Részletes keresés

Ideggyógyászati Szemle

1979. MÁJUS 01.

Beszámoló a Japán Idegsebészeti Társaság kumamotói 37. Kongresszusáról

DR. JULOW Jenő

Az előadások közül csupán néhány érdekeset kiragadva: Sato, O. (Kanto, Postás Kórház), valamint Kondo, A. (Fukui Vöröskereszt Kórház) egymástól függetlenül ismertették filmvetítéssel is kiegészítve Janetta műtéti módszerének alkalmazását hemifacialis spasmus és trigeminus neuralgia esetek során. Kedvező tapasztalataikat Kudo, T. (Hirosaki) is megerősítette. Hakuba, A. (Osaka) transmandibularis és translingualis (!) elülső cervicalis dekompressziós módszerével, melyet szintén filmmel illusztrált, a jelenlevők nagyrésze nem értett egyet, pl. Csikao Nagasima, e terület sebészetének egyik kiemelkedő specialistája sem. Takeda, F. (Szaitama Megyei Onkológiai Intézet) csillapíthatatlan fájdalom esetén transnasalis ethanol hypophysectomiát végez. Műtétje után betegein a hypothalamus tünetek szinte minden variációja észlelhető volt, s módszerével a kongresszus egyetértése ellenére sem érthetünk egyet. Oda, T., Mita, R., Iwabuchi, T. (Hirosaki) több száz szteroid radioimmunoassay vizsgálatának eredménye, hogy az idegsebészeti betegek stressz ulcusa nem szteroid fekély, azt glucocorticoidok adásával, az esetek túlnyomó részében meg lehetett előzni (20 eset).

HUN 1979;32(5)

Ideggyógyászati Szemle

1976. SZEPTEMBER 01.

Újabb adatok az adenohypophysis működésének szabályozásához

DR HALÁSZ Béla

Az utóbbi évek kutatásai igazolták, hogy a hypophysis mellső lebeny idegi szabályozása neurohumoralis úton történik. A hypothalamikus troph hormon serkentő és gátló faktorok (hormonok) termelésében a hypothalamus medialis basalis része döntő szerepet visz, s ez a terület szabályozza a troph hormonok alapszintű elválasztását. A mellső lebeny működésének finom szabályozását (pl. ciklikus, ritmikus hormon szekréció regulációja) a medialis basalis hypothalamuson kívüli hypothalamikus és extrahypothalamikus (elsősorban limbikus) struktúrák végzik. Utóbbiak a medialis basalis hypothalamus idegsejtjein végződnek, s ezeken keresztül hatnak. Több kísérletes adat utal arra, hogy van közvetlen neuronalis kapcsolat a mellékvesék és a hypothalamus, valamint a gonadok és a hypothalamus között.

HUN 1976;29(09)

Ideggyógyászati Szemle

1975. OKTÓBER 01.

TUDOMÁNYOS ÜLÉSEK

1. Frusztrativ szituáció elektrofiziológiai jelenségei 2. A hypothalamus és az agytörzs kolinerg ingerlésével kiváltott emocionális reakciók összehasonlító elemzése 3. Intracerebrálisan adott neurotranszmitterek és feltételes reflexműködés 4. Egy emocionális reakció kémiai hátteréről 5. Visualis perceptiv folyamatok polygraphiás vizsgálata 6. Egészséges fiatal csecsemők délelőtti alvásának vizsgálata, polygraphiás módszerrel 7. Akaratlagosság és mozgásszabályozás 8. Számítógépes mintafelismerés EMG jelsorozatban 9. Akaratlagosan kiváltott motoros egység potenciálok és erőkifejtés közben kapott EMG jelek számítógépes vizsgálata 10. VILUPAL-inhalatio okozta exogen psychosis elektroklinikai elemzése 11. Hyperventilatio és lnactin hatása az alpha-blocking jelenségre különböző neuropathológiai kórképekben 12. EEG-felvétellel párhuzamos, tartós EKG regisztrálás gyakorlati haszna 13. Agydaganatok műtét utáni elektrofiziológiai történései 14. Két éven át EEG-vel követett középvonali tumor esete 15. Az agytörzsi aktivációs rendszer elektromos tevékenységének változása terjedő görcsök alatt nyulakon 16. Polygraphiás vizsgálatok (localis vérátáramlás, oxygenszint, hőmérséklet és EMG) ép izomban 17. Polygraphiás vizsgálatok myogen és neurogen izomatrophiákban 18. Polygraphiás vizsgálata a Leponex hatásnak 19. Toxicus polyneuropathiában végzett electromyographiás vizsgálatok 20. Elektroneurographiai és reflex vizsgálatok psychosis maniacodepressivában

HUN 1975;28(10)

