Az eLitMed.hu orvostudományi portál a böngészés tökéletesítése érdekében cookie-kat használ.
Ha bővebb információkat szeretne kapni a cookie-k használatáról és arról, hogyan módosíthatja a beállításokat, kattintson ide: Tájékoztató az eLitMed.hu Cookie-használatáról.
Részletes keresés
Kérjük, állítsa be a paramétereket!
Találatok száma: 267
Ideggyógyászati Szemle
1981. DECEMBER 01.
Pszichopatológiai tünetek és szociális hátterük vizsgálata kérdöívtesztek statisztikai elemzésével
A klinikai gyakorlat betegségtünetei különböző egészséges populációban is megtalálhatók. A fiatalabb és szociálpszichológiai szempontból kevésbé megterhelt egyedek között kevesebb, míg a többoldalúan és jobban megterhelt egyedek között több teszt-tünet fordul elő. A tesztek kérdései bizonyos átfedéseket tartalmaznak, melyek főleg a testi tünetek, vegetatív működés-zavarok, indulati kifejeződések területén találhatók. A hangulati életre utaló tesz- és a hazugság (etikai-morális értékítélet) - teszt-részlete bizonyult a legstabilabbnak. A teszt tünetek és a szociális háttér összefüggéseinek vizsgálatában a matematikai statisztikai információ-sűrítés során 5 faktort vetettük össze a szociális mutatókkal. Megállapítottuk, hogy minden faktorral összefüggést mutat a nem, az életkor, és a munkaidőn túli keresőtevékenység és a gyermekek száma. Legalább négy faktorral függ össze a családi állapot, a betegségek gyakorisága és a munkahelyi vélemény. Három és annál kevesebb faktorral függ össze a munkahelyi tevékenység, lakás és közlekedési tényező, míg az iskolai végzettség és jövedelem jelen vizsgálatban faktorfüggetlennek bizonyult. A pszichometriai teszt-tünetek és a szociális háttér tényezők összefüggésének vizsgálata egészséges populációban a preventív pszichiátriai gondozás, a hatékonyabb szociális tervezés eszköze lehet.
Ideggyógyászati Szemle
1981. JÚNIUS 01.
[Részleges teljesítményzavarok gyermekkorban - jelentőségük és korai kezelésük lehetőségei ]
[A gyermek fejlődésének hagyományosan elkülönítik kognitív és emotionalis oldalát. Ebben az általános keretben azonban nagyon gyakran észleljük, hogy a gyermekek jelentős részénél a pszichés funkciók egyes részösszetevői izoláltan károsodnak, ill. hiányosan fejlődnek. Ezt a hiányos fejlődést a környezet általában későn veszi észre, hibásan interpretálja, amelynek következtében a gyermek és környezete közötti kapcsolat zavart szenved és hibásan alakulhat a gyermek személyiségének fejlődése, amely a későbbiekben magatartási zavarokhoz, iskolai teljesítmény zavarokhoz, neurózishoz, sőt pszichózishoz is vezethet. Saját nagy anyaguk alapján a részteljesítmény-zavarok arányát az; átlagpopulációban 14 %-ra becsülik. A teljesítményzavarokat a szerző megkísérli osztályozni és részletesen taglalja ezek; korai felismerésére és korai kezelésére kidolgozott saját programjukat. Ez a program messze túlterjed a gyermekpszichiátriai ellátás szűkebb területén, kiterjed a szülőkkel, családokkal való részletes foglalkozásra, az óvodára, iskolára, óvónőkre és pedagógusokra. A programban részt vesznek a gyermekpszichiátereken kívül más szakemberek is, pl. gyógypedagógusok, logopédusok, gyógytornászok stb. ]
