Ideggyógyászati Szemle

Metopiron hatása a cerebralis elektromos activitásra

FREY Zsuzs1, HALMY László1

1967. JANUÁR 01.

Ideggyógyászati Szemle - 1967;20(01)

Szerzők endocrinológiai betegeken vizsgálták a Metopiron hatását az agyi elektromos aktivitásra. 13 vizsgált beteg közül 5 esetben az elektrogenesis regularisatióját észlelték. Feltételezik, hogy a létrejött elváltozás oka a Metopiron közvetlen vagy közvetett hatása a hypothalamusra. További következtetéseikben az ACTH-synthesis napszakos ingadozása és az alpha-rhytmus chronometrikus functiója közti viszony lehetőségére mutatnak rá.

AFFILIÁCIÓK

  1. Orvostovábbképző Intézet Ideggyógyászati Tanszékeés IV. sz. Belgyógyászati Tanszéke

HOZZÁSZÓLÁSOK

0 hozzászólás

A kiadvány további cikkei

Ideggyógyászati Szemle

Neurologiai betegségek klinikai képének változásairól a gyógyszertherapia következtében

HORÁNYI Béla

Orvosi tevékenységünkben sok esetben nem használjuk ki teljesen és helyesen a gyógyszeres therapia minden lehetőségét. Az orvosi gondolkodás általában hajlamos az egyszerű, könnyen megjegyezhető, sablonos kezelési eljárásokra. Pedig minden esetben csak akkor merítjük ki a gyógyszeres kezelés nyújtotta lehetőségeket, ha az összes körülmények gondos mérlegelése alapján, a gyógyszer hatásmechanizmusa, a betegség kórélettani viszonyainak ismeretében a megfelelő gyógyszert a megfelelő időben, a legcélszerűbb dózisban, a eloszlásban és módon adjuk. Talán az egyetemi klinikai oktatásban sem fektetünk elég nagy súlyt a gyógyszeres therapia alapelveire.

Ideggyógyászati Szemle

A Circulus arteriosus Willisi klinikai jelentősége, különös tekintettel a hypoplasiára

LEEL-ŐSSY Lóránt

A circulus arteriosus Willisi részletes anatómiai ismertetése után az egyes ágakra vonatkozó hypoplasiákat azoknak előfordulását ismerteti a dolgozat első része. A második részben a CAW-ben keringő vér dinamikai jellegzetességein mutatja be a képletnek az agyi keringés első szakaszán játszott döntő szabályozó, elosztó és collateralis szerepét. A harmadik részben az anomáliák (elsősorban hypoplasia) klinikai jelentőségét hangsúlyozza ki. 100 cerebrovascularis és 100 nem cerebrovascularis betegségben elhunyt egyén agyán végzett vizsgálat megmutatja az irodalomból is ismert tényt, hogy a cerebrovascularis betegségeknél kétszer olyan gyakori a CAW anomália, mint a nem vascularis betegségeknél. A közlemény ismerteti az anomáliák predisponáló, preformáló, pathoplasztikus hatását az emollicióknál, vérzéseknél, thrombosisoknál. Az anomáliák gyakori előfordulása ismert az agyalapi aneurysmáknál, és az anomáliák lehetővé teszik sokszor a súlyos arteriosclerosis kialakulását a basis ereken, ha az anteriosclerosis mechanikai elméletét tartjuk szem előtt. Az általános CAW hypoplasiával kapcsolatban 19 esetet sorol fel, ahol vascularis ártalom vagy egyéb - funkcionálisan az anomália által módosított - betegség volt. Az utóbbiak közül különösen három endogén kórforma lefolyásának atipusos voltára mutat rá.

Ideggyógyászati Szemle

Neuropathologiai elváltozások B12-avitaminosis állatkísérletekben

LEHOCZKY Tibor, SÓS József, HALASI Margit

Szerzők a világirodalomban első ízben idéztek elő B.,-hiánnyal fehér patkányon központi és körzeti idegrendszeri elváltozásokat. Ezek lényegileg azonosak voltak az anaemia perniciosa jellegzetes ideg-kórszövettani elváltozásaival (myelopathia, idegsejt-elfajulás). Az eltérést, mint a ritka, vagy hiányzó gliareactiót és az idegsejtek kiterjedt és súlyos sérülését, a kísérleti B12-hiány intensivebb biochemiai hatásával magyarázzák.

