új korszak kezdete a neurodegeneratív betegségek történetében

PAPP Mátyás, KOVÁCS Tibor

A multiszisztémás atrophia (MSA) a degeneratív idegrendszeri betegségek közé tartozik, azonban számos jellemzőjében eltér azoktól. Az MSA-nak nincs ismert familiáris formája, patomechanizmusában nem sikerült igazolni genetikai tényező szerepét. Neuropatológiája is egyedi, mivel elsősorban az oligodendroglia betegszik meg.

Ideggyógyászati Szemle

2005. OKTÓBER 10.

Frontotemporalis dementia, III. rész - Klinikai diagnózis és kezelés

GALARIOTIS Vasilis, BÓDI Nikoletta, JANKA Zoltán, KÁLMÁN János

A szerzők három részből álló összefoglaló közleményükben a frontotemporalis dementia történetét, előfordulását, klinikai megjelenési formáit, a megkülönböztető kórismét, genetikáját, molekuláris patomechanizmusát, patológiáját, valamint terápiáját tekintik át.

Ideggyógyászati Szemle

2005. MÁJUS 10.

Frontotemporalis dementia - I. rész Történet, prevalencia, klinikai elõfordulás

GALARIOTIS Vasilis, BÓDI Nikoletta, JANKA Zoltán, KÁLMÁN János

A szerzõk három részbõl álló összefoglaló közleményükben a frontotemporalis dementia történetét, elõfordulását, klinikai megjelenési formáit, a megkülönböztetõ kórismét, genetikáját, molekuláris patomechanizmusát, patológiáját, valamint a terápiáját tekintik át. A dolgozat elsõ része a történeti, epidemiológiai és klinikai sajátosságokkal foglalkozik. A körülírt atrófiát mutató, típusos frontotemporalis dementiát Arnold Pick írta le elõször, Alois Alzheimer pedig intraneuronális lerakódásokat talált a betegek agyában. Késõbb felismerték, hogy sok esetben nincs sem atrófia, sem sejtszintű elváltozás, viszont genetikai mutációt azonosítottak.

Ideggyógyászati Szemle

2005. JANUÁR 20.

A corticobasalis degeneráció diagnózisának ismérvei

FARSANG Marianna, TAKÁTS Annamária, SZIRMAI Imre, KOVÁCS Tibor

A corticobasalis degenerációt 1968-ban Rebeiz, Kolodny és Richardson írta le mint aszimmetrikus akinesissel-rigorral, dystoniával, apraxiával, myoclonussal és dementiával járó klinikai szindrómát. Patológiailag jellemzõ a frontális és parietalis atrophia, az idegsejtpusztulás, a gliosis és az „achromasiás” idegsejtek (valamint újabban az úgynevezett „astrocytaplakkok”).

Ideggyógyászati Szemle

2002. AUGUSZTUS 20.

Parkinson-szindróma és kognitív zavarok

SZIRMAI Imre, KOVÁCS Tibor

Parkinson-betegségben szenvedők gondolkodási - elsősorban exekutív - műveletei a kórkép előrehaladásával romlanak. Károsodik a beszéd, a szóképzés, a munkamemória, a problémamegoldás, a tervezési készség és a flexibilitás. A gondolkodás zavarainak többsége a beszéd-, tartás-, egyensúly- és járászavarok súlyosságával arányos, és nem reagál DOPA-szubsztitúcióra.

Ideggyógyászati Szemle

1997. MÁJUS 20.

Beszámoló a parkinson-betegséggel foglalkozó XII. nemzetközi szimpóziumról

DIBÓ György

A fenti témakörrel foglalkozó, nagyszabású tudományos összejövetel 1997. március 23–26. között került megrendezésre Londonban a Westminster mellett épült, II. Erzsébet királynő nevét viselő Kongresszusi Központban. A kongresszus előtt tartott szimpóziumok közül kettőt szeretnék kiemelni: a Merz (Frankfurt) által rendezett, sajtókonferenciával egybekötött kerekasztalt a glutamátrendszer szerepéről a Parkinson-betegség kezelésében, illetve a multiszisztémás atrophiák (MSA) kérdésével foglalkozó rendezvényt.

