Részletes keresés

Kérjük, állítsa be a paramétereket!


 

Találatok száma: 19

Ideggyógyászati Szemle

1991. JÚNIUS 01.

Kisagyi arteriovénás angioma és arteria vertebralis aneurysma együttes előfordulása

DR. TARJÁNYI János, DR. BODOSI Mihály

A szerzők 63 éves nő esetét ismertetik, akinél az ismétlődő lágyagyhártya alatti vérzés hátterében kisagyi angiomát és egyik tápláló arteriája eredésénél, az a. vertebralison aneurysma-szerű tágulatot mutattak ki. Ennek kapcsán taglalják az értorzképződménnyel társult aneurysmakeletkezés lehetséges módozatait, valamint a gyógykezelés néhány speciális kérdését.

Ideggyógyászati Szemle

1988. OKTÓBER 01.

Éreredétű fülzúgás megszüntetése ballonkatéteres intravascularis érelzárással

DR SZABÓ Mihály

A szerző elviselhetetlen tinnitust okozó arc angioma sikeres elzárását ismerteti, mely intravasalisan történt az angioma tápláló artériájának selectiv katéterezése utján.

Ideggyógyászati Szemle

1984. DECEMBER 01.

Együttesen elöforduló agyi aneurysma és arteriovenosus angioma műtéti megoldása

DR. FÉNYES Gy., DR. TARJÁNYI J., DR. TÓTH Daru P., DR. DÓCZI F., DR. SOMOGYI I.

A szerzők jobb oldali frontális arteriovenosus angioma és az arteria communicans anterioron levő sacculáris aneurysma együttes előfordulásáról és sikeres gyógykezeléséről számoltak be. Tárgyalják a kórismézés és a gyógykezelés kérdéseit.

Ideggyógyászati Szemle

1982. AUGUSZTUS 01.

Az intracranialis aneurysmák sebészi kezelése

HULLAY J., GOMBI R., VELOK Gy., BORUS F., RÓZSA L.

A szerzők 147 beteg és 151 aneurysma műtéti ellátása kapcsán szerzett megfigyeléseiket és tapasztalataikat ismertetik. Anyagukban a comm. ant. aneurysma férfiaknál, a carotis aneurysma nőknél gyakoribb. A média aneurysmáknál lényeges különbség nem mutatkozik. Többségük az V. dekádban manifesztálódott. Öt betegnél az aneurysmához tumor, tályog vagy angioma társult.

Ideggyógyászati Szemle

1977. OKTÓBER 01.

Agyi arteriovenás angiomák vérellátása

MÉREI F. T., GÁCS GY.

A szerzők 50 angiomás beteg műtéti tapasztalata alapján tárgyalják az angiomák vérellátásának a kérdését. Úgy vélik, hogy az angiomát ellátó artériák az angioma egy-egy szektorát látják el csupán, és ennek mérete a kontinuus érhálózaton belül a vérnyomástól és a perifériás ellenállástól függ, miként az agyban.

Ideggyógyászati Szemle

1973. DECEMBER 01.

Angiographiával kórismézett és gyökeresen operált arteriovenosus angioma a gerincvelő nyaki szakaszán

DR FÉNYES György, DR HUSZKA Endre, DR HEIMER Lajos, DR CSEPREGI Erzsébet

Szerzők a gerincvelő középső- és alsó nyaki szakaszára localizálódó arteriovenosus angioma radikális eltávolítását ismertetik. Irodalmi adatok és saját tapasztalataik alapján vázolják a kórforma diagnostikáját és műtéti kezelését.

Ideggyógyászati Szemle

1973. AUGUSZTUS 01.

A corpus callosumba és az oldalkamrába terjedő arterio-venosus angioma műtéti megoldása

DR FÉNYES György, DR VISZT József, DR VÁRHELYI Károly

31 éves férfi corpus callosumába és oldalkamrájába beterjedő arterio-venosus angioma műtéti megoldását ismertettük. A localisatio adta műtéti nehézségek miatt viszonylag kisebb számú ide vonatkozó irodalom adataival együtt foglalkoztunk az ér-malformatio klinikai tüneteivel, diagnostikájával. Hangsúlyoztuk a postoperatív angiographia fontosságát a műtéti radikalitás megítélésében.

Ideggyógyászati Szemle

1967. JÚNIUS 01.

Heerfordt-syndroma cerebralis angioma cavernosumban szenvedő epilepsiás nőbetegen

FEJÉR Arthur, MAJTÉNYI Katalin, KISS István

39 é. korában meghalt nőbeteg esetét ismertették, akinél 6 évvel halála előtt Heerfordt-syndroma zajlott le, symmetriás nyál- és könnymirigy-duzzanat, könnyezés, conjunctivitás, chemosis, jobb oldali papillitis majd bal oldali facialis bénulás tüneteivel. A szövettani feldolgozás során talált pontin granulokat a sarcoidosis késői elváltozásának értékelték, a szervi elváltozások viszont az angiitises alak képét mutatták. Mindezekhez multiplex agyi angioma cavernosum társult, ami à 17 év óta jelentkező epilepsiás rohamokért tehető felelőssé.

Ideggyógyászati Szemle

1960. MÁJUS 01.

Operált intracerebralis vérzések

HARASZTI Erzsébet, HULLAY József

Az intracerebralis vérzésekre vonatkozó és sebészi gyógyításukkal foglalkozó irodalmi adatok rövid áttekintése mellett ismertettük 12 esetünk klinikumát és műtéti megoldását. A klinikai képre az acut kezdet és a véres vagy xantochrom liquor mellett a góctünetek és a progressiv koponyaűri nyomásfokozódás kialakulását lehet jellemzőnek mondani, ami magas kor és hypertonia esetén apoplexiára, egyébként leggyakrabban éranomáliából származó vérzésre lehet pathognomicus, az utóbbira különösen akkor, ha az acut kezdetet megelőzően paroxysmalis jelenségek is szerepelnek. A vérzés oka eseteinkben az irodalmi adatoknak megfelelően hypertonia, angioma, aneurysma, trauma és ismeretlen ok volt. A műtéti megoldás a vérzés kiszívásából, ill. a tokos vérzés kihámozásából, s ahol erre mód volt az oki elváltozás megoldásából állt. 12 betegből a műtét után egyet sem vesztettünk el, s 11 esetben az eredmény kielégítőnek mondható. Állásfoglalásunk a műtét kérdésében a nem hypertonias vérzések esetében azonos az általános elvekkel, a hypertoniás vérzésekkel kapcsolatban azonban mellőzi az időpont megválasztással kapcsolatos általánosító kötöttséget.