Ideggyógyászati Szemle

Evipan alvásban aktivált EEG-rendellenességek klinikai értelmezése nem epilepsiás psychiatriai betegeknél

NAGY A. Tibor, KAJTOR Ferenc, HALÁSZ Péter, KLEININGER Ottó

Szerzők 86 betegnél talált aktivált EEG-rendellenesség és a különböző, nem epilepsiás psychiatriai kórképek közötti correlatiót keresik. Eseteinkben a neurosis — psychopathia — psychosis csoportokba sorolható krónikus klinikai syndromák hátterében organikus agyi károsodást, különböző fokú cerebralis atrophiát tételeznek fel oki tényezőként. Nem tartják elfogadhatónak az epilepsia fogalmának kiterjesztését mindazokra, akiknél csupán kóros EEG lelet található klinikai epilepsiás megnyilvánulások nélkül. Ehhez kapcsolva felvetik a görcs-potential specificitásának kérdését is. Az ,,organikus psychopathia" fogalmi körébe sorolják azokat, akiknél az EEG rendellensség és a PEG-lelet cerebralis functio-zavarra utal, mely a személyiségváltozás mellett az esetenként adott pathoplastikus tényezők hatására más más megjelenési formát ölthet.

Ideggyógyászati Szemle

Agytörzsi arterio-venosus érgomolyagból eredő, öt alkalommal ismétlődő subarachnoidealis vérzés

FORNÁDI Ferenc, SZEGEDY László, HAITS Géza

Szerzők 45 éves nőbetegüket ismertetik, aki 15 év alatt 5 alkalommal állott klinikai kezelés alatt ismételten fellépő subarachnoidealis vérzések miatt. Az eset klinikai érdekességét az egyes vérzések közt eltelt időkben a beteg jó általános állapota, relatíve jól megtartott személyisége adja meg. A vérzés a mesencephalon felső harmadában elhelyezkedő arterio-venosus aneurysmából származott. Feltehetően ez az éranomalia az ismétlődő vérzések mellett szerepet játszhatott – a haemodinamikai viszonyok megváltoztatása révén - az igen kifejezett cerebralis atrophia és a feltűnően súlyos arteriosclerotikus jellegű érelváltozások kialakításában is.

Lapszám összes cikke

Kapcsolódó anyagok

Nővér

Az asthma bronchiale hatása a mindennapi élet tevékenységeire serdülők körében

RÁCZ Viktória Kinga, HEGEDŰS Bianka Ágnes , SZEBENI-KOVÁCS Gyula , FERENCZY Mónika

Kutatásunk célja felmérni, hogy az asztmások fizikai aktivitása, alvászavarok, asztma kezelésének mértéke milyen összefüggésben vannak egymással, valamint megvizsgálni az életminőséget a fizikai aktivitás tekintetében. Kvantitatív, keresztmetszeti felmérésünket 2020–2021 között végeztük. Nem véletlenszerű, kényelmi mintavétel során a célcsoportunkat 14–18 éves korosztályú, pubertásban levő fiatalok körében határoztuk meg, akiknél minimum egy éve asthma bronchialét diagnosztizált kezelőorvosuk. Kizárásra kerültek vizsgálatunkból, akik nem töltötték ki megfelelően a kérdőívet vagy nem az adott korosztályba estek. Az adatgyűjtési módszerünk saját készítésű kérdőív, amelynek főbb kérdéskörei: szociodemográfiai adatok, fizikai aktivitással kapcsolatos kérdéskörök, tünetek, alvászavarok, asztma súlyossága. Az életminőség értékeléséhez mini-AQLQ-t használtunk. A statisztikai próbákat 2016-os Microsoft Excel és SPSS v24 program segítségével végeztük, az adatok elemzéséhez leíró statisztikát (átlag, szórás, minimum, maximum), kétmintás t-próbát, χ2-próbát alkalmaztunk. A válaszadók átlagéletkora16±1,51 év, 38% fiú, 62% lány (N=105). A fizikai aktivitás és a rohamok gyakorisága, alvászavarok között nincs szignifikáns eltérés (p>0,05). A nemek és az intenzív testmozgás hatására fokozódó tünetek között szignifikáns eltérést találtunk (p=0,02). A testnevelésórán aktívan résztvevők szignifikánsan súlyosabb asztmát mutattak eredményeink szerint (p=0,021). A mérsékelt és társadalmi tevékenységek, valamint a fizikai aktivitás között szignifikáns kapcsolat mutatkozik (p<0,05). A védőnői munkában megfelelő módszernek bizonyulhat az egészségnevelés, valamint az asztmás fiatalok pályaválasztásának segítése, illetve különböző sportok ajánlása, ami csökkentheti a fulladásos rohamok gyakoriságát.