Ideggyógyászati Szemle

1996. JANUÁR 20.

A Parkinson-szindróma differenciáldiagnosztikája

FERENC Fornádi

A Parkinson-szindróma kezelési lehetőségének pozitív minőségi változása az elmúlt 25 évben a kórkép differenciáldiagnosztikájával szemben is egyre növekvő követelményeket támasztott. Hamarosan nyilvánvalóvá vált, hogy idiopathiás Parkinson-szindróma L-dopa-szubsztitúcióval különösen a kezdeti stádiumban jól kezelhető. Ennek megfelelően az L-dopára elsődlegesen nem reagáló betegek esetében a diagnózis alapos felülvizsgálata szükséges. Másrészről a kezdetben típusos tüneteket mutató és L-dopára többé-kevésbé reagáló betegség a későbbi lefolyás során a tüneti kép kiszélesedése mellett az L-dopára mutatott pozitív reakcióját is elvesztheti. Ez a kórfolyamat multiszisztémás megbetegedés kialakulására utalhat. Korábban a parkinsonos tünetekkel járó betegségek differenciálása csak a tüneti kép és az L-dopára mutatott reakciók alapján volt lehetséges. Az elmúlt 10 évben javultak a differenciálási lehetőségek. A mágneses rezonancia vizsgálat és a SPECT lehetőségei mellett a 18-fluorodezoxiglükóz és a 18-fluorodopa PET-vizsgálata nyújt fontos diagnosztikus segítséget. A parkinsonos tünetekkel járó kórképek ezen összefoglalása megkísérli a tüneti kép ábrázolása mellett a PET-differenciáldiagnosztika lehetőségeinek hangsúlyozását is.

Ideggyógyászati Szemle

1994. MÁJUS 20.

A Magyar Ideg- és Elmeorvosok Társasága tudományos emlékülésén

Jendrassik Ernő az idegélettanász. Új fejlemények a demencia szindrómák osztályozásában. Új megfigyelések multiszisztémás atrophiában.

