Részletes keresés

Kérjük, állítsa be a paramétereket!


 

Találatok száma: 1824

Ember és környezet

2019. NOVEMBER 29.

Evolúciós folyamatok a mindennapokban

GÁSPÁR Csaba

Egy tágas nappaliban intellektuális vitát folytatunk két remek kutatóval, miközben a háttérben az ablakon keresztül a norvég táj különös színezetet ad a sok-sok órája tartó, hol politikáról, hol környezetvédelemről és a technológiáról szóló beszélgetésünknek. Az egyik gondolatról ugrunk a másikra, egyre izgalmasabb példák és kérdések jönnek elő, tudjuk, hogy hajnalig itt fogunk ülni ebben a hosszú beszélgetésben. Ezt az érzést idézi a “A versengés paradoxonjai” című könyv, ami beszélgetés indítógondolataként azt állítja, hogy minden a verseny valamilyen formájáról szól, így az életet sem értjük meg, ha ezt az elvet nem megfelelően fogjuk fel.

Gondolat

2019. NOVEMBER 29.

Lege Artis Medicinae

2019. NOVEMBER 15.

Az időskori hypertonia

BARNA István

Az életkor előrehaladtával az emelkedett izolált szisztolés nyomás a leggyakoribb és a legnagyobb szív- és érrendszeri kockázati té­nyező. A hypertonia prevalenciája az életkorral nö­vekszik, és 70 év felett meghaladja a 60%-ot. Az időskori hypertonia megfelelő kezelése még nagyon idős korban (>80 év) is növeli a várható élettartamot és csökkenti a cardiovascularis események kockázatát.

Immunonkológia

2017. MÁRCIUS 01.

Hosszú távú túlélés előrehaladott nem kissejtes tüdődaganatban

BOGOS Krisztina

A sebészi reszekció, a platinabázisú kombinált kemoterápia, a sugárkezelés és napjaink-ban az újabb terápiás lehetőségek, a célzott biológiai terápiák javítottak ugyan a tüdőrák túlélési eredményein, a betegségnek mégis igen magas a letalitási indexe. A tüdőrák ötéves túlélése mindössze 14%, Magyarországon ez az átlag rosszabb, csupán 8-10%. Retrospektív vizsgálatok történtek, hogy feltárják az előrehaladott stádiumú (III-IV. stá-diumú) nem kissejtes tüdőrák ötéves túlélőinek jellemzőit, de egyértelmű prognosztikai paramétereket nem találtak. Jelen összefoglalóban a nem kissejtes tüdőrákban immun-terápiával szerzett hosszú távú túlélési eredményeket ismertetjük, amely új, ígéretes perspektívát jelent a daganatos betegek ellátásában.

PharmaPraxis

2019. OKTÓBER 25.

Segíti-e az intézményekből történő átadás folyamatát vénás thromboembóliában szenvedő beteg esetében, ha szakgyógyszerész keresi fel otthonában konzultáció céljából?

A Journal of Patient Safety tanulmánya arra kereste a választ, hogy vénás thromboembólia kórházi vagy ambuláns ellátása után hazabocsátott betegek esetében javítja-e az átadás folyamatát, illetve növeli-e a betegek átadással kapcsolatos elégedettségét és antikoagulációval kapcsolatos tudását, adherenciáját, ha a hazabocsátást követően gyógyszerész látogatja meg őket otthonukban, valamint antikoagulációs szakértő általi telefonos tanácsadásban részesülnek.

Hypertonia és Nephrologia

2019. OKTÓBER 23.

A hyperurikaemia mint cardiovascularis rizikófaktor: újdonságok a kezelési ajánlásokban

ALFÖLDI Sándor

A hosszú távú prospektív epidemiológiai vizsgálatok szerint szoros összefüggés van a szérumhúgysavszint és a cardiorenalis betegségek, azaz a hypertonia, az obesitas, a 2-es típusú diabetes, a szívinfarktus, a szívelégtelenség, a stroke és a krónikus vesebetegség között nemcsak hyperurikaemia esetén, hanem már a magas-normális húgysavszint (310-360 µmol/l) esetében is. Az oki kapcsolat fennállását támasztja alá, hogy a vizsgálatok szerint a szérumhúgysavszint emelkedése megelőzi a cardiorenalis betegségek megjelenését. A gyógyszeres terápia részeként elsőként a xantinoxidáz-gátlók (allopurinol, febuxosztat) ajánlottak. Közülük a febuxosztat használata a közelmúltban megjelent CARES tanulmány után háttérbe szorult, mivel az allopurinolhoz képest kevésbé csökkentette a cardiovascularis és összhalálozást. Az új ajánlások szerint nagy cardiovascularis kockázatú betegekben hyperurikaemia vagy köszvény esetén az elsőként választandó szer az allopurinol, és a húgysavszint célértékig történő csökkentéséig folytassuk a kezelést.