Ideggyógyászati Szemle

1967. FEBRUÁR 01.

Agyi aneurysmák ruptúrája, illetve műtéte kapcsán létrejött angiospasmus és hypothalamus laesio

OROSZ Éva, PÁSZTOR Emil, JUHÁSZ János

Munkánk 190 vertificált carotis-rendszer aneurysmás beteg észlelése alapján készült. Vizsgálataink célja az aneurysma ruprurával kapcsolatos angiospasmusok és a hypothalamus károsodás tanulmányozása volt. Az angiospasmus vonatkozásában 144 beteg klinikai adatait és angiogrammjait dolgoztuk fel. Megállapíthattuk, hogy az aneurysma rupturához társuló vasospasmus a rupturát csak nem mindig kíséri, a vérzéstől eltelt idővel arányosan csökken és általában a spasmus foka,-bár nem minden esetben-párhuzamosan áll a klinikai képpel. Az angiographián észlelhető spasmus az esetek nagy részében nemcsak az aneurysmától proximalisan, körülírtan, ha nem gyakran kiterjedtebben, sőt az ellenoldali ereken is észlelhető. Spasmus jelenléte az operabilitás szempontjából súlyosbító tényezőként fogható fel. Intézetünkben műtét után vagy anélkül meghalt aneurysmás betegek halálokát elemezve azt találtuk, hogy 23 esetben a halál oka hypothalamus károsodás volt. Részletesen elemezzük az általunk akut hypothalamus károsodásnak nevezett sajátos klinikai képet, mely különbözik az irodalomból ismert chronikus hypothalamus laesio tüneteitől. Klinikai megfigyeléseinket pathológiai (jelen közleményünkben nem részletezve) anyaggal támasztjuk alá. Aneurysma ruptura után fellépő akut hypothalamus laesio klinikai képe az angiographián észlelhető spasmussal társulva, szinte kivétel nélkül lethalis prognosist jelent, akár megoperáljuk, akár konzervatív módon kezeljük a beteget.

HUN 1967;20(02)

Ideggyógyászati Szemle

1967. JANUÁR 01.

Metopiron hatása a cerebralis elektromos activitásra

FREY Zsuzs, HALMY László

Szerzők endocrinológiai betegeken vizsgálták a Metopiron hatását az agyi elektromos aktivitásra. 13 vizsgált beteg közül 5 esetben az elektrogenesis regularisatióját észlelték. Feltételezik, hogy a létrejött elváltozás oka a Metopiron közvetlen vagy közvetett hatása a hypothalamusra. További következtetéseikben az ACTH-synthesis napszakos ingadozása és az alpha-rhytmus chronometrikus functiója közti viszony lehetőségére mutatnak rá.

HUN 1967;20(01)

Ideggyógyászati Szemle

1965. JÚLIUS 01.

A pulsus-frequentia és amplitúdó-változásának regisztrálása és annak jelentősége hátsó scala-műtétek közben

OROSZ Éva

Az idegsebészeti beavatkozások közül azok a műtétek a legkényesebbek, melyek a középvonalas struktúrák, supratentorialisan a hypothalamus, infratentorialisan a pons, medulla oblongata közelében történő manipulációkkal járnak. Nemcsak e struktúrák direkt sértése, hanem nyomás, vongálás okozta átmeneti keringési zavarok is olyan következményes oedemával, lágyulással járhatnak, melyek a beteg igen súlyos állapotát, esetleg halálát eredményezhetik. Míg a hypothalamus sérülésének jelei a műtét alatt nem vagy alig mutatkoznak, addig a hátsó scalában az agytörzset ért kisebb behatások is azonnal jelentkeznek a vegetatív reactiók (altatott betegen), pulsus, vérnyomás, légzés megváltozásának formájában. Az anaesthesiologus feladata ezek igen gondos figyelemmel kísérése és jelzése a sebész felé.

HUN 1965;18(07)

Ideggyógyászati Szemle

1964. JANUÁR 01.

Neuroendokrin syndromák kezelése transcerebralis elektrostimulatióval

DR NYÍRŐ Gyula, DR FORNÁDI Ferenc, DR BARTOS Valéria, KAFFKA Károly

Új kezelési eljárásunkat ismertetjük, mely tapasztalataink szerint alkalmas egyes neuroendokrin kórképek kezelésére. 16 anorexia nervosa és 31 amenorrhoea esetünk kezelési eredményei bizonyítják, hogy a központi idegrendszer működés-zavarából eredő endokrin syndromák befolyásolásában új therapiás lehetőséget jelent- Jelentőségét elsősorban abban látjuk, hogy egyéb kezelésekre nem reagáló kórképeknél az idegrendszeri regulativ tevékenységet állítja helyre. További vizsgálatok a kezelés hatásmechanismusára, az indicatiós területre vonatkozóan stb. folyamatban vannak. Valószínű, hogy a hatás lényege a hypothalamus működésének indirekt befolyásolása.