Ideggyógyászati Szemle

1994. MÁRCIUS 20.

Ifjú neurológusok XI. fóruma

Az a. carotis elváltozásai és az agyi perfúziós viszonyok összefüg­gése (Carotis Duplex scan és agyi SPECT-vizsgálat összevetése alapján). Stenosis vagy dissectio? Differenciáldiagnosztikai kérdések ca­rotiskeringési zavarokban. 3D TCD-vel diagnosztizált AVM. Supraaorticus Duplex UH-vizsgálatok és angiográfia kapcsán felmerülő diagnosztikus tévedések lehetőségei. A nyaki carotisok duplex ultrahangvizsgálata során előforduló diagnosztikus tévedések okai és elkerülésük lehetőségei. A duplex-szonográfia szerepe az arteria carotis communis occ­lusio műtéti elbírálásában (esetismertetés). Moyamoya-betegség követése transcranialis dopplerrel (TCD). Thrombocytafunkciós tesztek agyi keringészavar akut és krónikus szakaszában. Multicausalis agyi keringészavarok. Parkinsonismus és óriásaneurysma együttes előfordulása (esetismertetés). lntermittáló fejfájás hátterében teratoma adultum, germinoma, spinalis és cerebralis metastasisok - 5éves betegkövetés Meningealis daganat differenciáldiagnosztikai problémái. Agyi metasztázis tüneteivel jelentkező extracranialis daganatok. Craniocervicalis átmeneti és magas cervicalis térfoglaló folya­matok diagnosztikájának buktatói. Benignus spinalis tumorok diagnosztikája. Spinalis dermoid ciszta - adatok a low back pain szindróma etiológiájához. Az agyi mikrodialízis kísérleti és klinikai lehetőségei. Multiplex intracranialis daganatok kezeléséről. Tremor- és reflexvizsgálatok Parkinson-kórban. HMPAO SPECT-vizsgálatok Parkinson-szindrómában. Aurorix kezelés Parkinson-szindróma depresszióval szövődött eseteiben. A Parkinson-szindróma gyógyszeres terápiája, különös tekintet­tel a napszaki teljesítményingadozásokra. Jumex a Parkinson-szindróma korai fázisában. Konduktív nevelés parkinsonizmusban. Biofizikai módszerek használata ideggyógyászati betegségek patomechanizmusának kutatásában. Nagy vakfolt szindróma. Optokinetikus nystagmus vizsgálata szoliter frontalis laesio esetén. Hypocalcaemia és epilepszia. Nehézségek az epilepsziás álrohamok felismerésében. Hipnóziskezelés parciális epilepsziákban. Migrén, depresszió, szorongás. Fejfájások verbalizációs jellegzetességei. Fahr-betegség osztályunk anyagában. Agyi vascularis laesiók CT-vizsgálata és differenciáldiagnosztikai nehézségek. Binswanger-kór. Pszichopatológiai tüneteket mutató betegek CT-elváltozásai. A 3D MR-angiográfia jelentősége occlusiv agyi érbetegségekben. Nyaki nagyereken végzett képalkotó eljárások összehasonlító vizsgálata. A craniocervicalis átmenet diagnosztikájának nehézségei egy eset kapcsán. A gerincvelöbetegségek elkülönítő kórismézése. A Parkinson-betegség története és epidemiológiája. Újabb adatok a parkinsonizmus patomechanismusához; kísér­leti terápiák Diagnosztikai tévedések Parkinson-szindrómában. Sinemet CR - előrelépés a gyógyszeres terápiában. Parkinson-szindrómás betegeink oxidator fenotípus vizsgálatairól. Parkinson-szindrómás betegek Madopar-HBS kezelése. Szövődményes migrén és idiopathias agyi atrófia együttes előfor­dulása. Családvizsgálat adreno-leuko-dystrophiában. Anaemia perniciosában szenvedő betegeink elektrofiziológiai vizsgálatáról. A sacralis durazsákba sodródott porckorongrészlet. Elektrofiziológiai vizsgálatok eredményei Parkinson-szindrómában szenvedő betegeknél. EMG-SCAN vizsgálatok Parkinson-szindrómás betegeknél. Felnőttkori myotubularis myopathia esete osztályunkon. Kugelberg-Welander-szindróma előrehaladott képe. Az idiopathiás gyulladásos myopathiák immunológiai vizsgálata. Recesszív generalizált myotonia (Becker). A myotoniák differenciáldiagnózisa egy eset kapcsán. Glossopharyngeus neuralgia szinkópéval. Multiszisztémás atrófia családi előfordulása. Az Apert-szindróma a korszerű diagnosztika tükrében. Reit-szindrómás kisded (video esetbemutatás). Fiatalkori kardiogén stroke. Sneddon-szindróma. Agyi érbetegek osztályunkon 1993 első felében. Cerebellaris vérzések. Változás a prognózis megítélésében osztályunk beteganyagában. Sclerosis multiplexnek tartott medialis thalamuslágyulás esete. Stroke okozta extrapyramidalis károsodás. Kétoldali occipitalis lebenylágyulás esetei. Súlyos agytörzsi laesio (centralis pontin myelinolysis) esete. A sejtes és humorális immunválasz hosszú távú követése sclero­sis multiplexes betegeknél. A Lyme-borreliosis aktuális problémái osztályos gyakorlatunkban. Listeria monocytogenes mint a purulens meningitisek lehetséges kórokozója. Diagnosztikus nehézséget okozó, alsó végtagi gyöki jellegű fáj­dalmak előfordulása osztályunkon. Perifériás neuropathia hypereosinophil szindrómában. Az agytörzsi megbetegedések okozta szemmozgászavarok. Parkinson-szindrómában szenvedő betegek depressziója, különös tekintettel a preszuicidális szindróma (RINGEL) lehe­tőségére.

Ideggyógyászati Szemle

1990. JANUÁR 01.

Multiszisztémás atrófia szindrómáinak (Parkinson szindróma, olivo-ponto-cerebellaris atrófia, Shy-Drager szindróma) nozológiai egységéről új neuropathológiai megfigyelések alapján

PAPP Mátyás

Multiszisztémás atrófia 3 szindrómájának különböző kombinációiban, 11 beteg központi idegrendszerében a Gallyas-féle előhívásos ezüstfestéssel, elektronmikroszkóppal és immunhisztokémia segítségével 10-30u átmérőjű gliacytoplazma zárványok (GCI-:k) jelenlétét mutattuk ki.