Hypertonia és Nephrologia

2019. OKTÓBER 23.

A szív- és érrendszeri rizikó noninvazív vizsgálata krónikus vesebeteg gyermekeknél

BÁRCZI Adrienn, DÉGI Arianna Amália, KIS Éva, REUSZ György

A cardiovascularis betegségek a krónikus vesebeteg (CKD) gyermekek leggyakoribb halálokai közé tartoznak. A felnőttekhez hasonlóan a CKDvel rendelkező gyermekeknél rendkívül magas a hagyományos és az uraemiával összefüggő cardiovascularis rizikófaktorok előfordulása. Az elmúlt években sorra jelentek meg tanulmányok, amelyek a cardiovascularis kockázatot, a betegség mechanizmusait és a cardiovascularis betegségek korai markereit vizsgálták ebben a populációban. A cardiomyopathiára jellemző elváltozások, mint például a balkamra-hypertrophia és -diszfunkció, az atherosclerosis markerei, úgymint a carotisartériák intima-media rétegének kiszélesedése vagy az aorta fokozott érfalmerevsége, gyakori elváltozások CKD-s gyermekeknél, amelyek már a betegség kezdetén jelen lehetnek. Gyermekkorban a prevenció kiemelt fontosságú, a tünet nélküli eltérések kimutatása lehetőséget ad az időben elkezdett kezelésekre, ami a gyermekek hosszú távú túlélésére és életminőségére is hatással van. A közelmúltban új noninvazív képalkotó technikák váltak elérhetővé lehetőséget adva a szubklinikai szervkárosodás korai felismerésére ebben a speciális betegpopulációban. Az össze foglalóban a krónikus vesebeteg gyermekeknél alkalmazható szubklinikai szervkárosodás diagnosztikai lehetőségeit tekintjük át.

Hypertonia és Nephrologia

2019. OKTÓBER 23.

GLP-1-receptor-agonisták a 2-es típusú diabetes kezelésében

WINKLER Gábor

A glükagonszerű peptid (GLP) -1-receptor-agonista-csoport, majd a nátrium-glükóz kotranszporter (SGLT) -2- gátlók megjelenése, hatástani sajátosságaik, cardiorenalis előnyeik megismerése, biztonságosságuk hosszú távú igazolódása új távlatokat nyitott a 2-es típusú diabetes kezelésében. A közlemény áttekinti a GLP-1-receptor-agonisták farmakológiai jellemzőit, glykaemiás és nem glykaemiás hatásait, a cardiovascularis végpontú vizsgálatok tapasztalatait, valamint e csoport helyét a kórkép kezelésének hatályos állásfoglalásaiban. Igazolódott, hogy a hosszú hatású GLP-1-receptor-agonisták glykaemiás és súlycsökkenést elősegítő hatása felülmúlja a rövid hatású változatokét, valamint, hogy cardiovascularis végpontú vizsgálatokban csökkentik a nem fatális infarktus, nem fatális stroke és a keringési eredetű halálozás összetett végpontjának relatív kockázatát. Alkalmazásuk ezért már a 2-es típusú diabetes korai szakaszában, a metformin után kombinációban javasolt.

Klinikum

2019. OKTÓBER 11.

Az apixaban és a rivaroxaban összehasonlítása a rekurráló vénás tromboembolizáció és a vérzéses események vonatkozásában VTE-ben szenvedő betegeknél

Jelenleg nem ismert, hogy az apixaban és a rivaroxaban között van-e különbség a vénás tromboembolizáció (VTE) ismétlődésének és a súlyos vérzések kialakulásának kockázatát illetően. A szemlézett vizsgálatban az apixaban és a rivaroxaban hatékonyságát és biztonságosságát a kiújuló VTE és a súlyos vérzéses események szempontjából hasonlították össze VTE-ben szenvedő betegek körében. Az eredmények arra utalnak, hogy a kiújuló VTE és a súlyos vérzéses események kialakulásának megelőzésében az apixaban a hatékonyabb szer.

Ideggyógyászati Szemle

2019. SZEPTEMBER 30.

Az epigenetikai szabályozás szerepe a kora gyermekkori betegségekben

TORY Vera

Az 1990-es években a betegségek fejlődési eredete elmélet (Developmental origins of health and disease) térnyerésével elfogadottá vált, hogy a - DNS-szekvencia változásával nem járó - úgynevezett epigenetikai öröklődés szerepet játszik a betegségek kialakulásában.