Nővér

Gyermekek temperamentumának és szüleik fogászati félelmének hatása a saját fogászati félelmük kialakulására és mértékére

APRÓ Zoltán, NÉMETH Anikó

Vizsgálat célja volt felmérni a 7-9 éves gyermekek fogászati félelmének mértékét, annak összefüggését a szájápolási szokásaikkal, a temperamentumukkal. Emellett vizsgálni kívántuk azt is, hogy a szülők fogászati félelme milyen összefüggésben van a gyermekük fogászati félelmével. A keresztmetszeti vizsgálat egy saját szerkesztésű kérdőívvel történt 2017. december és 2018. január között. 70 kitöltő válaszainak értékelése SPSS 22.0 statisztikai programmal, leíró statisztikával, kétmintás T- és Mann-Whitney próbával, variancianalízissel (ANOVA), és korrelációszámítással (p<0,05). A válaszadó gyermekek 30%-a magas fogászati félelemmel küzd. A szülő fogászati félelme nem függ össze a gyermeke fogászati félelmével. A fogászati félelem nincs jelentős hatással a napi fogmosás gyakoriságára. A fájdalmas élmény a fogorvosnál, illetve a gyermek temperamentuma nincs összefüggésben a fogászati félelmével. A fogászati félelem jelen lévő probléma a gyermekek körében, melynek leküzdésében a család mellett a dentálhigiénikusnak is szerepe van.

Lege Artis Medicinae

Cardiovascularis prevenció 2021 – az Európai Kardiológiai Társaság 2021. évi irányelvei. Általános elvek

VÁLYI Péter, KÉKES Ede

2021. augusztus 31-én jelent meg az Európai Kardiológiai Társaság (European Society of Cardiology) „A cardiovascularis betegségek prevenciója a klinikai gyakorlatban” című irányelve. Az irányelv az atherosclerosisos eredetű cardiovascularis betegségek kockázati tényezőit, azok felmérését, kezelését, a kockázatot befolyásoló faktorokat, a cardiovascularis betegségek társadalmi és egyéni szintű megelőzését tekinti át részletesen. A 2016-ban kiadott korábbi irányelv kor­sze­rűsítését az atherosclerosisos eredetű cardiovascularis betegség kockázatának és a kezelés kedvező hatásának előrejelzésében az utóbbi időben bekövetkezett jelentős fejlődés, új gyógyszerek és terápiás célok megjelenése tette szükségessé. Jelentősen átalakult a kockázatfelmérés rendszere, amely újabban a halálos és nem halálos cardiovascularis események kockázatát 10 év távlatában, illetve élethossziglan együttesen jelzi előre. Az új irányelvben a kockázatbesorolásban a korábbinál jelentősebb szerepe van az életkornak. Részletesen bemutatjuk az egészséges, illetve a már bizonyított atherosclerosisos cardiovascularis betegségben, diabetes mellitusban és más speciális betegségekben szenvedő és állapotú személyek kockázatának felmérését és lépcsőzetes kezelését. Így a kockázati tényezők befolyásolásának kedvező hatása, a megnyert életévek élethosszig bemutathatók, ami elősegíti, hogy a beteg preferenciáit figyelembe véve, személyre szabottan, közösen döntsünk a beavatkozásokról és azok mértékéről.

