Ideggyógyászati Szemle - 1978;31(06)

Ideggyógyászati Szemle

1978. JÚNIUS 01.

Gerincvelőtályog gyermekkorban

DR. FÉNYES György, DR. DÓCZI Tamás, DR. TARJÁNYI János

A szerzők gyermekkorban előforduló gerincvelőtályog esetét ismertetik. Az irodalomban jól ismert krónikus tályoggal szemben, amely intramedullaris tumor tüneteit szokta okozni, ez esetben az abscessust meningitis előzte meg, vagy maga az abscessus vezetett meningitishez. Feltételezhetően a tályog metastatikus volt, de a primer góc ismeretlen maradt. A tályog teljes eltávolítása után a gyermek neurológiai maradványtünet nélkül gyógyult.

HUN 1978;31(06)

Ideggyógyászati Szemle

1978. JÚNIUS 01.

A pszichiátria és az esztétikai sebészet egyes összefüggéseiről

DR. BÖSZÖRMÉNYI Zoltán, DR. GALAMBOS József

A szerzők az irodalom és saját észleléseik alapján a pszichiátria, az általános és főleg az esztétikai sebészet összefüggéseit, közös feladatait taglalják. Külön foglalkoznak a diszmorfofóbia gyakorlatilag fontos kérdésével, és a kozmetikai sebészeti igény mögött rejlő gyakran kóros motivációkkal. Öt közös betegük rövid kórtörténetét ismertetik példaként. Rámutatnak az e téren egyre jobban fokozódó igényekre és feladatokra.

HUN 1978;31(06)

Ideggyógyászati Szemle

1978. JÚNIUS 01.

Skizofréniák kórlefolyását meghatározó pszichopatológiai és szociálpszichiátriai tényezőkről

DR. PETHŐ Bertalan

Feltételeztük, hogy a skizofrénia kutatása azért hoz a vártnál sokkal kevesebb eredményt, mert a „skizofrénia" konvencionális diagnózisa egymástól határozottan eltérő betegségegységekre vonatkozik. Ezt a nozológiai hipotézist ciklofrén és hebefrén betegek (n = 46) kórlefolyása prediktív tényezőinek multi-trait-multimethod vizsgálata során specifikáltuk. Az index psychosis, továbbá a kórlefolyás rövid távú és öt és féléves szakaszának korábbi kontrollált személyes vizsgálata szerint a két kórkép a nozológiai elvárásnak megfelelően, határozottan különbözik: a ciklofrének klinikailag gyógyulnak, a hebefréneknél pedig jellegzetes pszichopatológiai maradványtünet-együttes és adaptációzavar marad vissza. Jelen vizsgálatokkal megállapítottuk, hogy a biológiai, a morbogén, a szociogén és a pszichológiai tényezők prediktív szerepe nozológiailag különböző. A kórlefolyás alakulásában elsődlegesek a biológiai tényezők. A további tényezők a kórfolyamat előrehaladtával válnak jelentősebbé, elsősorban a ciklofrének csoportjában. A pszichopatológiai maradványtünet-együttes és a szociális adaptációzavar feltételegyüttese részben azonos, részben eltérő. Ezek a skizofrénia spektrumba tartozó pszichózisokra valószínűleg interpolálható eredmények a nozológiai alapkutatások fontosságára, továbbá - szemben az antipszichiátriai mozgalommal - a biológiailag alapozott pszichiátria alapvető, bár szociálpszichiátriai oldalról szükségszerűen kiegészítendő szerepére hívják fel a figyelmet.

HUN 1978;31(06)

Ideggyógyászati Szemle

1978. JÚNIUS 01.

Adatok a skizophreniás betegek rehabilitációjához

DR. KÁLMÁNCHEY Albert

A szerző a rehabilitáció jelenlegi színvonalának megítélése céljából vizsgálatot végzett gondozásban levő 125 skizofréniás beteg munkaviszonyára, aktivitására, családi helyzetére, iskolai végzettségére, kórházi ápolására vonatkozóan.

HUN 1978;31(06)

Ideggyógyászati Szemle

1978. JÚNIUS 01.

Idült neurotikus betegek klub-terápiája keretében alkalmazott csoportmódszer

DR. ERDÉLYI Ildikó, DR. TRINGER László, FOLLY Éva

A hagyományos pszichiátriai osztályok átalakulása terápiás közösségekké - olyan folyamat, amely Maxwell Jones óta jelentős múltra tekinthet vissza. Távolról sem állíthatjuk, hogy befejeződött. Napjainkban is tovább folytatódik, s jelenleg egymás mellett láthatunk konzervatív elvek alapján szervezett osztályokat, s ugyanakkor a terápiás közösségek különböző fejlődési fokozatait.

HUN 1978;31(06)