Ideggyógyászati Szemle
1979. AUGUSZTUS 01.
Bestialitás esetei az orvosszakértői gyakorlatban
V. J. 20 éves korában került először szakértői vizsgálatra. 8 általános iskolai osztályt végzett, fizikai dolgozó. Előző évben koponyatraumát szenvedett. „Személyi tulajdon rongálása” miatt került szakértői vizsgálatra, mivel ittas állapotban szomszédja tyúkjaival közösült és emiatt 20 tyúk elpusztult. Elmondta, hogy megelőzően mindössze két ízben volt szexuális kapcsolata, egyik alkalommal gonorrhoeát aquirált. Ismerőseitől hallott állatokkal való közösülésről mint kielégülési módszerről, ez vezette erre a cselekménysorozatra. A pszichológiai vizsgálat igen intenzív szexuális és agresszív feszültséget, a női nemhez való kapcsolat és a kontaktusképzés súlyos zavarát, gátoltságát mutatta kevert, hiszteroepileptoid-skizoid pszichopátiás vonások mellett. EEG: j. temp. regio diszritmiás patológiás aktivitása, destruktív jelleggel. Organikus agyi károsodás és kóros szexuális ösztönirányulás alapján súlyos fokú korlátozottságot véleményeztünk. Az ügy pénzbüntetéssel zárult.
Ideggyógyászati Szemle
1978. JÚNIUS 01.
Adatok a skizophreniás betegek rehabilitációjához
A szerző a rehabilitáció jelenlegi színvonalának megítélése céljából vizsgálatot végzett gondozásban levő 125 skizofréniás beteg munkaviszonyára, aktivitására, családi helyzetére, iskolai végzettségére, kórházi ápolására vonatkozóan.
Ideggyógyászati Szemle
1969. AUGUSZTUS 01.
Adatok az időskori megjegyzőképesség sajátosságaihoz
Szerző a megjegyzőképességet vizsgálta Ranschburg módszerével, 420 idős k. sz.-nél. Az érettkorúaknál átlagos értékként elfogadott 86%-hoz viszonyítva, időseknél 65,83%-os átlageredményt kapott. A csökkenés mértéke, valamint az iskolai végzettség között értékelhető összefüggés van. Az eredeti tesztben szereplő szópárok szemantikai elemzése alapján ötféle új, az eredetivel azonos elvek szerint felépített tesztet állított össze. Ezek alkalmazásával jól demonstrálható a közvetlen megjegyzés logikus és mechanikus formája közötti különbség, valamint időseknél az utóbbira való képesség szignifikans csökkenése. Ez a különbség, fiatalok teljesítményével való összehasonlításkor igen szembetűnő mértékben mutatkozik.
Ideggyógyászati Szemle
1969. FEBRUÁR 01.
Csoportos értelempróba szellemi fogyatékosok szűrővizsgálatára
Csoportosan alkalmazható, objektív, hitelesített papír-ceruza értelempróbánkat szellemi fogyatékosok szűrésére dolgoztuk ki. Bemutatjuk két parallel-fél tesztünket és az általános iskola IV. osztályánál magasabb iskolai végzettségű 18 éves férfiak reprezentatív csoportjának e módszerrel mért teljesítményét.
Ideggyógyászati Szemle
1965. OKTÓBER 01.
Vizsgálati célkitűzéseink és kutatásaink néhány tanulsága a fáradtság lélektanának köréből
Iskolásokon és felnőtteken másfél évtizeden át végzett vizsgálatokról számol be, amelyek célja a stressz hatására fellépő pszichológiai jelenségek feltárása volt. Az iskolások esetében a hét folyamán és a napszakokban bekövetkező változásokat követték nyomon, és vizsgálták a reggeli és délutáni tanórák hatását. Meghatározták azokat a körülményeket, amelyek az iskolai és otthoni káros túlterheléshez vezethetnek. A diákokra és a gyári munkásokra vonatkozó tanulmányok a megterhelés sajátos formáira vonatkoztak. Tisztázni kívánták a fáradtságot a 3 munkaidőben, a különböző munkafolyamatokban és a munkaközi szünetek hatását. A figyelem és a kézügyesség egyidejű szerepét vizsgálták egy saját tervezésű eszközzel jól és rosszul teljesítő dolgozókon, valamint kimerült, beteg egyéneken. További cél volt a monotónia hatásának vizsgálata.
1.
2.
3.
4.
5.
Egészségpolitika
Hadiállapotként kezeli és így is reagál a kormány az egészségügy „rendezésére”
2024 JÚN 18.
1.
2.
3.
4.
5.