Ideggyógyászati Szemle

[A migrén és a fájdalomcsillapító- túlfogyasztáshoz társuló fejfájás, valamint a fejfájás-karakterisztika életminőségre gyakorolt hatása magyarországi betegmintán végzett keresztmetszeti vizsgálat alapján]

MAGYAR Máté , KÖKÖNYEI Gyöngyi , BAKSA Dániel, GALAMBOS Attila, ÉDES Edit Andrea , SZABÓ Edina , KOCSEL Natália , GECSE Kinga , DOBOS Dóra , GYÜRE Tamás , JUHÁSZ Gabriella , ERTSEY Csaba

[Általános és betegségspecifikus életminőség-kérdőívet használó vizsgálatok eredményei alapján mind migrénben, mind fájdalomcsillapító-túlfogyasztáshoz társuló fejfájásban (FTTF) szenvedő betegek esetében alacsonyabb életminőség-értékeket mértek a kontrollrésztvevőkhöz hasonlítva. Vizsgálatunk célja egyrészt a migrénben és FTTF-ben szenvedő betegek életminőségének, valamint a fejfájás-karakterisztika (fejfájós évek száma, auratünetek, triptánhasználat, fejfájássúlyosság és fejfájás-gyakoriság) életminőségre gyakorolt hatásának vizsgálata volt. Keresztmetszeti vizsgálatunkban 334 beteg vett részt (248 beteg fejfájás-ambulanciánkról, valamint 86 beteg hirdetés útján). A résztvevők életminőségének értékeléséhez az Átfogó Fejfájással Kapcsolatos Élet­minő­ség kérdőívet (CHQQ) használtuk. Adataink normál­eloszlást mutattak, így χ2-próba mellett parametrikus tesz­te­ket alkalmaztunk (például független mintás t-próba), a szig­nifikanciaszintet p < 0,05-ban határoztuk meg. A nem, életkor, beválogatási kritériumok, fejfájástípus, va­lamint fejfájás-karakterisztika (auratünetek megléte, fej­fájós évek száma, fejfájás súlyossága, fejfájás gyakori­sága, triptánhasználat) életminőségre gyakorolt hatásának vizsgálatához lineáris regressziós modelleket használtunk mind a három CHQQ-alskála és az összpontszám tekintetében is. Az utóbbi esetében az I. típusú hiba elkerülé­sé­nek érdekében a szignifikanciaszintet p  0,0125 (0,05/4) értékben határoztuk meg. A fejfájástípust önmagában vizsgálva az FTTF-ben szenvedő betegek a szociális alskála kivételével szignifikánsan alacsonyabb CHQQ-értékeket értek el, mint a migrénes betegek. A többi változó bevonásával elvégzett regressziós elemzések alapján a triptánhasználat mutatott fordított összefüggést az összes CHQQ-alskála-értékkel (p < 0,0125). A vizsgált fejfájás-karakterisztikák közül a fejfájás súlyossága mutatott szignifikáns kapcsolatot az alacsonyabb fizikaialskála-értékekkel (p = 0,001), valamint az alacsonyabb CHQQ-összpontszámmal (p = 0,002). Eredményeink azt mutatják, hogy a fej­fájás-karakterisztika (és nem a fejfájás típusa önmagában) összefüggést mutat a fejfájós betegek alacsonyabb életminőségével. Az életminőség-változást előidéző faktorok meghatározása fontos a különböző betegpopulációk adekvát kezelésének, valamint az egészségügyi szolgáltatások igénybevételével és az egészségügyi költségekkel kapcsolatos népegészségügyi intézkedéseknek a megtervezése érdekében.]

Lege Artis Medicinae

A kiégés jelensége a kutatási eredmények tükrében

KOVÁCS Mariann

Nemzetközi viszonylatban a segítő foglalkozású szakemberek kiégésének óriási szakirodalma van. Magyar nyelven különösen a legátfogóbb tanulmány ebben a témakörben Fekete Sándor pszichiáter tizenöt évvel ezelőtt született írása. Az elmúlt tizenöt évben az egészségpszichológiai, a magatartás-tudományi, az egészségszociológiai és az életminőség-vizsgálatok, valamint a munkastressz egészségkárosító hatása egyre nagyobb hangsúlyt kapnak a tudományos és a közéletben. A tanulmány első részében a kiégés fogalom határainak tisztázása, kialakulása, folyamata, mérése, kezelésének fő irányai kerülnek bemutatásra, a második részben pedig a kiégéskutatás harminc évének történetét ismerteti a szerző, különös tekintettel a legújabb nemzetközi és hazai kutatásokra, a kutatási trendek változásaira.