HUN 1964;17(01)

Ideggyógyászati Szemle

1963. JÚNIUS 01.

Hypothalamus laesión alapuló poriomania

SZOBOR Albert

1. A poriomaniák genetikailag, pathomechanismus szerint és klinikailag rendkívül heterogen jelenségcsoport, ami a rendszertani besorolást nehézzé teszi. A poriomania két csoportba sorolása (epilepsia és psychopathia) nem kielégítő. 2. A poriomaniák különválasztása elsődleges, tartalom-, motivatio és cél nélküli járáskésztetésre (valódi poriomania) és secundaer poriomaniára (debilitas, psychopathia, hysteria, depressio, schizophrenia stb.) célszerű. 3. A valódi poriomania a tudat valamilyen zavarával jár. 4. Három, hypothalamus-laesión alapuló, valódi poriomania ismertetése és elemzése, ezekben a poriomania egyik tünete a hypothalamopathiának. Célszerű e csoport külön választása és önálló clinicopathologiai besorolása; a pathogenezis és mechanismus tisztázása therapiai szempontból is fontos.

HUN 1963;16(06)

Ideggyógyászati Szemle

1962. AUGUSZTUS 01.

A parietalis lebeny hatása a genitalis evolutiora

DR. KORONA Árpád

A testnek, mint egységes egésznek a fejlődését, növekedését több tényező befolyásolja, irányítja : az idegrendszer orthologiás működése, a belsősecretiós mirigyek — a hypophysis, a thyreoidea, a mellékvese és a sexualmirigyek — normális aktivitása. A fejlődés coordinálásában a hypothalamus is vezető szerepet tölt be. Az ép idegrendszeri működés és a glandularis evolutiós befolyás természetesen általános és a testfejlődésre való hatásában symmetricus. Somaticus asymmetria, az egységes egész fejlődésének rendellenessége neurogen eredetű : vagy a központi idegrendszer genuin abnormalitásának, vagy valamilyen pathologiai folyamat által megzavart hibás működésnek a követkézmenye.

HUN 1962;15(08)

Ideggyógyászati Szemle

1960. AUGUSZTUS 01.

Adatok a hypothalamopathia klinikumához

SZOBOR Albert

Szerző vázolja a hypothalamus-kutatás nehézségeit és jelentőségét az agy működéselvének megismerésében; utal a magyar irodalom értékes eredményeire. Vázlatosan érinti a hypothalamus functionalis-anatómiai kapcsolatait és tárgyalja az energetikai integratioban jelentős szerepét. — A hypothalamus functiokat 4 csoportba sorolja: endokrin regulatio, — vegetatív regulatio, — energetikai szabályozás, — psychés organisatio ; ez utóbbi megnyilvánul az affectivitásban, tudat kialakításában, különböző activaló systemák neuron-activitásában, a személyiség formálásában. E functiokban az activitas bipolaritása és rhythmicitása alapelveként ismerhető fel. — Tárgyalja a hypothalamopathiak aetiologiáját. — Saját anyaga különböző aetiologiajú 50 beteg ; a legjellemzőbb tüneteket ismerteti, a testsúlyváltozást, elhízást, polydipsiat táblázatokon illusztrálja. Traumas Cushing-kóros beteget, psychotraumára kialakult súlyos hypothalamicus diabetes insipidust és gyermekkori posttraumas insipidus-episodot közöl ; újabb Penfield-epilepsias betegét ismerteti. A psychés-energetikai zavarok tárgyalásakor hypothalamus-eredetű poriomaniat mutat be, mellyel kapcsolatban az organicus psychopathia kialakulásának pathomechanismusát elemzi. — Az irodalomban alig szereplő tünetre, az inreflexek renyhe voltára hívja fel a figyelmet : feltehető, hogy a hypothalamus az izomtónus szabályozásában is résztvesz. — Ismerteti a serológiai, röntgen, EEG és pneumoenkephalographias laboratóriumi vizsgálatokat ; különös fontosságot tulajdonít a III. kamra tágasságának. — Beszámol a hypothalamicus emlékezészavarokkal kapcsolatos kutatásáról ; hasonló irodalmi közlést nem talált. Megállapítja, hogy hypothalamopathiában a megjegyző emlékezés súlyos zavara obligat jelenség (88%) életkortól, aetiologiatól független, az identificaló paramnesia is gyakori. E jelenséget a hypothalamus-temporalis lebeny functioegység psychoorganicus syndromájának tekinti; a hypothalamus izgalmi jelensége az identificaló paramnesia, sérülésének tünete a „hypothalamicus hypomnesia”.

HUN 1960;13(08)